Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

1. szám - Könyvismertetés

Hidrológiai Közlöny 1975. 1. sz. 47 KÖNYVISMERTETÉS Vízügyi Hidrobiológia (Sorozatszerkesztő: Dr. Felföldy Lajos). Közreadja az OVH Vízkészletgazdálkodási Központ Vízminőségi Felügyelet. — Vízügyi Dokumentációs és Tájékoztató Iroda, Budapest. Az egész földön tapasztalható környezettani krízis irányította a kutatómunkát napjainkban a környezetvédelem alaptudománya, az ekológia felé. Az emberiség hovatovább legértékesebb és az élethez nélkülözhetetlen kincséért, a tiszta vízért folytatott küzdelem során is napjainkban fordul a figyelem egyre inkább a vízzel mindig ós mindenütt összefüggő biológiai jelenségek irányába. A hazai gyakorlati hidrobiológia fejlődésének egyik lassító tényezője a hazai szakkönyvek hiánya. Nemcsak a könyvek nyelvére gondolunk itt, hanem szemléletére, elvi felépítésére is, mert a külföldi munkák nyelvi nehézségek mellett hazánk különleges élővilága vagy sekély tavai viszonyainak tanulmányozásához csak áttételesen vagy sehogysem használhatók. Különösen áll ez az élőlények megismerését szolgáló határozókönyvekre. A Vízügy i Hidrobiológia c. sorozat célkitűzését az első kötet elején olvashatjuk: ,,. . .egyrészt minél rövidebb időn belül magyar nyelven hozzáférhetővé tegyen minden olyan élőlényesoportot, amelynek még nincs korszerű határozókönyve, másrészt útmutatásul szolgáljon az elméleti hidrobiológia olyan részletkérdéseiben is, amelyek ismerete a vízkészletgazdálkodás, illetve vízminőségszabályozás gyakorlatában elengedhetetlenül szükséges." A sorozatnak eddig három kötete jelent meg. A kötetek szerzői a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet kutatói. 1. Felföldi L.: A kékalgák (Cyanophyta) kishatározója. (1972, 257 oldal, 366 ábra; ára 50.— Ft). A könyv bevezető fejezete a kékalgák alaktani és sejttani felépítésével foglalkozik és külön összeállítja a meghatározáshoz szükséges szakkifejezéseket is. A legújabb irodalmi adatok alapján szól a kékalgák hidrobiológiái jelentőségéről és szerepéről a víz minősítésben. A tanulmányozás (gyűjtés, tartósítás, meghatározás, tenyésztés) módszereinek leírása után 173. oldalon ismerteti határozókulcsba foglalva a Magyarországról eddig ismert vagy várható kékalga fajokat. A felismerést 366 ábra segíti. Az irodalmi felsorolás 334 címet tartalmaz ós 10 oldalnyi alfabétikus tárgymutató zárja a könyvet. 2. Gulyás P.: Az ágascsápú rákok (Cladocera) kishalározója. (1974, 248 oldal, 103 ábra; ára 50.— Ft) A hazai rákok határozókulcs-szcrű összeállítása segítségével jutunk el a zooplanktonban ós a vizek életében fontos szerepet játszó ágascsápú rákokhoz. A rend tagjainak anatómiai tulajdonságait, szaporodását ós alakváltozását tárgyalja az első fejezet, amelyben a határozáshoz szükséges alaktani ismereteket is találj uk. A könyv lényegét a hazai fajok meghatározására szolgáló kulcsok és a fajok részletes leírása jelenti 182 oldalnyi terjedelemben. A Magyarországról eddig ismert 85 faj mellett 14 „várható" fajjal együtt 99 ágascsápú rák leírását, környezettani tulaj donságait és hazai lelőhelyeit tartalmazza ez a rész, amit 103 ábrán közel 1000 részletrajz tesz szemléletessé. Az irodalomban 298 cím szerepel, a tárgyalt fajok ós fogalmak könnyű megtalálását 10 oldalnyi tárgymutató segíti. 3. Felföldy L.: Biológiai vízminősítés. (Második kiadás, 1974, 242 oldal, 33 táblázat, 8 ábra; ára 50.— Ft). A szerzőnek a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen 1968 óta tartott előadásai alapján 1972-beri egyetemi jegyzetként megjelent munkája hónapok alatt elfogyott ős közben a szakma is fejlődött, ez tette szükségessé a Biológiai vízminősítós második, javított és bővített kiadását. A könyv első része a biológiai vízminőség fogalomkörének egységes szemléletű és teljességre törekvő öszszefoglalása. Az ebben foglaltaknak,,szemléletmóddá kell válniuk". A második rész módszergyűjtemény, amit „nem megtanulni hanem alkalmazni kell tudni". A szerző szakított a gyakorlati biológiai vízminősítés szaprobiológia-központú szemléletével és a halobitás, trofitás, szaprobitás, toxicitás komplex vizsgálatával javasolja a vizek jellemzését. Minden tulajdonság-csoportra 9 fokozatot állapít meg és ezek segítségével a biológiai vízminőség egyetlen négyjegyű számmal kifejezhető. Az eljárás használhatóságát a jövő gyakorlatának kell eldönteni. A sorozat vagy az egyes R kötetek a VÍZDOK bemutatótermében megvásárolhatók vagy megrendelhetők: Budapest, V., Apáczai Csere János u. 10. Telefon: 187—350 Postacím: 1368 Budapest, Pf. 178. Tóth László A másfél évszázados Harkányfürdő korai történetéhez A másfél évszázados Harkány fürdő történetével mintaszerűen foglalkozó kötet kiegészítésekónt kívánatosnak érezzük Stoltz Sámuel Ágostnak Pesten 1833-ban megjelent munkájára felhívni a figyelmet. ,,Magyarország kénes ásványvizeiről" latin nyelven írt 109 oldalas orvosdoktori értekezésében Stoltz leírja, hogy a Drávától egy, Siklós várától fél, Pécstől 3 1/2 órányira fekvő Harkányban — amely a Batthyányi uradalomhoz tartozott — 1823-ban állapították ineg az ottani vízben fürdő betegek eredményes gyógyulását. A fürdő jó híre hamarosan elterjedt, olyannyira, hogy Szepesházy C. és Thiele T. C. „A magyar királyság legújabb útikönyve" címen Kassán 1827-ben megjelent művükben már ismételten foglalkoznak a harkányi kénes ásványvízzel. Baranya megye tiszti főorvosa Patkovich dr. behatóan vizsgálja a harkányi ásványvizet, fürdőt és az ottani fürdőkezeléssel elért gyógyeredmónyeket. „Harkány gyógyforrásait" ismertető 1830-ban Pécsett megjelent könyvecskéje talán az első Baranya megyei fürdő propagáló — idegenforgalmi mű. Patkovich megállapítja, hogy Harkányfürdőn három kénes fürdő van: а) a Büdöstó — der stinkende Teich —, amelynek hőfoka 23 °R. б) a Harkánytól félórányira fekvő „Tapolczai fürdő", vizének hőfoka 19 °R c) a tulajdonképpeni Harkányfürdő, amelynek hőfoka 47 °R. A vize kónesszagú és ízű. Vízhozama 16 óra alatt 3,840 urna (az akkori űrmértékben kifejezve). Vegyi analízisét is elvégezte szakértő vegyészek bevonásával. Eszerint: a vízben mészkarbonát 11,658 grana (szemcse) magneziumkarbonát 2,000 grana natriumchlorid 3,493 grana szilika 0,096 grana összesen 17,247 grana.