Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

4. szám - Könyvismertetés

Dr. Hortobágyi 1 .: Hidrobiológiái vizsgálatok Hidrológiai Közlöny 1976. 4. sz. 169 olyan töltött oszlopokra, amelyeknél az átáramló közeg oldott szennyezőanyagot tartalmaz. E vál­tozatok megismerését is alapvető jelentőségűek ­nek tartjuk, annál is inkább, mivel ezekre építhető fel további kísérletekkel a lebegőanyagok által okozott eltömődés hatásának a tartózkodási idők­kel kapcsolatos értékelése. 2. A kísérletekhez használt „karcsú" szűrő kifogástalanul alkalmas a szóbanforgó folyamatok vizsgálatára, annál is inkább, mivel a szűrő ma­gassági méreteiben torzítást, vagy léptékcsökken­tést nem igényel. E félüzemi kísérletek eredményei természetesen üzemi mérésekkel kiegészíthetők. 3. A szűrőréteg feletti és alatti vízterek hatásá­nak különálló vizsgálatát ezideig még nem tűztük célul, bár kétségtelen, hogy az értékes információ­kat adna. Ehelyett elsősorban a teljes szűrő­egységet tekintettük kísérleti alapként, mivel a gyakorlati üzemben úgy is az összhatás érvényesül. Következésképpen az általunk vizsgált változat gyakorlati szempontból közvetlenül felhasználható információkat ad. 4. Egyetértünk azzal a megfontolással, hogy szükséges a technológiai változók bevonása a vizs­gálatokba. Ezzel kapcsolatban utalunk korábbi munkáinkra [6, 7]. 5. Az átfolyási hullám és az átfolyási görbe módszereinek alkalmazhatóságát illetően hang­súlyozzuk, hogy mindkét eljárásnak van előnye és hátránya is. Amilyen fontos például a pillanat­szerű jelzőanyag-adagolás szerepe a hullám meg­határozásánál, ugyanolyan jelentős a szigorúan egyenletes adagolás biztosítása az átfolyási görbék értékelésekor. Megemlítjük, hogy a vegyipari mű­veletek gyakorlatában alkalmazott töltött osz­lopokban kialakuló' tartózkodási idők vizsgálata során az átfolyási hullám meghatározása terjedt el. E módszert alkalmaztuk mi is az értékelés során. Végül egy módszertani szempontra kívánjuk felhívni a figyelmet, ami éppen kísérleteink ered­ményeinek elemzésénél tűnt ki. Szükségesnek tart­juk az átfolyási elmélet módszereinek továbbfejlesz­tését időben változó méretű átfolyási terek esetére is. Ily módon válik lehetségessé pl. a szűrők eltömő­dése időbeli hatásának értékelése is. Hangsúlyozzuk továbbá, hogy az eddigi kedvező tapasztalatok alapján indokolt lenne a radioaktív jelzőanyagok alkalmazásának szélesebb körű bevezetése a vo­natkozó hazai vizsgálatok során. Flow-through Studies in Closed Rapid Fillers By Dr. Horváth I. Candidate of Technical Sciences The flow processes in closed rapid filters were studied experimentally by flow-through methods involving the use of tracers. The typical retention times and the distribution thereof were determined by experiments made with sand filters and at different filtration rates. The studies were based on the fundamental relation­ships of hydraulic phenomena in granular media, combin­ed with the methods of evaluation in flow-through studies. The results obtained may be used in developing de­sign criteria for the retention time required. These data are of special interest in contact filtration methods combined with chemical feeding. Examples are present­ed in conclusion for approximating the distribution of retention times by diverse theoretical distributions of mathematical statistics. Dr. Felföldi Lajos: A biológiai vízminősítés A könyvet a VIZDOK jelentette meg 1974-ben 242 oldalon 34 táblázattal a Vízügyi Hidrobiológia c. soro­zatban. A szerző a magyar hidrobiológia legkiválóbb képviselői között foglal helyet, így érthető, hogy a könyv a legkényesebb szakmai igényeket is maximálisan kielé­gíti. Igen alaposan tárgyalja a biológiai vízminősítós 4 alapvető tulajdonságcsoportját: a balobitást (a víz szer­vetlen kémiai jellegét) a trofitást és szaprobitást (elsőd­leges szervesanyag termelésének ós bontásának erősségét) és a toxicitást (mérgező képességót). Ezután 36 hidro­biológiái módszer leírása következik, így a könyv a labo­ratóriumok számára is nélkülözhetetlen. Külön fel kell hívni a figyelmet az igen gazdag szakbibliográfiára. Gerle György: Környezetvédelem Magyarországon A könyv a Kossuth Kiadó gondozásában 1974-ben jelent meg a Közgazdasági Ismeretek c. sorozat kereté­ben 123 oldal terjedelemben. A környezetvédelem kö­rébe tartozó fogalmak és összefüggéseik kifejtése után a szerző részletesen foglalkozik a környezetvédelmi ága­zatokkal: víz, levegő, talajvédelemmel, tárgyalja a hul­ladékelhelyezés problémáit, a legfiatalabb ágazat a zaj­elhárítás speciális vonatkozásait ós bőven foglalkozik mindennapi életünk legkézenfekvőbb környezetvédelmi kérdéseivel a települési és munkakörnyezet védelmének jelentős feladataival. A környezetvédelem témaköréhez csatolva megjele­nik az esztétikum, a gazdasági ós etikai tényezők sze­repe, végül 'megismerkedhetünk a környezetvédelem hazai, nemzetközi eszközeivel és szerveivel. Gerle György: Környezet és településhálózat A könyv, korunk időszerű kérdésével a természetes környezet művi környezetté alakításával foglalkozik, igyekszik megvilágítani az urbanizációs és település­hálózati problémák összefüggéseit, koordinációs lehető­ségeit. A könyv 6 fejezetből áll. Először rövid áttekintést ad az író az emberi környezet és települési rendszer általá­nos és hazai problémáiról, majd ismerteti az emberi kör­nyezeti rendszerben alkalmazott fogalmakat, azok szere­pót, foglalkozik környezetkutatással és annak fejlesztési rendszerével, a településhálózat szerkezeti rendszerével, hatékony fejlesztésével, s végül néhány fejlesztési mo­dell kialakítására tesz megállapítást. E témakör — kör­nyezet és településhálózat — átfogó feltárása és leírása szakemberek ós a kevésbé járta olvasók "számára is ko­moly isineretekkel szolgál. Moser Miklós: A környezetvédelem alapjai A Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző Intézetének jegyzete, 1974-ben jelent meg a környezet­védelmi szakmérnök hallgatók részére, 473 oldalon. Mivel e tárgy a környezetvédelmi szakmérnökkópzésben az államvizsga anyagát képezi, ennek megfelelően igen részletesen tárgyalja e témakör valóban alapvető össze­függéseit. Az ökológiai alapfogalmak szemléletes bemu­tütflSft után a levegő-, a víz-, a talajszennyezés problé­makörének modern szemléletű feldolgozása következik, végül a hulladékkezelés a zajártalmak és az ezekkel kap­csolatos nemzetközi együttműködés lehetőségeivel zárul a méltán nagy érdeklődést kiváltott jegyzet. Függelék­ként a szerző azonban az emberi tevékenység távlati hatásainak kérdéseit világítja meg. Keresztes Tbibor (Szeged)

Next

/
Oldalképek
Tartalom