Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

12. szám - Dr. Bozzay Józsefné: A korszerű vízminőség-vizsgálat igényei

Dr. Bozzay J.-né: A korszerű vízminőség-vizsgálat / Hidrológiai Közlöny 1975. 12. sz. 539 kálták vizsgálataikat és javaslataikat, míg 1935-ben Ellis közzétette nagyhatású tanulmányát az Egyesült Államok Halászati Hivatala útján [63—64]. Ellis további munkáiban is sürgette a vizek toxikológiai vizsgálatának általánossá tételét, munkái azonban inkább a vizek szennyeződésének feltárására, nem pedig a toxicítási vizsgálatok metodikájára vonatkoztak. A II. Világháború után Hart, Dondoroff és Greenbank [65] már javaslatot tettek vizsgálati módszerekre is, s az 1960-ban kiadott amerikai szabvány több kevesebb módosítással, az általuk alkalmazott ós javasolt módszereket tartalmazza. A vizek védelme sok országban, így hazánkban is intézkedések szintjén került napirendre. Sikerült is bizonyos, nagyon lényegesnek mondható eredményeket elérni, a korábban bemutatott ábrák azonban bizonyítják, hogy a Duna esetén számolnunk kell a szennyezó'dés előrehaladásával. Sőt, a lökésszerűen jelentkező szennyezés hullámok egyre gyakoribb előfordulása a helyzetet még súlyosbítja, különösen az ivóvíz céljára történő vízfelhasználás szempontjából. Az elmúlt években Budapesten már több ízben is le kellett állítani a víztisztító műveket szennyezéshullámok levonulása miatt, mert toxikológiai szempontból veszélyeztették az ivóvíz minőségét. Ezekben az esetekben a toxikus anyagok jelenlétét tömeges halpusztulás, vagy intenzív olajlevonulás és a fenolkoncentráció emelkedése jelezte. A közüzemi vízellátást érintő, tehát szélesebb körben ismert vízminőségi problémákon túl akutató munka eredményei alapján is sürgetnünk kell a toxikológiai vizsgálatok általános alkalmazását. Többé-kevésbé ismert a szakemberek előtt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Országos Vízügyi Hivatal (OVH) szervezetében a Vízminőségi mintaterületek Project Irodája és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet munkatársai által folytatott, kiemelkedő értékű munkásság amely során a vízminőség vizsgálatára a legkorszerűbb eszközök nyertek alkalmazást. Ezek a felmérések nagy alapossággal tárják fel vízminőségi helyzetünket. A Magyar Szabványügyi Hivatal — a kapott felvilágosítások szerint — az ISO, a KGST és a WHO nemzetközi szervezetek szabványai és javaslatai, továbbá a Project Iroda és a VITUKI tapasztalatai és közreműködése igénybevételével már 1975-re tervbevette egy magyar toxikológiai szabványtervezet elkészítését, amely Daphnia magna, alga és csíranövény tesztek alkalmazását javasolja. A Project Iroda elképzelése alapján felmerült egy toxikológiai monitor állomás kiépítésének gondolata is, közvetlenül a Duna vizére. Hasonló megoldás néhány országban már megvalósult, pl. Marseilles vízellátási körzetében pisztráng teszttel működik toxikológiai monitor állomás. A KGST tagországai részére 1968-ban, Prágában kiadott szabvány gyűjtemény nem kevesebb, mint 12 eljárást ismertet a vizek toxicitásának meghatározására. A toxikus hatás megfogalmazása során különbséget tesz a Szabvány heveny mérgezési állapot és krónikus mérgezési állapot között. E két különböző típusú toxikus hatás meghatározására természetesen megkülönböztető módszerek alkalmazását tartja szükségesnek. A heveny mérgezési állapot vizsgálatára rövid lejáratú, gyors módszereket javasol, krónikus mérgezés esetére hosszúlejáratú vizsgálatokat tart szükségesnek, de erre módszereket nem tartalmaz. A gyors módszerek két kérdésre adnak választ: 1. heveny mérgezést okoz-e a vizsgálati anyag, és 2. milyen koncentrációban toxikus, illetőleg milyen higítás szükséges a toxicitás megszüntetéséhez . A természetes vizek biocönozisa rendkívül változó, s ezen belül az egyes fajok és szervezetek érzékenysége is különböző. Ezért a pontosabb értékelés érdekében még heveny mérgezés esetén is több módszert kell a vizsgálathoz alkalmazni, az adott vízforrásban honos élőszervezetek figyelembevételével. A KGST Szabvány legalább 4 különböző teszt beállítását javasolja, pl. reprezentatív hal tesztet, gerinctelen és növényi szervezeteket, továbbá fiziológiai ellenőrző mérést. Az alkalmazott módszertől és indikátorszervezettől függően a vizsgálat ideje 7. ábra. A vizsgálat rendszere Fig 7. Measurement system for water analysis