Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
10. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
Bozóky—Szeszich K. és mtsai: Malacky vízellátási hálózata Hidrológiai Közlöny 1976. 10. sz. 469 werden, weiters kann aus dem von der Stadt gegen Süden sich entlangziehenden regionalem System Wasser übernommen werden und somit auch die Wasserversorgung der in der Umgebung von Malacky liegenden kleineren Gemeinden gelöst werden. Das im Süden gewonnene Wasser wird in die Gemarkung der Stadt durch eine Pumpe in das Netz gedrückt, laut den ersten Plänen nachts 60 1/s, tagsüber 113,33 1/s; das städtische Netzt wird tagsüber an den unteren und nachts an den oberen Behälter geschaltet. Die hydraulischen Berechnungen haben gezeigt, dass in einigen Stunden tagsüber noch immer ein hoher Druck entsteht. Dies kann vermieden werden, wenn die Stadt mit dem unteren Behälter verbunden ist, in anderen Zeitabschnitten aber wird Druckmangel entstehen. Diese Berechnungen widerspiegeln aber nicht die tatsächliche Lage, weil sie ausseracht lassen, dass die Wasserförderung der Pftmpen vom Verbrauch abhängig ist. Die Aenderung der Wasserförderung der Pumpen konnte jedoch nicht berücksichtigt werden, weil in dieser Untersuchungsperiode die Pumpe noch nicht ausgewählt werden konnte. Eben deshalb niusste der Zusammenhang zwischen dem Verbrauch und der Wasserförderung der Pumpe simuliert werden. Aufgrund der vorhergehenden Erwägungen (Abb. 2, 3 und 4) wurde der Zusammenhang zwischen den Verbrauch Qf und der Pumpen-Wasserförderimg Qsz mit der Formel Qsz=AQ n angenähert. Die tägliche Änderung des Verbrauchs (Tabelle 2) zeigte, dass Zeitabschnitte von kleinem, mittleren und hohem Wasserverbrauch unterschieden werden können. Frühere Versuche zeigten, dass im Falle des höchsten täglichen (Qmax) und der durchschnittlichen täglichen (Qdurchschn) Verbrauchs das Pumpen für mittlere und hohe Verbrauchszeit konzentriert werden muss, wann nämlich die Wasserförderung der Pumpe mit dem Verbrauch des Zeitabschnittes proportional is. Mit der Annahme des Exponenten n in der mittleren, weiters in dem Zeitabschnitt des hohen Verbrauchs des Wertes n 2=0,67 bzw. ra 3=0,83, wurde die Wasserförderung der Pumpe simuliert (Tabelle 3). Die hydraulische Berechnung mit dem simulierten Wasserförderungswert wiederholend, werden die DruckWertpaare der Pumpenanlage in der Abb. 5 veranschaulicht. Die Ergebnisse zeigen, dass bei der Simulierung des Pumpens die Wahl des Exponenten n nicht ganz richtig ist; die aufgetragenen Wertpaare miissten eine der Kennlinie Q — H der Pumpe ähnliche Kurve zeigen (dieser Fall liegt auch bei Qmax annähernd vor). Bei der wiederholten hydraulischen Berechnung wurde der untere Behälter berücksichtigt. Die Resultate zeigten, wenn bei dem Pumpwerk der Druck niedriger als 65 in ist, dann entsteht an einigen Punkten des Netzes ein Druckmangel, wenn aber der Druck mehr als 70 m beträgt, dann können übermässig hohe Drücke auftreten (die erste Feststellung bezieht sich in erster Reihe auf den Fall Qmax, die zweite auf Qmin). Wenn die Drehzahl der ausgewählten Pumpe in Funktion des Pumpwerk-Druckes reguliert wird (der Druck nicht unter 65 m fällt und nicht über 70 m steigt), kann tagsüber die mittlere Zeitabschnitt und jener mit erhöhtem Verbrauch mit einer einzigen Pumpe bedient werden. Die Abbildingen 2, 3, 4 und 5 zeigen, dass eine eingehende Analyse des Qsz=f(Qf) notwendig ist. A tiirkinéniai Murgab folyó völgyének rendezése Türkménia (Szovjet Közép-Ázsia) legnagyobb víztárolója, amelynek építése a Murgab folyón megkezdődött, 1,2 milliárd köbméter vizet képes befogadni. A Murgabn&k ós a hegyekből lezúduló más folyóknak egyébként, természetes állapotban rövid az útjuk: a homokhatárt elérve nyomtalanul eltűnnek. A rövid ideig tartó nagy áradások idején azonban a folyók völgyükben lezúdulnak, kilépnek medrükből, s elárasztják a gyapotültetvényeket. Az árvizek megfékezését, valamint a gyapotvetósekhez szükséges vízmennyiség tárolását segíti elő az a mesterséges tó, amely hosszú évekre biztosítja a lefolyás szabályozását. Több mint 5km hosszú földgát zárjamajd el aMurgab folyót, s alakítja ki a 150 négyzetkilométer területű vízmedencét. Ennek következtében átalakul a Murgabvölgy egész déli része. A víztároló építésének már az első üteme is lehetővé teszi 35 000 — 40 000 hektárnyi bőven termő föld öntözését, ami több tízezer tonna gyapotot, zöldséget, gyümölcsöt jelent. Az áradásokat felfogó gát biztos védelmet nyújt a víz eróziós hatásával szemben is. Vízerőmű építése a Dnycszteren A Dnyeszter felső folyására, Ukrajna ós Moldávia találkozásához új, nagyteljesítményű vízerőművet terveznek. Az egy kilométernél alig hosszabb gát közel 3 milliárd köbméter vizet fog fel. A dnyeszteri mesterséges tó mintegy félmillió hektár termőföld öntözését teszi lehetővé a két köztársaságban. Ez annál is jelentősebb, mert ezen a területen igen elterjedt a zöldség- és gyümölcstermesztés. A hajózás és a halászat feltételei is javulnak. Ármedrek térképe A Türkmén SZSZK Mezőgazdasági Minisztériuma Vízügyi és Öntözési Intézetének munkatársai megvizsgálták a Kopetdag előhegység árvízveszélyes területeit. A számlálás során kétszáz hegyi ármedret térképeztek fel. A hegyi patakokat veszélyességük szerint osztályozták, s a besorolásnak megfelelően megkezdték a természeti csapások elkerüléséhez szükséges munkálatokat. A legveszélyesebb hegyi folyókat igyekeznek olyan mederbe terelni, hogy azok lakott területeket lehetőleg ne veszélyeztethessenek. Ípítő robbantás Szovjet-Üzbégisztánban, az Ak-Bura folyón 117 m magas gát épül. A gátat irányított robbantással építik fel. A keletkező víztározó több, mint 40 ezer hektár termőföld öntözését teszi lehetővé. A Szovjetunióban a robbantási munkálatok elvégzésére olyan különleges vállalatokat létesítettek, amelyek segítséget nyújtanak a bányászoknak, az erőművek, valamint a földalatti ós közutak építőinek. Óriási megtakarítást jelent a robbanótöltetek alkalmazása a Bajkál — Amur vasúti fővonal építésénél is. (APN)
