Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
9. szám - Dér István–Vermes János: A solymári völgy negyedidőszaki hegységperemi képződményeinek genetikája és osztályozása
412 Hidrológiai Közlöny 1976. 9. sz. Dér I.—Vermes J.: A solymári völgy J ELM AGYARA ZAT 1. ábra. A hordalékár völgy elvi metszete 1. Hordalékár. 2. Lejtőtörmelék. 3. Árhordalékhalmaz. T. Repedező szilárd kőzet Puc. 1. npuHifunuaAbHoe cetenue cuiAweuajibnoü doAUim: 1. noTOK OTjioweHHtí, 2. CKJioH pa3pymeHHbix nopon, 3. HaKoruieHHe a/ijiiOBHajibHbix OTJioweHHfl, 4. TpecKaiomHec« TBepflbie noponbi Abb. 1. Prinzipieller Schnitt des Gescliiebemur-Tats 1. Geschiebemur; 2. Hangschutt; 3. Murmasse; 4. Klüftiges, festes Gestein galmas ütközéshez hasonló érintkezésekben vesz részt szomszédos durva szemcsékkel, a folyadék fékező hatása mellett. így a szemcsesúlyok érvényesülő hányada impulzusokként átadódva jut el a „dinamikai mederfelszín" övezethez, útközben összegeződve. Itt az örvények emelő ereje a súlyerő impulzusokkal nulla összeget képez, egyensúlyban levő áramlás esetén. Kifejlődő áramlásban az emelőerők túlsúlya plusz összeget eredményez. Ekkor tehát alulról újabb szemcseállomány felszippantását eredményezi a többlet emelő erő, míg csak a megnövelt hordaléksúly újabb egyensúlyt nem okoz. Az erők egyensúlyát a szállított hordalék ,,határkoncentráció"-ja jellemezheti. 2. ábra. Ütközéses jellegű hordalékmozgatás elve, hordalékár-típusú áramlásban Puc. 2. NPUHIJUN deuMcemin HÜHOCOS xapaKinepa coydapenuü e meienuu muna HÜHOCHOZO nomoKa Abb. 2. Prinzip der Geschiebeebwegung stossartigen Charakters in Strömungen Geschiebemur-Typs Más hordalékszállító áramlásoktól a hordalékárak leginkább hordalék-mozgásformáikban térnek el. Alapvető tulajdonságaik: a nagy hordalékkoncentráció, az áramlásban sűrűn ütköző-rezgő ,,hordalékfelhö" és a ,,dinamikai meder felszín'' övezet. Más áramlásokban az örvények által felszippantott hordalékszemcsék hosszabb ugró (sikló) pályán süllyednek „szaltációs" frakcióként. Itt erre a rövid „szabad úthossz" miatt nincs lehetőség. A „lebegtetett, görgetett" frakciók a hordalékárban nem különülnek el, a rezgő-ütköző szemcseanyag alján a néhány nagy tömb csúszva mozog. A hordalékárak jelensége hasonlít a technológiai folyamatok közül az ún. „fluidizáció"-ra, illetve a hidraulikus, vagy hidromechanikus szállításra. Leva (1954). Mint a technológiai folyamatok esetében, itt is feltételezhető az ütköző szemcsék méret szerinti rendeződési irányzata. Sebességcsökkenés következtében az emelőerő és az ütközések impulzusa csökken az áramlásban. Ekkor az alsó szemcsék már nein kaphatnak elegendő felfelé irányuló lökőerőt a felső szemcsék egész tömegének emeléséhez. így az alsó szemcsék leülepednek olyan magasságig, ahol még elegendő az emelő erő a szemcsetömeg áramlásban tartásához. A durvaszemcsék rohamos, nagytömegű leülepedése szoros illeszkedésű elhelveződést tehet lehetővé, mert a felsőbb helyzetű hordaléktömeg ráhalmozódása következtében az alsóbb szemcsék horizontális sebessége hirtelen megszűnik és a meglévő mozgásállapot csak az illeszkedési elmozdulásokhoz elég nagy. Feltehetően ilyen „kollajjszus"-jellegű leülepedési viszonyokra utal Bérezi 1. (1971.) a „turbidit"-ek képződésénél.