Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
8. szám - Dér István–Vermes János: A solymári völgy negyedidőszaki hegységperemi képződményeinek jellemzése és vízföldtani jelentőségük. I. Rész
Dér I.—Vermes J.: A solymári völgy Hidrológiai Közlöny 1976. 8. sz. 345 felelő. Általános szemcsetípusa: simított poliéder, lapjaik mentén jól illeszthető szemcsékkel. „Kavics" méretű szemcsék mellett néhány beágyazott kőzettömb is megfigyelhető, ezek felülete alig változott a törés után. Az árhordalék szemcseeloszlását a Szélhegy Ny-i részén gyűjtött mintákon határoztuk meg. A minták az összlet durvaszemű részének nyílt („X" jelű minta) és zárt illeszkedésű (10, 12. sz. minta) zónáiból, illetve a homoklencsékből (8., 14. sz. minta) származnak (3. ábra). 3. ábra. Az árhordalék és a murvalencsés homokleplek néhány jellemző szemeloszlási görbéje Puc. 3. naeodK03adep3Kueawuiasi poAb npedeopnux noAoeodHbix Hanocoe Abb. 3. Einige charakteristische Kornverteilungskurven der Geschiebemur und der Sandschichten mit Gruslinsen A minták jellemző adatai: ,,x" jelű minta £> 2 5 = 6,0 mm D s o= 8,0 mm £>,, = 14,0 mm ße D, = 1,33 3 D, -=2,39 '10 ^10 8. sz. minta £) 2 5 = 0,11 mm £> 6 0 = 0,15 mm Z>, 5 = 0,21 mm EL D, -=6,3 Dio :7,7 Miháltz-féle koptatottsági index 2,60 (Nagydiósi S. vizsg.) 10. sz. minta £>, 2,7 mm £> 5 0 = 11,0 mm £>, 5 = 27,0 mm ßfiii D, 6 0 = 100 -^-=281 D. 12. sz. minta D 2 S = 7,0 mm Z> 5 0 = 23,0 mm £>,5 = 33,0 mm V =i75 -3l =269 D 1 0 14. sz. minta £>,5 = 0,09 mm £> s o = 0,20 mm £>,5 = 0,25 mm AÍO ——=21 D, o D,o -=35 Miháltz-íéle koptatottsági index: 2,53 (Nagydiósi S. vizsg.) A minták nehézásvány tartalma: (Gedeon I.-né vizsg.) gránát 19—50% átlag 40,6% magnetit 11—23% átlag 15,6% epidot 4— 8% átlag 6,4% biotit 1—4% zöldamfibol 1— 3% apatit 1— 2% disztén 1— 2% Csak egy-egy mintában és 1% alatt: leukoxén anatáz, staurolit, tremolit, aktinolit. A homok karbonátos szemcséinek átlagértéke 8,5%. nagyrészt kőzettörmelék jellegűek. A lencsék anyagának jellegzetességei valószínűsítik folyóvízi származásukat. Az árhordalékanyag a feltárásban kb. 6 m vastag. Az árhordalék halmaz tulajdonképpen egymásba metsződő, egymásra halmozódó elemi „szárazulati delták" sorozata. Az övezet hézagterei a szoros illeszkedésű, homokszegény felső szakaszon a durvaszemcsék közti cm-es átmérőjű sarokhézagok, a tágabb illeszkedésű, nagy homoktartalmú alsó szakaszon főként a hézagkitöltő homok pórusterei. A tározott víz mozgása emiatt általában gyors, részben gyorsan szivárgó, részben turbulens. Feltételezhetően az övezet jelenkori elterjedéséről és fontosságáról ír Andai P (1959.): „Irán (Perzsia) terű létén két hegylánc vonul át, a Hindukus és a Zagros A hegyek lábát óriási törmeléklejtők szegélyezik. Eze ken a patakok vize nagyrészt eltűnik, elszivárog. A tör meléklejtők sok helyen 1000—1500 m magasságig nyúl nak fel és 20—100 km (!) széles fennsíkot alkotnak A hegyek kopárak, a lankás törmeléklejtők felszíne kö ves, majdnem járhatatlan sivatag. A csapadók a kopár hegyekről hirtelen zúdul le és eltűnik a törmelókkúp hasadékain. A törmelékkúp belsejében viszont sok a talajvíz és azt a lakosság az iráni öntözésre jellegzetes módszerrel emeli ki." BJJ A murvalencsés homokleplek övezete A durvaszemcséjű árhordalék felett és körül, azzal kiékelődő ujjas nyúlványokkal érintkezve, helyenként átmenetekkel települ az itt kb. 1,5 m vastag murvalencsés homok (2. kép). Tulajdonképpen nem más, mint az árhordaléklencsék záróhomokjának sokszorozódása, közbezárt néhány vékony durvahordalék lencsével, murvasávval. Anyaga is ezzel megegyező: futóhomok és folyóvízi homok, kőzetliszt csíkokkal váltakozva. Szerkezete erősen sávozott, finomréteges, hullámos, átlós és keresztrétegzett lencsézett. Jó feltárásokban található a pilisszentiváni Fehér-hegy Ny-i oldalán is, általában a medencéből kiemelkedő rögök mellett. Feltételezhetően a legtöbb helyen a felszínen nem látható árhordalék lencsékkel kapcsolódva települ. Anyaga valószínűleg az oligocén homokos agyagmárga összlet homokrétegeiből származik, többszörös deflációs-eróziós áthalmozódás útján. A szemcseeloszlásra a különböző osztályozottságú sávok szerint változó meredekségű kumulatív görbék jellemzők. A homokanyag minősége nagyjából azonos az árhordalék homoklencséinek anyagával (8. és 14. sz. minták). H0M0KUS2T finom | köz. | üurva 02 j • í t~!tCS 0,70,75 10,56 7811,0 2,0 3 ti»is10,0 20,0mm
