Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)
12. szám - Dr. Bozzay Józsefné: A korszerű vízminőség-vizsgálat igényei
540 Hidrológiai Közlöny 1975. 12. sz. Dr. Bozzay J.-né: A korszerű vízminőség-vizsgálat 24 óra, 48 óra, vagy több nap. Minden vizsgálathoz kontroll mérés szükséges. A mérést célszerű tág koncentráció határok között elvégezni, pl. 100%, 10%, 1%, 0,1% hígítási viszonyok figyelembevételével. Az eredmények így a veszélytelen koncentrációt is jelzik. Az eredmények megadására a különböző irodalmak más-más dimenziókat használnak, a KGST Szabvány az orvosi gyakorlatban is alkalmazott letális koncentrációt DL 50-t javasolja, amely a toxikus anyag azon koncentrációjának felel meg, amely a kísérleti egyedek 50%-ának elpusztulását okozza. Ez azonos az irodalomban gyakran használt TLm dimenzióval (median tolerance limit). Előfordul pl. a TL 1 0 és a TL 9 0 megjelölés is, alkalmazása azonban nem nagyon célszerű, legfeljebb különleges esetekben, mivel a TLm érték a legjobban reprodukálható érték. 1965-től kezdődőleg több szerző, így Mount, Warner, Burke, Ferguson, Solon és mások sikeres módszereket és berendezéseket dolgoztak ki a toxikus koncentráció folyamatos meghatározására. Gravitációs, vagy cirkulációs áramoltatással a vizsgálandó folyóvizet a kísérleti berendezésbe vezetik. A tesztállatok biológiai reakcióit fotocellák útján érzékelik, s elektromos jelekké átalakítva továbbítják a regisztráló berendezésekbe. Ilyen állomások kialakításának és üzemeltetésének legnagyobb nehézsége a tesztállatok kiválasztása és folyamatos szelektálása. Nem tagadható azonban a folyamatos mérés nagy előnye és fontossága, közüzemi vízellátás esetén csakis ilyen típusú mérőállomások üzemeltetése szolgáltat megnyugtató adatokat [66]. Átfutva a vízelemzés különböző szakterületén felmerülő igényeket és befolyásoló tényezőket újból vissza kell térnünk az alapgondolathoz: a vízminőség vizsgálat nem alapulhat többé ötletszerű tevékenységen, hanem jól átgondolt, sok szempontot mérlegelő tervezés szükséges a vizsgálat rendszerének felépítéséhez. A 7. táblázatban megkíséreltem felvázolni a különböző lépcsők egymáshoz való viszonyát, hangsúlyozva az egyes vizsgáló fázisok szoros összetartozását, szigorú egymásrahatását. Jól szervezett, átgondolt, elméleti alapokra támaszkodó és a gyakorlati tapasztalatok alapköveiből felépített vízvizsgáló rendszer felépítésével, a közegészségügyi igények figyelembevételével, embercentrikus gondolkodásmódban kell vízvizsgáló tevékenységünket továbbfejleszteni, azzal a céllal, hogy időálló és korrekt adatbank örökséget teremtsünk meg a számitógépes jövő számára. IRODALOM [1] Magyar Szabvány 22901—71 Ivóvíz bakteriológiai vizsgálata. Magyar Szabvány 448—67 Az ivóvíz minősítése kémiai és fizikai vizsgálatok alapján. [2] H. Allan and K. H. Mancy: Design of Meas. Water Syst. etc. Water a. Water Pollution V. 3. N. Y. 1973. [3] Darell L. King: Sampling in Nat. W. W. W. P. V. 2 N. Y. 1973. [4] European Standards for Drinking —Water W. H. 0. Geneva 1970. [5] öllős Géza: A víz minőségének romlása. Hidrológiai Közlöny 55. évf. 2.. [6] D. H. Griffiths: Role of Geophisics in Water Supply, Water NO. 2. 1975. Nat. Wat. Connc. [7] Szakváry Jenő: A felszínalatti vizek minőségvédelme. Hidrológiai Közlöny 54. évf. 11. [8] Karácsonyi S., Scheuer Gy.: Megfigyelések a rétegvíz etc. Hidrológiai Közlöny 54. évf. 8. 1974. [9] Ollós Géza: A partiszűrésű vízbeszerzós problémája. II. Vízminőségi és Víztechnológiai Kongresszus 1970. Budapest. [10] J. B. Andelman and S. Caruso: Cone, and Sep. Techn. W. W. P. V. 2. N. Y. 1973. [11] W. L. Lamar, D. F. Goerlitz and L. M. Low: U. S. Geol. Surv. Water Supply Paper 1817 B. Washington D. C. 1965. [12] T. logner, M. L. Healy, D. CHakravarti and T. Koyanagi: Environ Sei. Techn. 1. 417. 1967. [13] S . C. Caruso, H. C. Bramer and R. D. Hoak: Developm. in Appl. Spectroscopy Vol. 6, Plenum New York 1968. [14] J. F. Kopp, R. C. Kroner and D. L. Barnett: 18 th. Pittsburg Conf. on Anal. Ch. and Appl. Spsc. Pittsburgh, Pa. March 1967. [15] A. W. Breidenbach, J. J. Lichtenberg, C. F. Henke, D. J. Smith J. W. Eichelberger, Jr., and H. Stieri, Federal Water Pollution Control Admin. Publ. No. \VP —22, U. S. Dept. Interior, 1966. [16] W. L. Lamar, D. F. Goerlitz, and M. L. Law: U. S. Geol. Surv. Water Supply Paper, 1187—B, 1965. [17] S. E. Katz: J. Assoc. Offic. Anal. Chemists, 49, 452 (1966). [18] E. J. Bonelli: Pesticides Residue Analysis Handbook, Wilkins Instrument and Research, Inc., Walnut Creek, Calif., 1965. [19] D. Smith and J. Einhelberger : J. Water Pollution Control Federation. 37, 77 (1965). [20] A. Irudayasamy and A. R. Natarajan : Analyst, 90, 503 (1965). [21] A. Goodenkauf and J. Erdei: J. Am. Water Works Assoc., 56, 600 (1964). [22] K. J. Meulemans and E. T. Upton: J. Assoc. Offic. Anal. Chemists, 49, 976 (1966). [23] F. K. Kawahara, J . J. Lichtenberg and J . W. Eichelberger: J. Water Pollution Control Federation, 39, 446 (1967). [24] H. B. Pionke, J . G. Konrad, G. Chesters, and D. E. Armstrong: Analyst, 93, 363 (1968). [25] E. Edgerly, Jr., R. T. Skrinde and D. W. Ryckman: Principles and Applications of Water Chemistry (S. D, Faust and J. V. Hunter, eds.). Wiley, New York, 1967, p. 405. [26] S. K. Goren —Struhl and A. E. Mostaert: Anal.Chim. Acta, 34, 322 (1966). [27] Y. Y. Lure andZ. V. Nikolaeva: Zavodakaya Lab., 30, 937 (1964): through Chem Abstr., 60, 13035 (1964). [28] Jfí. F. Christman: Trend in Eng. (Univ. Washington), 16, 10 (1964). [29] R. A. Baker and B. A. Malo: Environ, Sei. Tech., 1, 997 (1967). [30] R. J. Argauer: Anal. Chem., 40, 122 (1968). [31] M. D. Gebott: Solutions (Ann Arbor) 6, 8 (1967). [32] M. G. Zigler and W. F. Phillips: Environ. Sei. Tech., 1, 65 (1967). [33] H. Schaefer: Helgoländer wiss. Meeres. (Germany), 12, 239 (1965); through Water Pollution Abstr., 39, 404 (1966). [34] L. Wood: Proc. Technicon Symp., 2nd, New York, London, 1965, 1966,p. 652; through Chem. Abstr., 67, 36290 (1967). [35] Y. K. Chau and J. P. Riley : Deep-Sea Res. Oceanog. Abstr., 13, 1115 (1966)/ Chem. Abstr., 66, 108127 (1967). [36] S. J. Patterson, K. B. E. Tucker, and C. C. Scot: J. Water Pollution Control Federation, 38, 350 (1966). [37] J. Drewry: Analyst, 88, 225 (1963). [38] L. I. Nemtseva, T. S. Kishkinova and A. D. Semenov: Gidrokhmi, Materialy, 41, 129 (1966)/ through Chem. Abstr., 67, 93851 (1967).
