Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

8. szám - Bozóky-Szeszich Károly–Vojtech Marek–Dulovics Dezső–Ivan Oleksyn: Bratislava vízellátási hálózata fejlesztésének tervezése elektromos számítógéppel

Hidrológiai Közlöny 1976. 8. sz. 349 Bratislava vízellátási hálózata fejlesztésének tervezése elektronikus számítógéppel BOZŐKY-SZESZICH KÁROLY» — VOJTECH MAKIK" DULOVICS DEZSŐ»— IVAN OLEKSY N»» Szlovákia fővárosának a fejlődése rendkívül ro­hamos, ami már ma is, valamint a közeli és a távo­labbi jövőben új lakótelepek, valamint ipari terü­letek létesítését kívánja meg. A folyamatban levő és a várható fejlődés egyebek között a Bratislavai Víz- és Csatornaművek munkájára is kihat. Bizto­sítani kell az új városrészek vízellátását, valamint az ott keletkező szennyvíz és csapadékvíz elvezeté­sét. A vízellátás területén a megnövekedett meny­nyiségi igények miatt új víztermelő helyeket kell létesíteni, gondoskodni kell az új lakó és ipartele­pek hálózatának létesítéséről, továbbá a víznek a víztermelő helyekről a fogyasztókhoz juttatásá­ról. Mivel a víznek az új fogyasztókhoz való szál­lítása részben a meglevő hálózat felhasználásával történik, ezért annak egyes részeit bővíteni kell. A meglevő hálózat bővítése, az új fogyasztók belépése időben elosztva jelentkezik. Racionális hálózatfejlesztés és bővítés viszont csak átgondolt fejlesztési koncepció alapján lehetséges. Éppen ezért a Bratislavai Víz- és Csatornaművek a város nagyobbik részét képező alsó nyomásövezet fej­lesztési tervének elkészítésével a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézetét, a maga­sabban fekvő nyomásövezetek vizsgálatával pedig a Hydroconsult Bratislava Tervező Intézetet bízta meg, azonban ezen övezetek közül kettőnek a hidraulikai vizsgálatát ugyancsak a BME végezte el. Ez az ismertetés ennek a nagy ós bonyolult munká­nak csak kisebb, érdeklődésre számottartó és újszerű részével foglalkozik. A BME a hidraulikai számítást, illetőleg részben köz­vetlen méretezést elektronikus számítógéppel végezte. A számítási eredményeket, illetőleg a számítógép által javasolt változásokat a Bratislavai Víz- és Csatorna­művek, a Hydroconsult, valamint a BME rendszeresen tartott konzultációkon értékelte és a hidraulikai vizs­gálatok részfeladatait közösen határozták meg. Ez lehe­tővé tette, hogy a gyakorlati szakemberek, a tervezők és az elméleti szakemberek között egy egészséges együtt­működés fejlődjók ki. Ez az együttműködés nemcsak a kialakított hálózatfejlesztési koncepció szempontjából volt hasznos, hanem hozzájárult a felhasznált számító­gép-program fejlesztéséhez is. A gyakorlati szakembe­rek ugyanis felvetettek olyan, üzemeltetési szempont­ból fontos kérdést, amelyeknek számítása érdekében a BME a felhasznált számítógép-programot kibővítette; ez a probléma a tározók dinamikus vizsgálatának a fo­lyamata volt. A fontosabb eredmények ismertetése előtt röviden összefoglaljuk a számítógép-program működését. A számítógép-program A programot a BME eredetileg az Egyetemi Szá­mítóközpont RAZDAN-3 típusú számítógépére készítette, majd a Vízügyi Szervezési és Számítás­technikai Iroda által használt, a NIM tulajdonában levő ICL-1900­as típusú számítógépre is átírta. * Budapesti Műszaki Egyetem, Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézet, Vízellátási és Csatornázási Osztály. * * Víz- és Csatornaművek, Bratislava. Az átírás — figyelembe véve ezen utóbbi gép na­gyobb teljesítőképességét — a program bővítését is jelentette. A program két üzemmódban használható. Az A üzemmód a klasszikusnak mondható mó­don dolgozik; egy tetszőleges üzemállapot hidrau­likai paramétereit szolgáltatja (vízszállítás és se­besség az ágakban, nyomás a csomópontokon, me­dencék vízforgalma és üzemi szintje, szivattyúk vízszállítása és szállítómagassága). Ezen túlme­nően azonban a program — külön utasításra — a medencék üzemét is szimulálja; ezzel részleteseb­ben az elvégzett vizsgálat ismertetése során foglal­kozunk. A B üzemmód — általában — több üzemállapot számítási eredményeinek együttes értékelése alap­ján javaslatot tesz a hálózat egyes ágai átmérőjé­nek megváltoztatására, majd a megváltoztatott átmérőkkel a számítást megismétli és szükség ese­tén újabb értékelést és módosítást végez. A módo­sításoknál a program két szempontot vesz figye­lembe: — a hálózati nyomás biztosítása (aminek szük­séges értéke meghatározott számú csomó­pontra megadható) — gazdaságos átmérő elrendezés kialakítása. Ez utóbbival kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az elágazó hálózat mindig gazdaságosabb mint a gyűrűket tartalmazó. Városi vízellátó hálózat ese­tében azonban az üzembiztonság és a nagyméretű nyomásingadozás elkerülése érdekében a hálózat összekapcsolt (gyűrűket tartalmaz). Ezért az át­mérő módosításokat korlátozni kell; egyfelől meg kell adni az alkalmazható legkisebb átmérőt, más­felől ágankénti korlátozást is célszerű előírni. Ez utóbbit egy kódszám képviseli, melynek több je­lentése van: I. Az ág meglevő: a) átmérője változtatható (vezetékcsere vagy új párhuzamos ág építése), b) átmérőjét nem szabad változtatni. II. Az ág új a) átmérője a kívánalmaknak megfelelően változtatható, b) átmérője szükség esetén növelhető, csök­kentése azonban tilos. Mindkét üzemmód megkívánja a felhasználó (ter­vező) közreműködését, az eredmények értékelését, azonban a B üzemmód mint „tanácsadó" megköny­nyíti ezt a felhasználói tevékenységet. Bratislava hálózatával kapcsolatban végzett vizsgálatok A terep alakulata következtében Bratislava víz­ellátási hálózata több nyomásövezetre oszlik; ki­terjedésben és fogyasztásban legnagyobb az alsó

Next

/
Oldalképek
Tartalom