Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

10. szám - Dr. Hegedüs János–Dr. Hegedüs Jánosné: A Duna bakterioplanktonja biokémiai aktivitásának vizsgálata az 1659. folyam km-nél

472 Hidrológiai Közlöny 1976. 10. sz. Dr. Hegedűs J.—Dr. Hegedűs I.-né: A Duna bakterioplanktonja pH értéken, 4,3 gyakrabban, 4,5-ön csak ritkán nőtt. A 4,7 és 5,4-es pH-n növekedését nem tapasztaltuk. Ha viszont a 4, l-es pH-jú pepton oldatban kinőtt Trichosporon fajt színtenyészetben átoltottuk magasabb pH-jú — 4,3, 4,5, 4,7, 5,4 — peptonoldatba, akkor már mindegyik pH értéken kiválóan tenyészett. Itt ugyanis növekedését már nem befolyásolta a baktériumflóra tápanyag konkurrenciája és nem érvényesült a keletkező anyagcseretermékek gátló hatása. Megvizsgáltuk e gomba növekedését Duna-víz ismertetett módon történő leoltásával alacsonyabb pH értéken is. Jól növekedett még 3,9 és 3,7-es pH-n is, 3,5-ön viszont már gyenge szaporodást mutatott. pH — 4,3-as peptonoldat. A mikroszkópi kép sok, de még nem változatos baktérium világot mutatott. A Trichosporon cutaneum (Ota) — főleg kis pH emelkedésre még gyakran megtalálható. Az állatvilágból egyetlen alkalommal (VIII hó) csillósok elszaporodását tapasztaltuk. pH = 4,5-ös peptonoldat. Már változatos összetételű a baktérium flóra. Jellemzők a 4—5 pon méretű mozgó pálcika alakú baktériumok. Elvétve még itt is előfordul a Trichosporon cutaneum (Ota). Egy-két alkalommal ostorosok is identifikálhatók. pH = 4,7-es peptonoldat. Erre a pH értékre jellemzőek a nagy méretű, 20—25 fi nagyságú, élénken mozgó pálcika baktériumok. Előfordulnak sarjadzó gombák és ritkán ostorosok. pH = 5,4-es peptonoldat. Nagyon változatos a baktérium flóra. Coccus alakú baktériumok nagy száma jellemzi mindig a mintákat. Gyakoriak a fonalas baktériumok. Egyik jellegzetessége e pH értéknek egy ostoros faj nagyszámú és mindenkori előfordulása. Csillós egysejtű ezen a pH-n is csak egy alkalommal (X. hó) fordult elő. Aminosav dezaminálás A Duna bakterioplanktonja legintenzívebben a DL-aszparagint, ezután a DL-glutaminsavat, majd az L-triptofánt dezaminálta. Az L-cisztein és az L-fenilanalin tápoldatban csak gyenge dezaminálódást tapasztaltunk, annak ellenére, hogy e két aminosav tartalmú tápoldatban a másik háromhoz hasonló mértékben szaporodtak el a baktériumok (1. táblázat). Mind az ötféle aminosav tartalmú tápoldat jellegzetessége volt a színtelen ostorosok elszaporodása, melyeknek fajai aminosav minőség szerint következetesen eltérően alakultak. Csillós egysejtűek elszaporodását csak egy esetben (VIII. hó) a glutaminsav tartalmú tápoldatban tapasztaltunk. Az élővilág az egyes aminosav tápoldatokban igen eltérően alakult. Az aszparagin tápoldatban a sokféle baktérium között leggyakrabban a 4— 5 fj,-os mozgó pálcák. A glutaminsav tápoldatban igen jellegzetesek voltak a nyári hónapokban több alkalommal is nagy számban előforduló vibriók. Gyakoriak a telepes baktériumok. Egy alkalommal csillósok elszaporodását is tapasztaltuk. A risztéin tápoldatra jellemzőek a feltűnően gyors mozgású, 1—2 p nagyságú pálcika baktériumok. A fenilalanin tápoldatban minden alkalommal és nagy 1. táblázat Különböző aminosavak dezaminálása Duna-víz baktériumflórájával Tabelle 1. Desaminierung von verschiedenen Aminosäuren mit der Bakterienflora des Donauwassers Table 1. Dezamination of different amino acids by the bacteria flora' of Danube water Leolv. idő DLglutaininsav DLaszparagin Lcisztein L-fenilalanin L-triptofán [nap] Aktivitási erősség 1 ± + — — * 2 + + + + * * + 3 + + + + + + ± ± + + »Ritkán ± 2. táblázat Különböző szénforrások hasznosítása és annak intenzitása a Duna baktériumflórája esetében Tabelle 2. Nutzung von verschiedenen Kohlenquellen und ihre Intensität im Falle der Bakterienflora der Donau Table 2. Consumption of different carbon sources and the intensities thereof by the bacteria flora of Danube water Aktivitási erősség idő NaNaNaNaNa[nap] acetát oxalát citrát benzoát szalicilát 1 + + — + + + ± 2 + ± + + + + + + számban különböző Spirillum fajok szaporodtak el. Néha Vibrio speciesek megjelenését is tapasztaltuk. A triptofán tartalmú tápoldatban igen változatos baktériumflóra fejlődött, néhány esetben itt is találtunk kis számban Spirillum fajokat. Különböző szénforrások hasznosítása Alifás és ciklusos szénvegyületek hasznosítását egyaránt vizsgáltuk. A kísérleti csöveket két napig inkubáltuk, az első és a második napon értékeltük. Huszonnégy órás inkubáció után a legkifejezettebb növekedést (zavarosodást) körülbelül azonos értékkel a nátrium-acetát és a nátrium-citrát tartalmú tápoldatban találtunk, míg ennél kisebb értéket a nátrium-szalicilát alapanyagú oldat mutatott. Nátrium-szalicilát esetében főleg a tápoldat felületén történő növekedés volt kifejezett, a tápoldat tömege kevésbé zavarosodott. A nátriumoxalát tápoldatban az első napon még minimális növekedést sem tapasztaltunk. Megjegyezzük, hogy VII—IX. hó közepéig a citrát tápoldatban, a többi hónapokban az acetátban kifejezettebb a növekedés az első vizsgálati napon. A második napi leolvasáskor a nátrium-acetátban kifejezett volt a baktériumok pusztulása, melyet a mikroszkópi vizsgálaton kívül a kémcsőben összecsapódott baktérium tömeg is jól mutatott. A nátriumcitrát tartalmú tápoldatban is lelassult a bakté-