Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

9. szám - Ördög Vince: Eljárás algatörzsek közepes tűréshatárának megközelítésére toxikológiai tesztelésnél

Hidrológiai Közlöny 1976. 9. sz. 417 Eljárás algatörzsek közepes tűréshatárának megközelítésére toxikológiai tesztelésnél ÖRDÖG VINCE* Hazánkban évente kb. 60—65 ezer tonna növényvédőszert (peszticid) használ a mezőgazdaság. Ha szakszerűtlen felhasználás következtében e nagy mennyiségű anyagnak akár csak a töredéke is bekerül élővizeinkbe komoly- problémát idézhet elő. Az 1966-ban kiadott Vízrendelet (1/1966 (VIII. 3.) FM-EüM együttes rendelete) szabályozza a peszticidek vizek közelében történő felhasználását. Ez fontos intézkedésnek számít a vizek növényvédőszeres szennyeződésének megakadályozásában. A nagyobb esőzések, az emberi gondatlanság és a légi növényvédelem ennek ellenére még mindig okozója lehet kisebb-nagyobb vízszennyezésnek. Ahhoz azonban, hogy megállapíthassuk, milyen kárt okoznak ezek a vizekbe került peszticidek, ismernünk kell hatásukat a vizek élővilágára. A megismerés első, igen fontos lépcsőjét képezik a laboratóriumi körülmények között egy-egy tesztnövényen vagy -állaton végzett kísérletek. Az ilyen vizsgálatból a vizek legfontosabb, elsődleges szervesanyagtermelői, az algák sem maradhatnak ki. A peszticidek algaölő hatásának vizsgálatára tudomásom szerint hazai kutatás eddig nem volt. A külföldi eredmények pedig a használt módszerek sokfélesége miatt nehezen áttekinthetők. Szükséges tehát megfelelő hazai módszerek kidolgozása és a kísérletek beállításánál fontos szerepet játszó tényezők jelentőségének megismerése. Ehhez szeretnék hozzájárulni jelen tanulmányommal, mélyben a vonatkozó irodalmat is felhasználtam. A tesztalga kiválasztása és szaporítása A peszticidek algaölő hatásának vizsgálata általában olyan laboratóriumi algatenyésztést jelent, midőn a tápoldatba vagy a táptalajba adott időpontban valamilyen növényvédőszert teszünk. Használhatunk több fajból álló algaegyüttest vagy egy faj tisztatenyészetét. Ez utóbbi a pontosabb és a kísérletek megismételhetősége miatt feltétlenül előtérbe helyezendő. A vizsgálat céljára kiválasztott algafaj a törzstenyészet beszerzési lehetőségétől függően sokféle lehet, de használhatunk saját izolálású fajokat is. Lawrence [5] különböző szerzők munkája alapján 97 fajt sorolt fel, amelyek viselkedését a vízi gyomirtószerekkel szemben vizsgálták. A kísérletek céljára leggyakrabban használt fajok a zöldalgákhoz (Chlorophyta) tartoznak (1. ábra). Kevésbé terjedt el a kékalgák (Cyanophyta), különösen a fonalas kékalgák vizsgálata. Ennek több oka van: a nehezebb tenyészthetőség, az algafonalak nem oszthatók el egyenletesen a tápoldat* MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ Vízélettani Laboratórium, Százhalombatta. 1. ábra. A peszticidek algaölő hatásának vizsgálatára gyakran használt zöldalga Jajok: a) Ankistrodesnius braunli Chodat et Oettli [4] 1000 s .b) A falcatus (Corda) Ralfs. [10] 500 y. c) A. falcatus (Corda) Ralfs, var. spirilliformis G. S. West. [8] 1000 d) Chlorella pyrenoidosa Chick. [4, 1», 14], 2000 <• e) Chi. vulgaris Beyer. [5] 2000 < .}) Scenedesinus acutus (Meyen.) Chod. f. alternans Hortob. [12] 1000 x. g) Sc. quadricauda (Turp.) Bréb. [9 13] 1000 x Fig. 1. Green alga species used commonly for examining the alga destroying effect of pesticides a) Ankistrodemus braunii Chodat et Oettli [4] x 1000 b) A. falcatus (Corda) Ralfs. [10| x500, c) A. falcatus (Corda) Ralfs, var. spirilliformis G.S.West. [8] xlOOO, d) Cülorella pyrenoidosa Chick. [4, 13, 14] x2000, e) Chi. vulgaris Beyer [5] x2000, f) Scenedesinus acutus (Meyen.) Chod .f. alternans Hortob. [12] X1000, g) Sc. quadricauda (Turp.) Bréb. [9, 13] xlOOO ban s ezáltal a tenyészedényekbe nem adagolható azonos mennyiségű alga. A faj megválasztása után ajánlatos előzetes kísérletekkel ellenőrizni a peszticidekkel szembeni érzékenységét. Ha a faj több, igen különböző hatású szer ugyanazon koncentrációjára (pl. 500 /ig/1) eltérően szaporodik, akkor érzékenynek tekinthető és alkalmas toxikológiai vizsgálatok elvégzéséhez. Ellenkező esetben másik fajt kell választanunk és tesztelnünk. Az algafaj helyes megválasztása mellett törekedni kell arra, hogy minden kísérlet kezdetén a tápoldat térfogategységében levő algaszám pontosan azonos legyen; ugyanis másként hat a szer, ha pl. nem 150, hanem 300 alga lesz mikroliterenként a kiinduló tápoldatban [3, 8]. A módszereknek ez az egyik olyan pontja, ami miatt az egyes szerzők eredményei nehezen hasonlíthatók össze. Két vagy több algafajnak egy bizonyos növényvédőszerre vonatkozó érzékenységét is csak úgy