Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

8. szám - Dér István–Vermes János: A solymári völgy negyedidőszaki hegységperemi képződményeinek jellemzése és vízföldtani jelentőségük. I. Rész

Dér I.—Vermes J.: A solymári völgy Hidrológiai Közlöny 1976. 8. sz. 343 dolomitmurva törmelékrétegei. A törmelékzóna felső részén a dolomitliszt elszállítódásával nagypórusú sávok alakultak ki, majd az e feletti sávban a dolomitliszt helyére, a murva közé részben futóhomok töltődött. „Félig helybenmaradt", illetve származási helyen települő, de a folyamatok által kiválogatott, szerkezettel ellátott és elhelyeződött (szelektáltstrukturált- orientált) szemcseállományú. A szemcsekeverék szemcseeloszlása a szállítási folyamatok hatására jellemző, a nehezebben mozgatható szemcsék feldúsulásával, a finomabb frakció hiányával, illetve csökkenésével. Az elrendeződés hatászónák szerinti; rétegezett, vagy elrendeződési-szemcseeloszlási változásokkal sávozott (pl. szélhatás — leöblítéshatás ritmus szerint). A szemcseeloszlás az elsődlegesnek többékevésbé módosult, hasonló változata. A szemcseállomány túlnyomórészt hasonló, de a szemcsék formatípusa eredetük szerint megoszló: szállított (elváltozott) és termőhelyi (elsődleges). Pl. a helyi tört murva és kopott futóhomok. A hézagtér részben a kiürült kőzetréseket, részben a réskitöltő futóhomok, kőzetlisztes futóhomok hézagait jelenti. A tározott víz ezért nagyobb részt kapilláris kötöttségű, szivárgó. Az övezet a jelenkorban részben lepusztult, részben lefedett „elluviális" takaró, maradványfelszíneken. A

3 A törmelék szállítás övezete Az A

2 övezet elváltozási sávjaiként, annak egyegykori lefolyási tengelyei mentén kialakult vonulatok. Többnyire a meredekebb hegyoldalakon, hegységperemeken települő jelenlegi vízmosások mederárkainak oldalain tárodott fel. Azonban legtöbb egykori előfordulásuk teljesen lepusztult, vagy mélyen eltemetődött a felszíni lefolyási rendszerek jelenkori továbbfejlődése következtében. Területein időszakosan váltakozott a további aprózódás, illetve az erős, gyorshatású szelektáló szállítótényező. A kisszemcséjű aprózódvány tömege elszállítódott, csak a legnehezebben elmozdítható nagyszemcsék, a „tömbök" építik fel. A szállítóerők fő hatásvonalán, az egykori „zápormedrekben" található. A nagyméretű, lazán illeszkedő szemcsék között, hálózatosan kapcsolódó, dm-es méretű hézagterek is lehetnek. Az övezet vékony, néhány dm-es vastagságú vonulatok hálózata a lepusztuló felszín eróziós mélyedéseiben, illetve a gravitációs törmelékszállítás pályáin, törmeléklejtőn, szegélyhalmazokban. Jelenkori állapotában eltemetett medrek, kőfolyások, törmelékkúpok stb. rendszereként található. Feltételezhető, hogy a hegyvidékek ún. „törmelékforrásai" nagyobb részt ilyen jellegű hálózatok tározóterének felszínközeli, vagy legalsóbb pontjain fakadnakA vonulatok nagyméretű ós összefüggő pórustere valószínűleg a sekély talajvizek legfontosabb áramlási útja, az A

2 övezet vízgyűjtő takaróinak „gerincvezetékeiként", a beszivárgási folyamatokban is meghatározó tényező. Karsztosodó felszíneken a beszivárgás nagyobb részét helyileg meghatározottá és irányítottá teheti. Az aprózódási övezet hidrogeológiai jelentőségére utal Scheuer Gy.—

Schweitzer F. (1971) tanulmánya, amely a jelenséggel általánosságban is, országos viszonylatban foglalkozik. 2. kép. A solymári Szélhegy Ny-i részén feltárt árhordalék (B

x) és murvalencsés homokleplek (B

2) CHÜMOK 2. OönaoiceHue e 3-oü lacmu zopu Ce/ixedb 6AU3 LLIoÜMapa B

L noAoeodHbie nanocbi u B

2 MaAOMoiifUbie epyöo3epnucmbie necKU Bild 2. Die am westlichen Teil des Szélhegy in Solymár aufgeschlossene Vermurungszone (B

1) und die Zone der Sandschichten mit Gruslinsen (B

t) B) A hegységperemi üledék lerakodási és víztározási övezetei Tapasztalataink szerint a hegységek peremén áthaladó tektonikai töréses övezetek mentén kialakult (általában meredekfalú, szűk, nagylejtésű) „harántvölgyek" váltak a hegységperemi durvaszemcsés üledékek lerakodási tengelyévé. Belsejükben és torkolatuk körül, illetve attól a medence irányában települnek vonulatszerűen az üledék árhordalék halmazai és homokleplei. Területünkön ilyen üledékvonulatok pl. az Antónia-árok, Vadászréti árok, Hosszú-árok stb. mentén találhatók. E vonulatok között a medenceperemeken csak nyomokban, vékony sávokként követhető a hegységperemi üledékanyag. Bj Az árhordalék övezete Több „kavicsbánya", alapgödör és talajvízkút tárja fel a Solymár—Pilisszentiván-tól D-re és DNy-ra húzódó lejtőkön. Nyomozható a Zajnáthegyek K-i lejtői alatt és a Pilis-tető—Hosszúhegy vonulat mentén is. Legjellemzőbb feltárása a Solymár—Szélhegy NY-i része (2. kép).