Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

3. szám - Dr. Marjai Gyula: Az öntözőberendezések rendszerezése

134 Hidrológiai Közlöny 1976. 3. sz. Dr. Marjai Gy.: Az öntözőberendezések Barázda: a széles sorú növények sorai között, a sorokkal párhuzamosan a talajból kialakított kis meder. Biztosítja, hogy a beadagolt víz a barázdá­ban végigfolyjon, haladás közben és álló helyzet­ben a víz a talajba szivárogjon. A sekély barázda mélysége 18—20 cm, felső szélessége 30—40 cm, mélybarázda esetén 40 cm mély, felső szélessége 60—80 cm. A barázdában a sorok mentén haladó víz az egyes növényegyedek vízigényét biztosítja. A sekély barázda hossza 80—400 m, távolsága 0,7—2,1 m, mélybarázda 300—600 m hosszú, tá­volsága 3—25 m. Alkalmazható széles sorú növé­nyek barázdás áztató (felületi) öntözésénél. Szórófej: a csőből nagy sebességgel kirepülő víz­sugarat porlasztja és szétteríti. Biztosítja, hogy a csőhálózatban nyomással haladó víz a szórófejből nagy sebességű vízsugárban jusson a légtérbe. A szerkezet kialakításától függően porlasztja a víz­sugarat és a cseppek formájában szétterített vízzel az egyes növényegyedek vízigényét biztosítja. A szórófej iizemi jellemzői szabják meg a porlasz­tás mértékét, a hatásterület nagyságát. Alkalmaz­ható az esőszerű öntözés különböző megoldásainál. Felszín feletti adagoló csővezeték: széles sorú nö­vények sorai között, a sorokkal párhuzamosan valamilyen támrendszerre erősített merev vezeték. Biztosítja, hogy a csőbe vezetett víz a csövön vé­gighaladjon és abból a vezeték kiömlőnyílásain a talajra hulljon és ott a talajba szivárogjon. A csö­vön levő nyílások, csőtoldalékok vagy adagoló­fejek a víznek a talajra való csepegtetését bizto­sítják. Távolságuk függ az öntözendő növénytől, az adagolandó vízmennyiségtől. A vezeték mentén levő növényegyedek vízigényét biztosítja. A veze­ték hossza 50—100 m, távolsága 1—5 m lehet. Alkalmazható csepegtető öntözésnél, elsősorban álló kultúráknál, esetleg széles sorú éves növé­nyeknél. Ez az öntözőelem alkalmazható esőszerű öntö­zésnél is, amikor a sűrűn elhelyezett nyílásokon nagy nyomással kilépő víz esőszerűen a vezeték menti sávot öntözi. Fels\íni adagoló csővezeték: széles sorú növények sorai között, a sorokkal párhuzamosan a talajfel­színre helyezett merev vagy hajlékony cső. Bizto­sítja, hogy a csőbe vezetett víz a csövön végigha­ladjon és abból a vezeték kiömlőnyílásain a talajra hulljon és ott a talajba szivárogjon. A csövön meg­határozott távolságra levő nyílások, csőtoldalékok vagy adagoló fejek a víznek a talajra való csepegé­sét biztosítják. Az öntözőelem a vezeték mentén levő növényegyedek vízigényét biztosítja. A veze­ték hossza 50—100 m, távolsága 1—5 m lehet. Alkalmazható csepegtető öntözésnél elsősorban széles sorú növényeknél. Ha a csővezeték sűrűn perforált, és a víz nagy nyomással, finoman por­lasztva jut ki a vezetékből, akkor a vezeték mentén bizonyos sáv esőszerű öntözését végzi. Felszín alatti adagoló csővezeték: a talaj felszíne alá, meghatározott mélységre helyezett merev ve­zeték, többnyire a növénysorokkal párhuzamosan. Biztosítja, hogy a csőbe juttatott víz a csövön végighaladjon és abból a vezeték kiömlőnyílásain kifolyva a talajba szivárogjon. A csövön levő nyí­lások, adagoló fejek a víznek a vezetékmenti ta­lajba szivárgását biztosítják. Az öntözőelem a ve­zeték mentén levő növényegyedek vízigényét biz­tosítja. A vezeték hossza 50- 100 m, távolsága 1—5 m lehet. Alkalmazható felszín alatti öntözés­nél. Az öntözés során a vizet a növények számára ada­goljuk. Az adagolás körülményeit, annak végrehaj­tását az adagolási elemek határozzák meg. Az ada­golási elemek a következők: Adagolt vízborítás (N, [mm]): a területre adagolt vízréteg átlagos magassága. Az öntözőelem hossza (l, [in]): az a hosszúság, mely mentén az öntözőelem a növények között szétosztja és a talajba juttatja a vizet. Kalitka, sáv barázda, adagoló csővezeték hossza. Az öntözőelem távolsága (d, [m]): az a távolság, amennyire az öntözőelemek egymástól vannak. Függ az öntözőelemek hatástávolságától, és az egyenletes adagolás igényének mértékétől. Kalitka, sáv szélessége, barázda, adagoló csővezeték távol­sága, szórófej szórási sugara. Adagolt vízsugár (q, [l/sec]): az öntözőelem által szállított vízhozam. A kalitkára, sávra, barázdába adagolt vízsugár, adagoló csővezetékek vízszállí­tása, szórófej vízhozama. Adagolási idő (T, [perc, óra]): az az idő, ameddig az öntözőelembe vizet juttatnak. Kalitka árasztási ideje, sáv, barázda adagolási ideje, adagoló cső­vezetékek, szórófejek üzemideje. Öntözőberendezések rendszerezése Az öntözőberendezés három részének különböző változatait összekapcsolva a berendezéstípusok széles skálája alakítható ki. A táblaellátó vízszállító elem hat, a vízszétosztó hálózat hat és az öntözőelem hétféle lehetősége alapján elvileg 252 eltérő berendezéstípus lehetsé­ges. Műszakilag ezen típusok többsége kialakítható, azonban az öntözési cél, a természeti és üzemi adottságok, a kivitel műszaki nehézsége, a költség korlátozza az ésszerűség határán belül a lehetséges változatok számát. A fentiekből következően a lehetséges változatok az alábbi kategóriákba sorol­hatók : Legjobban elterjedt típus: a befolyásoló tényezők kedvező alakulása következtében, eddig a széles körben alkalmazásra került, és a jövőben is meg­van alkalmazásának a reális feltétele. Kísérleti stádiumban levő típus: eddig a technikai lehetőség, a költség alakulás, valamint igény hiá­nya miatt nem került alkalmazásra. Bizonyos ked­vező tulajdonságuk alapján azonban kísérleti fej­lesztés alatt állnak. Megfelelő kialakításuk után, arra alkalmas körülmények között, széles körű el­terjedésük várható. Megoldható típus: eddig nem került alkalmazásra, kísérleti vizsgálatok tárgyát sem képezi. Nagyobb elterjedése nem várható, azonban bizonyos speci­ális igények kielégítésére műszakilag kialakítható. Vizsgálatra sem indokolt típus: ide tartoznak azok a típusok, amelyek műszakilag nem alakítha­tók ki vagy kialakításuk nagyon körülményes,

Next

/
Oldalképek
Tartalom