Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

8. szám - Könyvismertetés

382 Hidrológiai Közlöny 1976. 8. sz. Tóth A. és mtsai: Univerzális mutatószám (M

3/cyTKH) HenoepeflCTBeHHo MO>KHO pacHHTaTb 3aTpaTbi Ha PA3ÖABJIEHHE „K" B UEHTAX Ha M

3 (PHC. 3). TaKHM o6pa30M noflTBep>KflaeTCH, HTO KpummecKoe pa3öaeAeHue 3CTb oßoßmeHHaa xapaKTepwcTHKa no KOTOpoft c noMomio (JiopMyji 8 H 9 npocTO paciHTaTb 3aTpaTbi. 3TO BnojiHe AOCTSTOHHO ÄJIH nepcneKTHBHoro njiaHHpoBaHHH. ripHMeHHMOCTb MeTOfla npoHJiJiiocTpHpoBaHa Ha npHMepax H c npHBJieneHHeM AencTBHTejibHbix 3aTpaT u notca3aH0, HTO OH MO>KeT ÖblTb npHMeHeH H ÄJ1H Oi;eHKH 3aTpaT Ha OMHCTKy ÜHTbeBOH BOflbl. Universal index of water pollution By A. Tóth—E. P. Tóth (Mrs.)-Dr. S. Bess Pollution control as a complex control system is an important sector of the infrastructure and is directed at meeting the differentiated water demands of society and at providing water of the required quality. For effeective operation, solution must be found for the following fundamental problems [2]: 1. The description in numerical terms of the deterioration of water quality, due to the combined effects of various pollutants, for characterizing the general use potentials of water. 2. The systematical identification of the actual-, or potential damages caused by water pollution and the specific evaluation thereof. 3. Demonstration of a positive relationship between water pollution and the damages and losses consequent therefrom. A solution is suggested here to the problems outlined under para. 1 and, in part, para. 3, above. Of the potential losses the costs of treating water of deteriorated quality to the desired standards are considered. An analytical relationship was sought between the extent of pollution and the cost of treatment. The problem is complicated by the mass of analytical data by which pollution is characterized. The individual steps in establishing the analytical relationship involved 1. The arrangement in order of purity the water occurring in large volumes, from distilled water to untreated effluents. Each water quality, from sewer acceptable wastes to drinking water were found to be subject to specifications, or recommendations. 2. A higher grade of water quality (e.g. drinking water) meeting the relevant specifications can be produced from water of inferior quality (e.g. Class I surface water) in principle not only by treatment, but also by dilution with distilled water. The necessary extent of dilution is governed by the polluting component of critical concentration. After dilution the concentration of all other components will be lower than the limit values specified. The dilution ratio pertaining to the critical pollutant has been related to the cost of treatment and thus the critical, theoretical dilution ratio has been suggested as the universal index of pollution and of the need for treatment. 3. The critical pollutants and the relative theoretical dilution ratios have been determined for the typical water qualities (Table 3). 4. The cost functions of mechanical-, biological- and tertiary treatment have been reproduced after Smith (5) -Eqs. (2), (3) and (4), Fig. 1. 5. The dilution treatment cost relationship has been established for 1000, 10,000 and 100,000 cu.m/day capacities—Eqs. (5), (6), (7), Fig. 2. It has been assumed here that the effluent from the tertiary treatment stage is of a quality between Class I (pure) surface water and drinking water. 6. The expressions for three different treatment capacities have been combined — Eq. (8)—and simplified

—Eq. (9). From the resulting expression the treatment cost k (cent/cu.m) is found directly in terms of the critical, theoretical dilution ratio h and the capacity Q (cu.m/day)-Fig. 3. The critical dilution ratio is thus shown to represent a general parameter, from which the treatment cost is obtained in a simple manner by Eqs. (8) and (9), and which is thus readily applicable to project feasibility studies and to economic planning. The applicability of the method has been illustrated by numerical examples, demonstrating by actual cost figures that the method is suited also to estimating the cost of drinking water treatment. Könyvismertetés Gerhard Rheinheimer: Mikrobiologie der Gewässer (204 oldalon 80 ábrával, 2 szövegközti táblázattal. Jena: VEB Gustav Fischer 1975. „Einführungen die Hydrobiologie" első kötete. Vászonkötés. Ara külföldön 35,— M. Második átdolgozott kiadás). A Hidrológiai Közlöny 1972. évfolyama 1 — 2. számában az 59. oldalon részletesen ismertettem a Mikrobiologie der Gewässer c. munka első kiadását. Az 1971ben megjelent első kiadást 1975-ben követte a második, bővített kiadás, igazolva a Szerző reményét, hogy könyve felkelti a szélesebb érdeklődést a vizek mikrobiológiája iránt, ós segítségül szolgál a felsőoktatás dolgozói, hallgatói, valamint a gyakorlatban dolgozó számára. A fokozódó környezetszennyeződés is igényli a hasonló jellegű munkák megjelentetését. Az első kiadás 1970-ig követte a nemzetközi szakirodalom publikációit. Azóta nagyon sok újabb ismeret került napfényre a mikroszervezetek struktúrájáról, az ökoszisztémában betöltött jelentőségükről, a táplálékhálózatban! szerepükről. Ezért a jólismert Szerző nem csupán kiegészítéseket végzett az egyes fejezetek tartalmában, hanem több részt alapvetően átdolgozott. Új fejezetben szól a baktériumok és gombák jelentőségéről a vízi ökoszisztémákban. A második kiadás is bevezetést kíván nyújtani a vizek mikrobiológiájába. Ezért nem vehette figyelembe a teljes vízi mikrobiológiai irodalmat, hanem rákényszerült a válogatásra. Ez eléggé sikerült is. Az első kiadáshoz képest a terjedelem 20 oldallal, az ábrák száma nyolccal gyarapodott. A könyv 18 fejezetre tagolódik: 1. Bevezetés. 2. A vízi mikroorganizmusok biotopjai. 3. A vizek baktériumai. 4. A vizek gombái. 5. A baktóriumok és gombák eloszlása a vizekben. 6. A fizikai és kémiai tényezők hatása a vízi mikroorganizmusokra. 7. A biológiai faktorok befolyása a vizi mikroorganizmusokra. 8. Az élőkön és bennük található mikroszervezetek. 9. A baktériumok ós gombák a vízi anyagforgalmazásban. 10. Baktériumok és gombák a vízi ökoszisztémákban. 11. A mikroorganizmusok és a szedimentáció. 12. A mikroorganizmusok közreműködése a talajkincsek kialakulásában.'13. Mikroszervezetek és a vízszennyezés. 14. A mikroszervezetek gazdasági jelentősége. 15. A mikrobiológia feladatai. 16. Irodalomjegyzék. 17. A nemzetségnevek felsorolása. 18. Tárgymutató. A könyvet a vizekkel foglalkozó szakembereknek melegen ajánlom. Dr. Hortobágyi Tibor