Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

3. szám - Dr. Marjai Gyula: Az öntözőberendezések rendszerezése

Dr. Marjai Gy.: Az öntözőberendezések 2. ábra. Öntözőberendezések csoportosítása Puc. 2. Kameeopii3aiíU!i nojiuenoeo oöopydoeanun Fig. 2. Grouping of irrigation equipment vagy nincs olvan igény, amely miatt érdemes lenne kialakítani. A 2. ábrán bemutatjuk a rendszerbe foglalt típusokat. Jeleztük a fentiekben tárgyalt értékelés szerinti kategóriákat is. A berendezéstípusokat első lépcsőben a táblaellátó vízszállító elem hatféle kialakítása szerint csoportosítottuk. Második lépcsőben a vízszállító hálózat szerint, harmadikban az öntözőelemektől függően. A vízmozgatás változó lehetőségeit tekintve, és a táblaellátó megoldásait alapul véve, az alábbi alaptípusokat különböztetjük meg: Felszín feletti csővezetékes öntözőberendezések Ennek a csoportnak a megnevezés szerinti tiszta típusát az a megoldás képviseli, amelynél minden rész felszín feletti csőből áll. Lehet esőztető berendezés, melynek minden vezetéke felszín felett van, megfelelő támrendszerre építve, az öntözőelem szórófej (114). Alkalmazható ültetvények (szőlő, gyümölcs) kordonrendszereinek felhasználásával. Lehet ugyancsak felszín feletti vezeték, beleértve az öntözőelemet is, ami csepegtető vezeték (115). Alkalmazható ültetvények (szőlő, gyümölcs) kordonrendszereinek felhasználásával. A vegyes típusok közül létjogosultsága van a felszín feletti, felszíni és felszín alatti csővezetékek kombinálásának, ekkor esőztető, csepegtető, felszín alatti berendezéstípusok alakíthatók ki. A berendezések a beruházási költségek magas volta miatt, csak megfelelő körültekintéssel alkalmazhatók. Héjcsatornás öntözőberendezések Ennek a tiszta típusát az a megoldás képviseli, melynél a felületi öntözés elemeit (sáv, barázda) közvetlenül héjcsatorna táplálja (222, 223). Alkalmazása nem indokolt, mert a táblán belüli állandó jellegű vízszétosztó csatorna a terület felszabdalásával jár, ami üzemi és költségokok miatt hátrányos. Ezzel szemben a vegyes típusok közül a leginkább alkalmazható az, melynél a táblaellátó héjcsatorna felszíni tömlőt táplál (242, 243) és ebből jut a víz a felületi öntözőelembe (sáv, barázda). Hidrológiai Közlöny 1976. 3. sz. 135 A tömlő áttelepítése lehetővé teszi a nagyméretű tábla kialakítását. Ugyancsak alkalmazható típusok azok, ahol a táblaellátó héjcsatorna felszíni csatornát táplál, és ebből jut a víz az öntözőelemekbe. Különösen kedvező, ha a vízszétosztó csatornát ideiglenes csatornaként alakítjuk ki (252, 253). Az ide tartozó berendezések elsősorban felületi öntözésnél jöhetnek szóba, de nem zárja ki a kis nyomásigényű felszíni csepegtető öntözés alkalmazásának lehetőségét sem. Felszíni csővezetékes öntözőberendezések Ebben a csoportban a tiszta típus az, amelynél a felszínre helyezett csőhálózatból szórófejek üzemelnek (334). Legismertebb a hordozható merevcsöves berendezés. Egyes típusok azonos technológiát képviselnek (335, 336 és 345, 346), melyeknél a vízelosztó vezetékről felszín feletti, felszíni csepegtető öntözés valósítható meg. Tömlős öntözőberendezések A tiszta típust az képviseli, amikor az öntözőelemeket (sáv, barázda) műanyagtömlő táplálja (442, 443). Ugyancsak tiszta típus az, amely tömlős esőztető berendezésként kerül alkalmazásra (444). A vegyes típusok közül kerülhet alkalmazásra ültetvények kordonrendszerére esőszerű és csepegtető öntözésnél. Nyíltcsatornás öntözőberendezések Ebbe a csoportba a klasszikus felületi öntözőberendezések tartoznak (551, 552, 553). Az árasztó öntözés történhet nyílt csatornából. Ezenkívül nyílt csatornából, mely lehet állandó és ideiglenes csatorna, sávos és barázdás öntözés valósítható meg. Korlátozott mértékben a csatornából üzemelő tömlő is megoldható. A nyílt csatornáról aggregáttal üzemelő csővezetékes esőztető vezeték gyakori használatú (534, 544), mint hordozható öntöző vezeték. Felszín alatti csővezetékes öntözőberendezés Ebbe a csoportba főleg az esőztető berendezések tartoznak. Tiszta típus a beépített esőztető berendezés, amelynél csak a szórófej mozgatható (664). De lehet beépített felszín alatti öntözés (667) is. Fontos típus a félig beépített esőztető berendezés, ekkor a táblaellátó, vízszállító elem felszín alatti, de a vízelosztó hálózat felszíni vagy felszín feletti hordozható és szórófejekkel üzemel (614, 634, 644). Ebbe a csoportba sorolhatók a gépi mozgatású szárny vezetékes esőztető berendezések. Ide sorolható az, mely ültetvények kordonrendszerén levő csepegtető öntözés lehet. Van olyan, amelynél hidránsról üzemel tömlős felületi berendezés (642, 643). A rendszerezés alapján az új berendezéstípusok kialakítására, kutatási feladatok kitűzésére is kaphatunk eligazítást, ha az értékelés alapján képzett kategóriák közül a kísérleti stádiumban levő, ill. megoldható típusok sorát áttekintjük. A műszaki fejlesztés pedig inkább az elterjedt típusok műszaki A. Táblaellátó vízszállító elem