Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

8. szám - KORSZERŰ ESZKÖZÖK ÉS MÓDSZEREK A TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN - Dr. Dávid László: A területi vízgazdálkodás nagytávlatú fejlesztésének terve

Dr. Dávid L.: A területi vízgazdálkodás Megjegyzés a számok a folyamat-vizsgálat célszerű sorrendjét jelölik 1. ábra. A nagytávlatú vízgazdálkodási rendszertervezés elemei Abb. 1. Elemente der langfristigen wasserwirtschaftlichen System analyse stagnálását eredményezheti. Ennek hatására a népesség elvándorlása is megindulhat az érintett körzetből és az végső soron a lakosság számának csökkenéséhez vezethet. Fordított esetben a víz­bőség ösztönzőleg hat a gazdasági fejlődésre. A vízgazdálkodási rendszertervezés alapja a vizsgált régió gazdaság és népesség növekedésének feltárása és kapcsolatba hozása a vízgazdálkodás fejlődését jellemző tényezőkkel. A társadalmi­gazdasági fejlődés és a vízgazdálkodás vázolt köl­csönhatásai alapján a nagytávlatú vízgazdálkodási rendszertervezés elemei lényegében négy csoportba sorolhatók (1. ábra): 1. a társadalmi-gazdasági fejlődés jellemzői, 2. a vízgazdálkodással szemben támasztott tár­sadalmi-gazdasági igények, 3. a vízgazdálkodás erőforrásai, 4. a vízgazdálkodási alaptevékenységek. A társadalmi-gazdasági fejlődést a nagytávlatú vízgazdálkodási rendszertervezés szempontjából a népesség és a regionális jövedelem növekedésével, a gazdasági ágak, ágazatok fejlődésével vehetjük figyelembe. E társadalmi-gazdasági fejlődés által a vízgazdálkodással szemben támasztott igények a friss vízigénnyel, a vízelhasználással, és a szenny­vízkibocsátással jellemezhetők. Mindhárom esetén egyaránt figyelembe kell venni a mennyiségi, a mi­nőségi és az energia összetevőket. A t&rsiichüomfrissvízigényének nagytávlatú meg­határozása egyik legalapvetőbb problémája a ter­vezésnek. Magában foglalja a vízfogyasztási igé­nyeken túl a víz használatával kapcsolatos igénye­ket (például hajózás, üdülés, vízerőhasznosítás stb.) is. A nagytávlatú frissvízigény trend vizsgá­lattal és társadalmi-gazdasági célállapot vizsgálat­tal határozható meg. A trend vizsgálat a gazdasági növekedés és a frissvízigény növekedés kapcsolatán alapszik. Fel­Hidrológiai Közlöny 1975. 8. sz. 365 tételezzük, hogy e kapcsolat ismert és fennáll a jövőben is. A gazdasági növekedés tervezett üte­mének ismeretében a kapcsolat alapján meghatá­rozható a nagytávlatú frissvízigény. Magyarorszá­gon például 1951—68 között a nemzeti jövedelem évi átlagos növekedési üteme 5,7%, míg a frissvíz­igényé 1960—70 között 5,4% volt. Figyelembe véve a két időszak közötti kismértékű eltérést megállapíthatjuk, hogy a két növekedési ütem lé­nyegében azonos. E kapcsolat alapján és feltéte­lezve, hogy a gazdasági növekedés Magyarországon a következő 30—40 évben átlagosan évi 5%, akkor az összes frissvízigény előrejelzésére e módszer meglehetősen jól használható. Hasonló eljárást használnak az energia és a vízigények távlati előrejelzésére más országokban is (U. S. Water Resources Council 1968, Frank—-Weber 1973, Uni­ted Nations 1973, Gangardt 1975). A célállapot vizsgálat esetén felvázoljuk, hogy 30—50 év múlva a társadalomnak milyen igényei lesznek a vízgazdálkodással szemben. Például a teljeskörű vezetékes vízellátás, háztartási minőségű vízszolgáltatás és külön palackozott ivóvízellátás, kerti úszómedencék széles körű alkalmazása, tel­jesen gépesített háztartás, automatizált recirkulá­ciós rendszerű ipari vízgazdálkodási rendszerek, meghatározott területű öntözés, a megnövekedett szabadidő hatására jelentkező nagyarányú vízparti üdülési igények stb. E célállapothoz meghatároz­hatók a fajlagos frissvízigények és ezek segítségével számolható a teljes vízigény. Ugyanakkor célszerű minden vízigény összetevőhöz bizonyos valószínűsé­get is rendelni, amely azt fejezi ki, hogy a vázolt vízigény adott időpontú bekövetkezési valószí­nűsége hány százalékra becsülhető. Ezek alapján súlyozással meghatározható a teljes frissvízigény bekövetkezési valószínűsége is. Figyelembe véve azonban a nagytávlatú víz­igények sztochasztikus természetét, feltételezhet­jük, hogy a várható bekövetkezési valószínűséggel az előzőekben meghatározott frissvízigény az el­oszlásfüggvény várható értékét jelenti. További vizsgálatot igényel az eloszlás jellegének, illetve további paramétereinek meghatározása, amely a hazai viszonyok esetén jól közelíthető normális eloszlással (Dávid, 1971). Az így jellemezhető friss­vízigényt és növekedését a 2. ábra szemlélteti. ben Abb. 2. Charakterisierung des Frischwasserbedarfs in der langfristigen Planung

Next

/
Oldalképek
Tartalom