Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

8. szám - Dér István–Vermes János: A solymári völgy negyedidőszaki hegységperemi képződményeinek jellemzése és vízföldtani jelentőségük. I. Rész

344 Hidrológiai Közlöny 1976. 8. sz. Dér I.—Vermes J.: A solymári völgy Az árhordalék feküje az oligocén kori üledékek finomhomokos agyagmárga összlete, mozaik-repedéses változatban. A durvahordalék anyaga a közeli kőzetekből származik: dolomit, emellett csökkenő gyakoriságban dachsteini mészkő, kvarc és lidit kavicsok, eocén, mészkő, hárshegyi homokkő. 'A képződmény jellege első megközelítésben nagyjából megegyezik Jámbor Á. megnevezésében a „középhegységi eredetű terraszok"-ként tárgyalt üledéktípussal. Vizsgálataink során azonban még további nyolc alapvető jellegzetességet állapíthattunk meg: 1. A durvaszemcseanyag nemcsak jól és gyengén kerekített formákat tartalmaz egymás mellett: a koptatottságnak sok különböző fokozatát képviselik a hordalékszemek, anyagi minőségüktől függetlenül is. Fő típusuk koptatott poliéder formájú. 2. A durvaszemcsék egymáshoz illeszkedése (3. kép), zónásan változó: tömörilleszkedésű zónákat lazák váltanak fel és viszont. 3. A durvaszemcsék közeit általában homok tölti ki, de egyes sávokban kitöltetlen szabadhézagok hálózata látható, igen nagy pórustérméretekkel. 4. A lencsékben elmetsződött ülepedési egységekben települő durvaszemcsék méretszerinti rendezettsége általában jól látható. A lencsék alján 3. Icép. Árhordalék részlet 1. laza illeszkedési sáv, kitöltetlen szabad hézagokkal, 2. fedőhomok sávok, 3. tömör illeszkedésű sáv CHUMOK 3. noAoeoÖHbie HÜHOCH 7. pbixjran CTbiKOBOMHafl noJioca c He3anojiHeHHbiMH, nycTOTaMH, 2. nojiocbi BepxHHx necKOB, 3. xopomo y :i:iüTHHmna>K'>; nojroca Bild 3. Teil einer Vermurungszone 1. lockerer Anpassungsstreifen mit unausgefüllten freien Hohlräumen, 2. Decksandstreifen; 3. fester Anpassungstreifen Jól láthatók a durvaszemcsék és a hézagkitöltő homok települése a hordalékár periódusok fedőhomok sávjai CHUMOK 4. IloAoeoÖHbie nanocbi, xopomo npocMampueawmcn 3aAeeanue KpyriHbix 3epen u necKasanoAnumeAa u eepxHue necKU Bild 4. Teil einer Vermurungszone. Cut sichtbar sind die Grobkörner und die Ablagerungen des spaltenausfüllenden Sandes und die Decksandstreifen der GeschiebemurPerioden és közepén nagyobb méretű tömbökből álló, szorosabban illeszkedő mag figyelhető meg. A lencsék teteje és szélei felé az általános szemcseméret kismértékben kisebbedik. 5. A lencsékbe rendeződött durvahordalék felett, lencsénként záróréteg: vékony homokszalag van, amely kissé hullámosan sávozott, kőzetlisztsávos, murvazsinóros-murvalencsés (4. kép). 6. Míg a hézagkitöltő anyag általában folyóvízi homok jellegű a zárórétegek homokanyaga főként folyóvízi-futóhomok váltakozva. 7. A szemcseeloszlás szinte az azonosságig hasonló a folyóvízi üledékek legdurvább kavicsos képződményeihez. Ugyanis egy-egy üledékmintában a szemcseméret logaritmusának csökkenésével a frakciók súlyarányai közel állandók szemcseeloszlási görbéjük hosszabb szakaszán, amelyet a görbe jellemző szakaszának nevezhetünk. 8. A fiatalabb lencsék belemetszenek az idősebbekbe, így az összlet tulajdonképpen lencsemetszetek bonyolult együttese. Az árhordalékra a felsoroltak mellett még jellemző az is, hogy a durvaszemcsék felülete általában az eredeti töréslap kismértékű kopásának meg4. kép. Árhordalék részlet