Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
10. szám - Dr. Hegedüs János–Dr. Hegedüs Jánosné: A Duna bakterioplanktonja biokémiai aktivitásának vizsgálata az 1659. folyam km-nél
470 Hidrológiai Közlöny 1976. 12. !>z. A Duna bakterioplanktonja biokémiai aktivitásának vizsgálata az 1659 folyam km-nél DR. HEGEDŰS JÁNOS* — DR. HEGEDŰS JÁNOSNÉ** A felszínivizek autochton baktérium flórájának és anyagcsere-tevékenységének vizsgálata a vízbakteriológia egyik elhanyagolt területe. A vízbakteriológiai vizsgálati módszerek gyakorlati megfontolásokból kiindulva a humán bakteriológiai diagnosztikából kerültek ki. Feladatuk a fertőzőmentes ivóvíz biztosításával az ember egészségének védelme. Mint ilyenek az ivó- és a felszíni vizek esetében is (folyó, tó, tározó) a faecalis szennyeződést jelző és a megbetegedést okozó enterális baktériumok kimutatásával higiénés, közegészségügyi célokat szolgálnak [1]. Ma, amikor a félszínvizek szennyeződése, a lebontásra váró vegyületek száma egyre nő, igen nagy figyelmet érdemel a felszínvizek autochton baktérium flórája és annak anyagcsere-tevékenysége. Ebből a meggondolásból kiindulva kezdtünk hozzá kísérleteinkhez. Ennek során vizsgáltuk, hogy azonos szubsztrátumon a pH kis értékű változtatására hogyan reagál a felszínvíz baktériumflórája és milyen másodlagos jelenségek tapasztalhatók ? Az egyes aminosavak milyen intenzitással dezaminálódnak és végül hogyan hasznosítják energiaforrásul az egyszerű alifás és ciklikus vegyületeket a felszínvizek baktériumai ? [6]. Anyag és módszer Mintavétel A mintákat a Dunából, 1659 folyó km-nél, steril körülmények között vettük. A feldolgozás során a bakteriológiai munkában megkívánt sterilitás mértéke szerint jártunk el. Feldolgozás, inokuláció Mindegyik vizsgálatnál a Duna vízből 250 ml-t szűrtünk le 0,45 p pórusnagyságú membránfilter papíron, Zsigmondy-szűrőkészülékben. A szüredéket tartalmazó membránfilter papírt 1 ml folyadékot (steril víz) tartalmazó Petri-csészébe helyeztük és a szüredéket gumidugós üvegbottal lemostuk, majd a tápoldatba vittük. Tápoldatok Pepton tápoldat. Deszt. víz 1 liter Pepton (Bacto) 10 g NaCl 5 g Brómkrezolbíbor 12 ml A tápoldatot öt felé osztottuk és a következő pH értékekre állítottuk be: 4,1, 4,3, 4,5, 4,7 és 5,4. * Fővárosi Vízművek. ** Fővárosi Köjál. Majd lefejtettük 4 csövekbe. ml-ént, 16X160 mm-es kémA brómkrezolbibor indikátor összetétele Brómkrezolbíbor 0,1 g N/10 NaOH 2,5 ml Deszt. víz ' 47,5 ml Aminosav tápoldat Deszt. víz Aminosav KH 2PO 4 K 2HPO 4 Fenolvörös PH 1 liter 2g 1 g 0,5 g 12,5 ml 5,6 Lefejtve 2 ml-ént 16 X 160 mm-es kémcsőbe. A fenolvörös indikátor összetétele 0,2 g fenolvörös 4,0 ml N/10 NaOH 46,0 ml deszt. víz A tápoldatban használt aminosavak DL-aszparagin DL-glutaminsav L-cisztein L-fenilalanin L-triptofán Alifás és ciklusos vegyületeket tartalmazó tápoldat Deszt. víz MgSO, K„HPO 4 KH 2PO 4 Szerves vegyület pH 1 liter 0,6 g 2,4 g 2,4 g 1,0 g 7,2—7,4 A tápoldatban használt szerves vegyületek Na-aeetát Na-oxalát Na-eitrát Na-benzoát Na-szalicilát Az elótenyészét nyeréséhez szükséges tápoldat összetétele Deszt. víz MgS0 4 NH 4H„PO 4 K 2HPÖ 4 Glukóz Pepton pH 1 liter 0,3 g 2,4 g 2,4 g 0,5 g 1,0 g 7,27,4 Inkubáció A Duna 250 ml szüredékének 1 ml-re betömörített mennyiségét a tápoldatba vittük, majd 22— 24 °C-on inkubáltuk és naponként értékeltük. A különböző szénvegyületek felhasználásának vizsgálatakor a Duna 250 ml-ének szüredékét az elő-
