Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

8. szám - Tóth András–Tóthné Palotai Emese–dr. Ress Sándor: Univerzális mutatószám a vízszennyezettség jellemzésére

Tóth A. és mtsai: Univerzális mutatószám Hidrológiai Közlöny 1976. 8. sz. 381 6. táblázat Hígítás-önköltség összefüggés paramétereinek értéke a budapesti felszíni vízmű esetében TaöA. 6. 3nanenue napaMempoe coomuoweHun­pa36aeMHua ÖAn eodo3a6opa őydaneuímcKoü cmaHifuu eodocHaöMenuH Table 6. Parameter values of the dilution vs. first cost relationship for the Budapest Surface Water Works Év h Q [m 3/nap] Q0,212 i[cent/m 3] fc[Ft/m 3] Ft/$ 1968 1969 1970 26,2 19,8 27,8 84 500 142 000 55 700 11,15 12,90 10,15 1,354 1,294 1,364 2,35 1,95 2,61 0,965 0,697 1,489 41.0 35,7 57.1 vízminőségi követelményekre vonatkozó ajánlás­nak, mekkora lett volna a tisztítás egységköltsége. Eredményül kaptuk: 1968-ban 0,9026 Ft/m 3 1970-ben 1,3778 Ft/m 3 A 3. táblázat szerint ez esetben a kritikus hígí­tás! érték h = 20. Tehát az etalonként választott I. osztályú víz és a tényelges vízminőségnek megfelelő tisztítás egy­ségköltség-növekedés pusztán a Duna növekvő vízszennyeződésének tudható be. így még 1969-ben a vízminőség kielégítette az I. oszt. követelményt (h<20), a másik két vizsgált évben: 1968-ban 0,0327 Ft/m 3 1970-ben 0,1112 Ft/m 3 többletköltség mutatható ki évi átlagban. Ezzel a példával a szennyezettség mértékének növekedése és a fajlagos költségemelkedés közötti kapcsolatot mutattuk be.* Szerzők előtt világos, hogy az első próbálkozás­nak tekinthető hígítási-tisztítási önköltségi kap­csolat további ellenőrzésre szorul ismert kapacitású és önköltségű vízkezelési, szennyvíztisztítási ada­tok és hígítási értékek egybevetésével. Erre még további kutató (főként adatfeldolgozási) munka szükséges. így fogja teljesíteni ez a módszer ere­deti célját: a távlati (project) szintű tervezések költ­ségbecsléseinek megkönnyítését. Tudjuk, hogy újabb vegyipari termékek (pl. nö­vényvédőszerek) jelennek meg, bakteriológiai, pa­razitológiai, hőszennyezési stb. szempontokat is figyelembe vehetünk — módosítva, fejlesztve mód­szerünket. Azzal is tisztában vagyunk azonban, hogy mindig lesznek egyedi esetek, melyek egyedi vizsgálatot igényelnek. Köszönetnyilvánítás Szerzők köszönetüket fejezik ki dr. Homonnay Andrásnak (VITUKI) tanácsaiért, melyek e dolgozat pontosítását elősegítették. IRODALOM [1] Kádas Kálmán : Bevezető tanulmány. Az infra­struktúra fogalma és fejlesztésének hatékonysága. Infrastruktúra (Tanulmány gyűjtemény). Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1972. * A Nagy Felszíni Vízmű vízminősége nem elégítette ki minden esetben az előírásokat. Ezt jelen vizsgálatnál elhanyagoltuk, további finomításoknál azonban cél­szerű figyelembe venni. [2] Csanádi Lajosné dr.—Kernács Sándor dr. : A víz­szennyezés okozta gazdasági veszteségek meghatá­rozásának feladatterve és problematikája (kézirat) VIKÖZ, 1971. [3] Csanádi Lajosné dr.—Eess Sándor dr. : A vízszeny­nyeződésből származó gazdasági károk meghatáro­zásának és értékelésének módszerei. Budapest, 1976. (Sajtó alatt). [4] Stone, R.— Friedland, H. : Estuarine Clean Water Cost-Benefit Studies. Water Pollution Research Con­ference 1970. San Francisco. Ill­17. [5] Smith R. : Cost of Conventional and Advenced Treat­ment of Wastewater. JWPCF 1968. IX. 1546—1574 p. [6] Vízkészletgazdálkodási Évkönyv 1970 IX. kötet. OVH Vízkészletgazdálkodási Központ Budapest, 1972. YHHBepcajibHbiií noKa3aTeJib AJm xapaKTepncTHKH 3arpfl3HeHH0CTH BOflbl Tom, A.—Tom-ne, naAomau, E.—d-p Peuiw, III. YnpaBJieHHe KaiecTBOM BOAHMX pecypcoB KaK KOMn­jieKCHan CHCTeiwa peryjmpoBaHiifl íiBjijieTCfl Ba>KHoü MacTbio HHiJipacTpyKTypbi, «eücTByiouieü B uejijix y^OB­jieTBopemiH ,BH<}><{>epeHmipoBaHHhix BOflonorpeÓHocTeií OÖMECTBA H oßecneiemifl MHCTOTM BOÄ. CucxeMa Mo>KeT AeücTBOBaTb oijxjieKTHBHO jwiiib B CJiy­qae peuieHiw cjie^yiomiix OCHOBHMX npoÖJieM [2]: 1. UH(|)poBoe Bbipawcemie npHroAnocra BOÁM AJIH pa3­jiiiMHbix nejieü npiiMeHemifl HJIH nopain KanecTBa BOÁM nofl fleücTBiieM KOMnjieKca 3arpíi3HHTeJieM; 2. CNCTEMATH3ANNH npHneHHbix HJIH O>KHAAEMMX ymep­6OB 3arp>i3HeHHfl H HX KOJinnecTBeHHaíi oneHKa; 3. YcTaHOBJieHHe B3aHM0CBH3eií Me>Kfly 3arpH3HCHHCM BOA H NPHMHHEHHBIMH yinepßaMH. CTaTbfl paccMaTpbiBaeT nyHKT 1. h lacTHiHO nyHKT 3. MccjieflOBaHHH KacaioTca Tex 3aTpaT, KOTopbie B03Hn­KaioT npn BoccTaHOBJieHHH yxy/imeHHoro KanecTBa BOflbi AO 3aaaHHoro ypoBHH. ME >KÄy CTeneHbio 3arp5i3HeHH0CTH H 3aTpaTaMH Ha OMHCTKy aBTOpbl IlCKaJlH MaTeMaTHieCKOe B3aHM00TH0Uie­Hue. 3Ta 3aflaia ne 113 jierKHx, nocKOJibKy 3arpa3HeH­HOCTb HbIHe M0>KeT ŐblTb 0XapaKTepH30BaHa JlHUib KOMII­jiei<C0M flaiiHbix anaJiH3a KaiecTBa BOÁM. STANBI ycTa HOBJIEHMI MATEMATHQECKORO cooTHomemm c^e^yiomHe: 1. MaccoBO BCTpeiaromnecji BOÁM HaMH paH>KiipoBaHi.i no IHCTOTe- HaHHHaíl ÓT AeCTHJIJIHpOBaHHOit BOflbl H KOH­ia>I HeOMHmeHHblMH CTOKaMH. VCTaHOBJieHO, MT0 KaTe­ropHH KaiecTBa (i<aHajiH3aiiH0HHbie CTOKH, niiTbeBaji Boaa) perjiaMeHTHpyioTCH npeAnHcaHHHMii H peKo.weHAa­UHHMH. 2. ycraHOBJieHO, HTO öojiee BMCOKHÍÍ KJiacc MHCTOTW BOÁM H3 SoJiee rp5i3Horo B npiiHiuine MO>KCT noJiyieH He TOJIBKO nyreM OMHCTKH HO H NOCPEACTBOM PA36ABJIEHHH AecTHJiJiHpoBaHHOH BOAOÜ. CieneHb pa36aBJieHHH onpe­AejiaeTC^ KOHueHTpauHeü tcpHTHHectcoro KOMnoHeHTa 3ar­P513hchhh; nocjie pa36aBJieHH5i KOHneHTpamia Bcex ocTa^bHbix K0Mn0HeHT0B ÖYAET HHwe AONYCTHMMX npe­AejiOB. Pa36aBJieHHe, neoßxoAHMoe npH KpiiTHMecKOM 3arpj!3HeHHH MO>KeT ÖblTb KOppejlHpOBaHO c 3aTpaTaMH Ha OHHCTKy, n03T0My KpuranecKaji TeopenmecKafl CTe­neHb pa3ÖaBJieHH>i MOweT SbiTb Hcn0Jib30BaHa B KANECTBE yHHBepcaJibHoro noKa3aTejia 3arpji3HeHHOCTH HJIH no­TpeÖHOCTH B OMHCTKe. 3. CocTaBJieHa TaSjmua KPHTHHCCKMX 3arp>i3HHTeJieH H TeopeTH^eCKHx CTeneneü pa36aBJieHHH (Taßji. 3). 4. CocTaBJieHbi (JjyHKUHH 3aTpaT Ha omiCTi<y (Mexaiui­tieci<yio, ßHOJIORHIECICYIO H rjiySoKyio) no CMHCY [5], ((JiopMyjibi 2, 3, 4, puc. 1). 5. fljia MomHOCTeü 1000, 10 000, 100 OOO M 3/AeHb onpe­AeJieHbi cooTHomeHHH ,,pa36aBJieHne — 3aTpaTbi Ha OMHCTKy" ((fiopiwyjibi 5, 6, 7, pnc. 2). 3Aeci> aBTopu npeA­nojiarajiH, MTO KANECTBO CTOIHOÜ BOAW nocjie nojiHofi OIHCTKH HaXOAHTCÍl MeHífly 1-bIM KJiaCCOM nOBepXHOCTHOH BOAbI H nHTbeBOH BOAOÍi. 6. YpyBHeHHfl AJifi Tpex MOIHHOCTCH aBTopaMH oöijeAH­HEHBI y coKpameHbi ((fopiwyjibi 8 H 9). IlojiyMeHO Taiotce cooTHOuieHiie no KOTopoMy 3Haa 3HaMemie KpHTHMecKOro TeopeTHHecKoro pa3öaBJieHHíi „H" h MOUIHOCTH H

Next

/
Oldalképek
Tartalom