Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

1. szám - Dr. Váncsa András Lajos: Adatok Észak-Magyarország vízfolyásainak algavegetációjához, különös tekintettel a vízminőségi állapotok megítélésére. 4. A Sajó algái II. Chrysophyta és Pyrrophyta

32 Hidrológiai Közlöny 1976. 1. sz. Dr. Váncsa A. L.: A Sajó algái 150—240 /X X 23—26 p nagyságú sejtek. Rajzolat kb. 22—24/10 p. 95. Gyrosigma scalproides (RABENH.) CL. (157. ábra) 25—70 pX 5—10 fi nagyságú sejtek. Rajzolat sűrűsége 22—24/10 fi. Nyáron Miskolc és Kesznyéten között, de nem jellemzően. 96. Hantzschia amphioxys (EHR.) GRUN. (158— 160. ábra) v 20—100 /iX5—15 n nagyságú sejtek, egyik oldalukon kissé homorúak. Rajzolat 5—8/10 p. Tavasszal és nyáron jellemző, de szórványosan és kis literszámmal. Alfa-mezoszaprob. 97. Meridion circulare AG. (161—165. ábra) 12—80 /íX4—8 p nagyságú, felülnézetben elnyújtott, egyik végen elkeskenyedő, legömbölyített végű sejtek. Sokszor egynegyed vagy félkör alakba rendeződött kolóniákat alkotnak, de lehet majdnem teljesen kör alakú is. Teljes köralakot nem találtam! Esetenként csúcsukkal összefordulva radiális elrendeződésű telepeik is találhatók. Egész évben a felső szakaszon, de mennyisége lefelé csökkenő. Xenoszaprob—oligoszaprob. 98. Navicula cryptocephala KÜTZ. (166. ábra) 20—40 px5—8,5 fi nagyságú, lándzsahegy alakú kovamoszatok. Rajzolat 16—18/10 p. Egész évben megtalálható a Sajóban, de szórványosan és kis literszámmal. Alfa-mezoszaprob. 99. Navicula cuspidata KÜTZ. (167. ábra) 50—150 pXll—37 p nagyságú, viszonylag nagytestű, szabályosan csónak alakú kovamoszat. Felületét, hossztengellyel párhuzamos és arra merőleges finom rajzolat díszíti, hálószerűen. Rajzolat sűrűsége 11—19/10^. Beta-mezoszaprob—alfa-mezoszaprob. 100. Navicula hungaripa GRUN. (168. ábra) 10—30 /iXá—7 fi nagyságú sejtek. Határozottan erőteljes és vaskos bordázat díszíti. Rajzolat 8—10/10 p. A sejtalak lándzsahegyszerű, de kerekded végekkel. Tavasztól őszig szórványosan. 101. Navicula radiosa KÜTZ. (169. ábra) 40—120 [iXlO—19 fi nagyságú, szabályos szivar alakú, végeiken kissé elkeskenyedő sejtek. Rajzolat 10—12/10 p. Egész évben jellemző, de szórványosan és kis literszámmal fordul elő. 102. Navicula rhynchocephala KÜTZ. (170. ábra) 35—60 jitXlO—13 p nagyságú sejtek. Rajzolat sűrűsége 10—12/10 p. A Sajó egyik jellemző kovamoszata, mindig megtalálható, de literszáma általában kicsi. 1969. 08. 14-én Sajópüspökinél 411 000/ /liter, lefelé folyamatosan csökkenő mennyiségű. 103. Nitzschia acicularis W. S. M. (171. ábra) 50—150 /ÍX3—4 fi nagyságú sejtek. Középen vastagabbak, majdhirtelen elvékonyodva és egyenletessé válva orsó alakot képeznek. Sejtvégek lekerekítettek. Rajzolata 18—20/10 fi. Egész évben jellemző a Sajó magyai'országi mederszakaszára, de 1969. 09. 08-án Miskolc alatt milliós literszámii volt. Alfa-mezoszaprob—beta-mezoszaprob. 104. Nitzschia acicularis (reversa?) (172. ábra) Előbbihez méretben és alakban hasonló, de a sejtek elvékonyodó vége többé-kevésbé hajlott, így ,,S" alakban végződnek. Előfordulása szórványos, elsősorban a határszelvényben. 105. Nitzschia gracilis HANTZSCH. (175. ábra) 45—110 /íX2—4 fi nagyságú, hosszú, végeiken elkeskenyedő, majd kissé gömbded formában végződő sejtek. Igen ritka. 106. Nitzschia holsatica HIJST. (173. ábra) 20—55 fiX 1,5—2 fi nagyságú sejtek, csillagszerű telepformákban találhatók. Igen ritka. Betamezoszaprob. 107. Nitzschia hungarica GRUN. (174. ábra) 20—110 fiX 6—9 fi nagyságú kovamoszatok. Igen ritka. 108. Nitzschia paleacea GRUN. (176. ábra) 10—55 pX 2,5 fi nagyságú, pálcika alakú, kisméretű kovamoszat. Tavasszal fordult elő, a Hernád alatt, kis literszám értékkel. 109. Nitzschia palea (KÜTZ.) W. S. M. (177. ábra) 20—65 fi X 2,5—5 p nagyságú, pálca alakú kovamoszat. Előfordulása a Sajóban egész évben jellemző, de nem jellegzetes szervezet. Alfa-mezoszaprob—polisz arpob. 110. Nitzschia sigma (KÜTZ.) W. S. M. (178. ábra ) 120 fiX8 fi nagyságú sejt, ,,S" alakú. Igen ritka a Sajóban. 111. Nitzschia sigmoidea (EHR.) W. S. M. (179. ábra) 160—500 px8—14 fi nagyságú, oldalról ,,S" alakban hajló szalag alakú, nagytestű kovamoszat. A Sajóban egész évben megtalálható, de szórványosan, a szennyezettebb, illetve erősebb sodrású mederszakaszokban. 1969. 10. 20-án Kesznyétennél százezres literszámú volt. Beta-mezoszaprob—alfamezoszaprob. 112. Pinnularia major (KÜTZ.) CL. (180. ábra) 140—300 |iiX 25—40 fi nagyságú, igen nagytestű, szivar alakú kovamoszat. Sejtvégek lekerekítettek. Teste közepén és a végein kiszélesedő. Rajzolat erőteljes, sűrűsége kb. 5—7/10 fi. 113. Pinnularia microstauron (EHR.) CL. (181. ábra) 28—80 fi X 7—11 fi méretű, zömök sejtek, majdnem párhuzamos oldalakkal. A sejtvégek kisebb kiöblösödés után lekerekítettek. Rajzolat 10—13/ /10 /i. Tavasztól őszig fordult elő, szórványosan az egész magyarországi mederben, jellemzően Miskolc és a torkolat között. Beta-mezoszaprob—alfa-mezoszaprob. 114. Pinnularia viridis (NITZSCH.) EHR. (182—183. ábra) 50—170 jtíXlO—30 fi nagyságú, hosszan elnyújtott, ováldad sejtek, középen szélesek, sejtvégek felé fokozatosan elkeskenyedők. A sejtvégek lekerekítettek. Rajzolat sűrűsége 6—9/10 p. Egész évben előfordul, de szórványosan, kis literszámmal. 115. Pleurosigma angulatum (QUECK) W. S. M. (184. ábra) 150—360 /x X 36—50 fi nagyságú, ,,S" alakú sejtek. Hossz és kereszt tengelyével kb. 45°-os szöget bezáró finom rajzolat díszíti. A rajzolat szabályos hálószerű, sűrűsége 18—22/10 p. Ritka. 116. Rhoicosphenia curvata (KÜTZ.) GRUN. (185—188. ábra)