Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

9. szám - Szakváry Jenő: A bányavízhasznosítás szerepe a vízgazdálkodásban

HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 56. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 385 —432. oldal Budapest, 1976. szeptember A bányavízhasznosítás szerepe a vízgazdálkodásban* SZAKVÁBY JEN Ő" A bányászat a föld szilárd kérgének hasznosítható ásványi nyersanyagait termeli, így a litoszférában térben és időben tervszerűen üregrendszereket alakít ki és szüntet meg, melynek során a termelő ember is jelen van. A bányaüregek létesítésével a szilárd földkéreg helyi egyensúlya megbomolhat és ezáltal kőzet-, vízés gázmozgást idézhet elő. A kedvezőtlen természeti adottságok között működő bányákban törvényszerűen megjelenik a víz, mely nemcsak a termelés folyamatosságát, tervszerűségét, a bánya vagyonvédelmét, a dolgozók életét is veszélyezteti, hanem a vízkizárásra, vagy víztelenítésre való törekvés negatív ós pozitív értelemben kihat a vízgazdálkodásra. A vízgazdálkodás egyik fontos feladata a természetes felszín alatti vízkészletekkel való okszerű gazdálkodás. A mértékadó 180—190 in

:!/s természetes felszín alatti vízkészletünk mintegy 7%-a karsztvíz és ennek közel 75%-a (9,5 m

3/s) a Dunántúl térségében adott. A Közép-Dunántúl térsége bauxit- és szénbányászata jelenleg közel fentivel egyező mennyiségű karsztvizet emel ki, melynek egy része statikus készletből adódik. Ez a körülmény egyrészt depressziós, elszívó hatásokat, másrészt az emelt vízmennyiség egy-egy bányaüzemnél mint időszakos potenciális vízkészletet eredményez. I. Bányászati és vízgazdálkodási együttműködés A vízveszélyes bányaművelési térségekben a kiemelt bányavíz a termelési célok megvalósításában egyrészt befolyásolja a műrevaló ásványi nyersanyag kitermelésének önköltségét, másrészt kihatásaiban összeütközést teremthet az adott térségek vízgazdálkodásával. A termeléshez kapcsolódó vízkizárás, víztelenítés, valamint a bányászat okozta károk elhárítása, ugyanakkor a lehetséges bányavízhasznosítás egyre szorosabb és sokrétűbb együttműködést kíván meg a bányászat és a vízgazdálkodás között. a) Az együttműködés köre a következőkben foglalható össze: — bányanyitási, művelési és ezzel összefüggően a víztelenítési célkitűzések egyeztetése, * Az MTA Vízgazdálkodástudományi Bizottságának Vízellátási ós Csatornázási Albizottsága 1975. szeptember 29-én tartott előadóülésének anyaga. ** Országos Vízügyi Hivatal (OVH). — a bányászati'tevékenység révén a beavatkozás hidrológiai, hidrogeológiai következményeinek vizsgálata, — a várható pozitív é» negatív következmények reális elemzése, értékelése, a káros jelenségek előrejelzése, — a kárelhárítás bánya- és vízgazdálkodási jellegű változatainak kimunkálása, a kárelhárítás módjának megválasztása, — a bánya víztelenítése során a kiemelendő víz mennyiségének és minőségének előrebecslése, megállapítása, — a kiemelt víz közvetlen bányászati és vízgazdálkodási célú hasznosítása, a víz élővizekbe történő elvezetése, esetleges közvetett további hasznosítása, — a bányászati tevékenység időtartamában a hidrológiai rendszeres megfigyelések, mérések feltételeinek biztosítása és végrehajtása, — a bányavíz hasznosítása esetén a bánya- és vízgazdálkodási érdekek egyeztetése a térítés mértékének szabályozása, — a bányaműveléssel és vízhasznosítással összefüggő vízügyi hatósági felügyelet ellátása. b) Az együttműködés módozatai kiterjednek: — államigazgatási, — műszaki és közgazdasági, — beruházási és vízüzemi együttműködésre. II. A bányavízhasznosítás irányelvei A bányaművelés választott helye és módja, az érintett térség hidrogeológiai és természetföldrajzi adottsága, a vízkészletgazdálkodás iránt támasztott igények és azok kielégítése szoros összefüggésben van. így a bányavizek hasznosításának irányelvei a következőkben foglalhatók össze: 1. A bányaművelés során alkalmazott, illetve tervbevett víztelenítési, vízkizárási rendszer és mód befolyásolja a bányavízhasznosítás lehetséges