Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

4. szám - Könyvismertetés

Dégen I.: Kvassay Jenő és Sajó Elemér Hidrológiai Közlöny 1976. 4. sz. 165 Kvassay Jenő és Sajó Elemér munkássága, vízgazdálkodásunk történelmének haladó és ma is elevenen ható része. Életművük a vízügyi szolgálatnak, de egyben az egyetemes magyar technikaés gazdaság történetének olyan értéke, amelynek megőrzésén és továbbfejlesztésén a jövő magasztos céljaihoz méltó, magasrendű hivatástudattal munkálkodni nemes és lelkesítő feladat. Való nagyságuk több évtized távlatából mutatkozik meg méginkább. Tanításuk és személyes példájuk azt bizonyítja, hogy a régebbi történelmi bázis elmélyült tanulmányozása és belőlük a ma és a jövő számára levonható tanulságok hasznosítása nincs ellentétben a forradalmi változások, a társadalmi haladás, szocialista céljaink igenlésével. Ellenkezőleg történelmietlen az a szemlélet, mely a múlt, a jelen és a jövő társadalmi-gazdasági folyamatait mesterségesen széttagolva, elszigetelten szemléli, haladó törekvéseit is megtagadja és ezzel a haladást is hátráltatja. A mi munkánk: a vízgazdálkodás, a természet, a technika és az ember olyan kölcsönhatásán alapul, amit csak magasfokú társadalmi, erkölcsi és szakmai felelősségtudattal lehet folytatni. Ez a felismerés volt a forrása annak, hogy Kvassay Jenő és Sajó Elemér egy életre szólóan elkötelezték magukat hivatásukkal. És ez a forrása annak is, hogy korunkban a vízügyi dolgozók élete és munkája szinte egybeforr. Jogos büszkeség tölthet el minden vízügyi dolgozót, hogy ennek a munkának és ennek a közösségnek részese lehet. Kvassay Jenő és Sajó Elemér emlékét, munkájuk, alkotásaik, tanításuk iránti tisztelettel és megbecsüléssel őrizzük. Kvassay és Sajó úgy alkottak, arra neveltek, hogy az ő munkájuktól és elgondolásaiktól is függ, milyen lesz néhány évtized múlva népünk sorsa. Ennek az örökségnek a továbbfolytatása, ápolása és alkotó tettekre váltása a mi nemzedékünk felemelő, nemes kötelessége és felelős hivatása. Ez is ösztönző erőforrás ahhoz, hogy vízgazdálkodásunk még eredményesebben vegye ki részét az ország építéséből, népünk jólétének további emeléséből, hazánk felvirágoztatásából. Könyvismertetés Druzsinyin 1. P.—Szazonov B. I.—Jágodinszkij V. N.: KOZMOSZ—FÖLD ELŐREJELZÉSEK ( Kozrnosz-Zemlja Pronozü) Izdatyelsztvo ,,Müszl", Moszkva, 1974. (288. oldal, 82 ábra, 29. táblázat, 269 irodalmiforrást tartalmazó jegyzék ) Az űrkutatás eredményeinek a felhasználásával széles körű fejlődés indult meg a Kozmosz — Föld kapcsolatokon alapuló (hidrometeorológiai, biológiai stb.) hosszútávú előrejelzések terén. A szerzők véleménye szerint a hosszútávú előrejelzés hagyományos módszerei nem biztosítják a feladat sikeres megoldását, és a továbbiakban fel kell használni a kozmikus tér adatait is. A Kozmosz — Föld Kapcsolat első számú tényezője a Nap, melynek Földre gyakorolt hatása bonyolult közvetlen vagy közvetett rendszeren keresztül érvényesül. A bonyolult rendszer egy részét tárja fel a könyv az olvasó számára, rávilágítva a naptevékenység, a változó mágneses tér ós a korpuszkuláris részecskék néhány tulajdonságára. A szerzők a természet egységét bizonyító Kozmosz — Föld kapcsolatokon alapuló legkülönbözőbb tárgyú előrejelzési példákkal bemutatják a földi folyamatok periodikus tulajdonságainak törvényszerűségeit, és felhívják a figyelmet a hosszútávú előrejelzésekben rejlő hatalmas lehetőségekre. Az 1. fejezet a hosszútávú Kozmosz—.FöWelőrejelzések gazdasági hatékonyságával foglalkozik, és elsősorban vízgazdálkodási példákkal bizonyltja, hogy az előrejelzések eredményeinek műszaki és gazdasági tervekben történő felhasználása milyen népgazdasági hasznot hozhat. A 2. fejezet megismertet azokkal a kozmikus jelenségekkel, melyek paramétereinek felhasználásával lehetőség nyílik földi folyamatok előrejelzésére. A 3. fejezet azokat a tényezőket tekinti át, melyek eredményeképpen az egymást követő évek hidrometeorológiai jellemzői szoros kapcsolatban vannak egymással. A 4. fejezet a hidrometeorológiai elemek periodicitását vizsgálja, bemutatja azokat a kozmikus folyamatokat, melyek szoros kapcsolatban vannak a jelenséggel, ós megismertet az idősor-elemzés módszereivel. Az 5. fejezet a föld növénytakarójának ciklikus jelenségeivel foglalkozik. A (i. fejezel az állatvilág ciklikus jelenségeit vizsgálja. A 7. fejezet a ragályos betegségek terjedésének térbeni és időbeni folyamatait tekinti át. A kozmikus folyamatok földi hatását természetesen még nem ismeri tökéletesen a tudomány. Ennek ellenére a szerzőknek általában sikerült oly módon bemutatni a Kozmosz — Földi kapcsolatokat, hogy a könyv alapján összeállíthatók hosszútávú előrejelzésre alkalmas számítógépi programok. A könyvben közölt számos hidrometeorológiai példa fel kell, hogy hívja a figyelmet a kozmikus folyamatokon alapuló hosszútávú előrejelzés nagy lehetőségeire a vízgazdálkodásban. (A Leningrádi Hidrometeorológiai Egyetemen Aljohin Jurij Mihajlovics professzor, tanszékvezető egyetemi tanár és Selutko Vladiszláv Arkodijevics docens vezetése mellett a kutatásokba bekapcsolódva a magyar ösztöndíjasok közül néhányan (Traviczky Albert, Bálint Gábor, Iritz László ) évfolyam, illetve diplomamunkáikban kísérletet tettek kozmikus adatokon alapuló hidrometeorológiai előrejelzések magyarországi alkalmazására.) Iritz László