Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
8. szám - Bozóky-Szeszich Károly–Vojtech Marek–Dulovics Dezső–Ivan Oleksyn: Bratislava vízellátási hálózata fejlesztésének tervezése elektromos számítógéppel
350 Hidrológiai Közlöny 1976. 8. sz. Bozóky-Sz. K. és mtsai: Bratislava vízellátási hálózata nyomásövezet, de a magasabban fekvő, aránylag kisebb területű és vízigényű övezetek sem hanyagolhatók el; van köztük olyan is, amely a domborzati viszonyok és a beépítés következtében hidraulikai szempontból talán még bonyolultabb mint a nagy kiterjedésű alsó övezet. A következőkben két ilyen magasabban fekvő övezet tervezését ismertetjük. A vizsgált övezetekhez több tározó medence tartozik, ezek közül némelyik csak a saját övezetének ellátására szolgál, némelyikből viszont magasabban fekvő övezetek felé is emelnek át vizet. Egyegy övezet tározóinak fenék- és túlfolyó szintje azonos (vagy közel azonos), térfogatuk viszont eltérő. A vizsgálatnál, tervezésnél alapelv volt, hogy zavarmentes üzem esetén az egyes tározók vízforgalma (éjjel a töltődés, nappal az ürülés), azonos üzemi vízszint mellett lehetőleg a tározók térfogatával arányos legyen. Ha ugyanis ez a feltétel eléggé jól teljesül, általában nem fordul elő az az eset, hogy valamelyik tározó kiürül, amikor a többiekben még jelentős víztartalék van, vagy valamelyik már megtelt, amikor a többiekben még alig van víz. A tározók térfogatával arányos üzem mellett természetesen figyelembe kellett venni a nyomásviszonyokat, az egyes ágakban előálló sebességet és a gazdaságosságot. A tározók térfogatával arányos üzem vagy a hálózat kialakításával, vagy a viz irányításával, vagy a két módszer kombinálásával érhető el. A hálózat kialakításával általában akkor befolyásolható a tározók térfogatarányos üzeme, ha a tározók viszonylag közel vannak egymáshoz és lehetőleg rövid, nagy átmérőjű vezeték köti össze azokat. Egy ilyen elrendezés tulajdonképpen a víz irányítását jelenti, ez az irányítás azonban önmagától, a tározók vízszint különbségének hatására áll elő. A megoldás hátránya, hogy az irányító hatás általában csak nagy átmérőjű (tehát költségesen megépíthető) vezeték esetén alakul ki, viszont a szivattyúzáshoz felhasznált energiát nem, vagy csak kis mértékben befolyásolja. A tározók kívánatos üzeme a víz mesterséges irányításával (tolózárak fojtása, nyitása, átemelő szivattyúk beállítása) is biztosítható. Ha az irányító tolózárak a szivattyútelepen vannak, ez a megoldás egyszerűen üzemeltethető, de a tolózár fojtása a szivattyúk energiafelhasználását kedvezőtlenül befolyásolhatja. Bonyolultabb üzemeltetést okoz a hálózaton vagy a tározóknál elhelyezett irányító tolózár; ilyeneknél a távvezérlés a korszerű megoldás, ami építési és fenntartási költséget okoz és kisebb-nagyobb mértékben a szivattyúk energia-felhasználását is növelik. A víz irányításának előbbi módszereit azért kellett ilyen részletesen tárgyalni, mert az ismertetésre kerülő két nyomásövezetben eltérő módon kell kialakítani a víz irányítását, a térfogatarányos üzem biztosítását. A 2. nyomásövezet vizsgálata A 2. nyomásövezetet (1. ábra) az A, B és G jelű tározók látják el, melyeket az alsó övezetből jövő express-vezetékek töltenek; a tározók térfogata a három tározó összes térfogatának százalékában 27,3%, 45,4%, 27,3%. (Az express vezetéket és az ezzel járó átfolyásos üzemet a domborzat indokolja.) Az elrendezésből következik, hogy a fogyasztók csak a három tározótól kapnak vizet, ezért a vizsgálat csak egyetlen üzemállapotra terjedt ki. Ez a legnagyobb órai fogyasztás időszaka volt. A számítást a programnak azzal az üzemmódjával végeztük, amelynél a program átmérőt módo1. ábra. A 2. sz. nyomásövezet hálózata, a fontosabb csomópontok}/eltüntetésével Abb. 1. Netz der Druckzone Nr. 2 mit Anführung der wichtigsten Knotenpunkte JELMAGYARÁZAT•• 1000-1200 600 - 800 m - 500 700- 300 Tározó Jß Csomópont sorszáma