Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)
1. szám - Papp Gábor: Az új csongrádi Tisza-híd kismintakísérlete
Papp G.: Az új Csongrádi Tiszahíd Hidrológiai Közlöny 1975. 1. sz. 5 2,01,00,0 84 82 80 78 76 74 72v [dm/sec] 1 Q t í 86,96 mA./ : j v-0,22 dm/sec Sebessége/osz/ós erdővel % t I Sebessége/oszlás erdő nélkül 70 Mtf l Áramlástani lop é!ö szelvény 45 8rrT 24 24 24 24 24 24 24 24 24\45 'U M M Ml 9x24H5+100+45t3*M 242424 ' A * * 400 300 200 ~ioö 0 ~ioö 200 —i— 300 400 [m] 6. ábra. A 17. sz. szelvény sebességeloszlása a Q t vízhozamnál, és a híd keresztirányú elhelyezésének, javaslata 100 m középső nyílás esetén Puc. 6. Pacnpedejieiiue cKopocmeü npu pacxode Q t e cmeope N° 17; eapuawn opuenmupoeKu coopyjiceiunt, npuHUMan nauöoAbiuüü npojiem 3A 100 M Abb. 6. Geschwindigkeitsverteilung des Profils Nr. 17. bei einer Abflussmenge von Q t und Vorschlag für die Querrichtungsanordnung der Brücke bei einer mittleren Öffnung von 100 m — az össznyíláson az 1%-os nagy víz kártevés nélkül le tudjon vonulni, — a hídnyílások elrendezése ne befolyásolja a vízfolyás áramlását, — lezárhatók az olyan szelvényrészek (holtterületek), ahol nincs vagy alig van áramlás. Kísérleteink azt mutatták, hogy a Q i vízhozamnál mindkét szelvényben 458 méter szélességű sáv vesz részt a vízszállításban. A felsorolt szempontok alapján, értékelve a 17. sz. és 21. sz. szelvények sebességeloszlásait, hidraulikailag lényegében mindkét szelvény megfelelő az áthidalásra, amennyiben: — a 17. sz. szelvényben a 478 méter össznyílást az 5. ábrán bejelölt irányban és a 6. ábrán bejelölt keresztirányú elhelyezésben, — a 21. sz. szelvényben 465,5 méter össznyílást az 5. ábrán bejelölt irányban és a 7. ábrán bejelölt keresztirányú elhelyezésben biztosítunk. A 6. sz. és 7. sz. ábrákon a Q } vízhozamhoz tartozó Bebessógeloszlásokat is feltüntettük. A 2. és 3. képeken a 17. sz. és 21. sz. szelvények áramvonalait láthatjuk a mederfenéken, Q, t vízhozam és 90 m pillértávolság esetén. 2.3. Az egyes hídnyílások elrendezésére vonatkozó kísérlet Itt az alábbi szempontokat vettük figyelembe; — az egyes hídnyílások elhelyezésével sem a főmeder, sem a hullámtéri sodorvonal ne kényszerüljön eredeti helyének és irányának megváltoztatására, — a pillérek ne kerüljenek a sodorvonalba, — a pillérek iránya párhuzamos legyen a sodorvonal irányával, •— a pillérek a jég levouulását lehetőleg ne akadályozzák. A kísérleti eredmények alapján a pillérkiosztásokat a 6. és 7. ábrán tüntettük fel. A főmeder áthidalására mind a 100 m-t, mind a 90 m nyílást a sodorvonalhoz képest szimmetrikus elrendezésben hidraulikailag jónak találtuk. A hullámtéri nyílásközök nagyságára végzett vizsgálatváltozatok azt mutatták, hogy az UVATERV által javasolt 24 m nyílások megfelelőek. 3. Az áthidalás végleges tengelye és a híd végleges nyílásviszonyai A modellkísérlet hidraulikai szakvéleménye alapján a KPM Közúti Főosztály Hídosztálya az áthidalás helyéül a 21. sz. szelvényt és az 5. ábrán feltüntetett irányt fogadta el. A nyitva tartandó össznyílásra 470 m-t állapítottak meg. Az egyes hídnyílások beosztásai: a mederhíd 55 m + 90 m + 55 m, a bal parti ártérihíd 8x26 m, a jobb parti ártérihíd 3 X 26 m. A mederhíd tengelye a Q i vízhozamhoz tartozó sodorvonallal egybeesik, tehát az Sp 3 2i-tól 141 m távolsagra van (7. ábra). A kisminta megépítéséhez szükséges adatokat, a célszerű hídnyílás változatokat, a 451. sz. út űj nyomvonalát Varga József a.?. ÜV ATERV irányít 6 tervezője, osztályvezető-helyettes bocsátotta rendelkezésünkre. Szakszerű felvilágosításaiért és szívességéért ezúton mondunk köszönetet.
