Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)
12. szám - Dr. Karácsonyi Sándor: Kutak gázvizsgálatának tapasztalata
564 Hidrológiai Közlöny 1975. 12. sz. Dr. Karácsonyi S.: Kutak gázvizsgálata 8. ábra. Békés megye területének vízföldtani tájegységei a VIKÖZ és a szarmatát követő üledékvastagsága (a) Kertai Oy., ill. a negyedkori üledék vastagsága (b) Urbancsek J. feldolgozásában Puc. 8. PudpoeeojioeunecKoe paüOHupoeanue oöjiacmu EeKeui a) MoinHOCTb () r;io>Keiintt, aajieraiomHx B KpoBjie capMaTCKoro Hpyca (o6pa6oTKa KepTan E,), 6) MomHocTb HCTnepiHMHI.Ix oTjioweHHfí (o6pa6OTK3 ypéaHMeK W.) Abb. 8. Hydro geologische Landschaften der Gebiets des Komitats Békés — (VIKÖZ ) — Dicke des der sarmatischen Schicht folgenden Seidments — (Kertai, E. ) — ( a ) bzw. Mächtigkeit des quartären Sediments (b) in der Auf ar beitung von Urbancsek, J . A kutak vizének gázosságára igen sok megfigyelési adattal, számos részleges — egy fázisra kiterjedő — gázvizsgálati eredménnyel rendelkezünk. Lényegében még kevés a kétféle (szabad és oldott) gáz, még inkább a kút kitermelt vizének teljes gáztartalmának meghatározására végzett komplex eredmény. Ez utóbbit illetően általában engedményt tehetünk, mivel a kútból közvetlenül távozó szabad gáz üzemi körülmények között rendszerint csekély mennyiségű, másrészt ez a gáz a kútfej megfelelő kialakítása esetén közvetlen veszélyt nem okoz. A részleges vizsgálatok egyik nagy hátránya, hogy azok általában szabad-gázra vonatkoznak. A gázmentesítés nehezebb területe a még oldatban levő, de kiválva veszélyes gázok felszabadítása. Az oldott-gáz e mellett állandóbb érték, a kút gázosságának megbízhatóbb jellemzője, ismerete a vízkezelési technológia megválasztásának előfeltétele. Mivel a rétegviszonyok között oldott állapotban levő gáz két fázisú megoszlása a vízben nem a vizsgálati eredmények szerint alakul, további elemzéseinknél a gáz-, ill. metántartalom két fázisát összevontan értékeljük. Azok a gázok, amelyek a vízzel kémiai kapcsolatba nem kerülnek, a vízben csekély mértékben oldódnak. A folyadék gázelnyelőképességét a gáz oldódási tényezője (X) fejezi ki: ahol k a Henry-féle állandó T s a gáz atmoszférikus nyomáson mért egységnyi térfogatsúlya ( Gl V g) vagyis a gáz súlyának (G) és normál-térfogatának ( V Q) viszonya. A gázoldódás folyamata a nyomás-, ill. a hőmérsékletváltozás függvényében külön-külön jól elemzett, és matematikailag is könnyen kifejezhető. A gázos vizek nyomása és hőmérséklete a bekapcsolt vízadóréteg helyzete szerint egyaránt módosul, így a gázoldódás feltételét is e kétirányú változás alapján kell értékelni. A metán oldékonyságát a vízben a nyomás- és a hőmérsékletváltozás szerint a 9. ábra mutatja. Az oldékonysági tényező tartományonként változó hőmérséklet korrekciós tagja (oc): a = 0,05563—0,0016445 < + 0,00002585 t 2 (0° = í=20 °C) a = 0,04177—0,0010305(í—10) + 0,00001615 (t—10) 2 (10° = í= 30 °C) a = 0,03308—0,0006225(<—20) + 0,00000765 (t—20) 2 (20° = < = 40 °C) esetén. A metán kétváltozós oldékonysága alapján Dembnya. "JiörosTaäanlj^ S Szarvas, 'Mezóberém BÉKÉSCSABA \ \0roshaza • .Mezomacshaza'^^b I Wóttbrii
