Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

8. szám - Dr. Kelemen László: A Duna radioaktív szennyezései és hatásának megítélése

354 Hidrológiai Közlöny 1975. 8. sz. Dr. Kelemen L.: A Duna radioaktív szennyezései dókat tartalmazó vízben folynak és a nuklidok a szervezetükbe beépülnek. Még inkább bekövetkezik a vízi biológiai szervezetekbe a nuklidok beépülése a tápanyag felvétele közben. A növényi mikro szervezetek közül az autotróf baktériumok és a különböző alga törzsek a vízben levő oldott sókból építik fel szervezetüket, így a radionuklidok is beépülnek. A jelenlegi mérésekkel igazolható radionuklid felhalmozódás óriási mértéke, a vízi szervezetekben, a vízi környezeti rendszerekkel (eco-system), illetve a tápláléklánc kialakulásával magyarázható. Ugyanis a növényi mikro'szervezetek,(mikro flora) — melyek táplálékukkal a radionuklidokat is felveszik és testükbe beépítik — táplálékul szolgálnak a víz állati mikro szervezeteinek (egysejtűek). Az egysejtű állatok a többsejtűeknek (szivacsok, férgek stb)., azok pedig a magasabbrendű szervezeteknek (csigák, kagylók, rákok, rovarok, halak, vízi emlősök, madarak stb.) a táplálékai. Tehát a felhalmozódás a tápláléklánc magasabb fokain egyre nagyobb mértékű (exponenciális, illetve szuperexponenciális akkumuláció). Az előzőek alapján megállapítható, hogy a folyók folyékony radioaktív szennyezéseinek tekintélyes részét a lebegő anyagok kiszűrik, és az iszapba viszik. A vízi biológiai szervezetek pedig testükben felhalmozzák. Ez a kiszűrés azonban nem tekinthető egyúttal kinyerésnek is, mert a fenti anyagok továbbra is a vízben maradnak különböző fázisokban és helyen, sőt bármikor újra oldatba mehetnek és ez eredeti folyékony szennyezési koncentrációt adott szakaszokon többszörösére emelhetik. Pl. a folyó medrébe, különösen az elfajult mederszakaszokon és deltákban a lebegőanyagokkal nagy mennyiségű radionuklid rakódik az iszapba, ami vízállás, illetve vízsebesség-növekedés folytán elsodródik és újra lebegésbe kerül (csatornázott folyó bögéinek átmosása). Ezáltal a folyó radioaktív-anyag szennyezése jelentősen megnőhet anélkül, hogy bármely szennyezőforrásból többlet szennyezést bocsátanának be. További szennyezés növekedéssel kell számolni a vízi biológiai szervezetek gyors, tömeges pusztulása és beoldódása miatt. Pl. gyors hőmérsékletváltozás folytán vagy nagyarányú inaktív toxikus vízszennyezés hatására bekövetkező pusztulás stb. A Duna vízi környezetében felhalmozódó radionuklidok mérési eredményeit mutatja a 4. táblázat. (A Bayerische Biologische Versuchsanstalt Duna mérései.) A folyók vizét a természetes ásványi és a nukleáris ipar szennyvizeivel bebocsátott radioaktív anyagokon kívül közvetett radionuklid szennyezések is érik. A közvetítő a csapadék. A kozmikus sugárzásból, valamint a nukleáris robbantásokból származó és a Föld felszínén elszóródó radionuklidokat a csapadék kioldja és a folyókba szállítja. A csapadékvíz szennyezettsége időszakosan jelentős mértékben változik. Pl. a téli hó és a magas hegyek jégtakarója a leszóródó radionuklidokat tárolja és hóolvadáskor rövid idő alatt nagy tömegben a befogadókba bocsátja. 4. táblázat A Duna hidrobiológiái anyagainak radioaktív koncentrációs faktorai* Tabelle 4. Radioaktive Konzentrations-Faktoren der hydrobiologischen Stoffe der Donau Bemerkung: Messungen der Bayerischen Biologischen Versuchsanstalt München Nuklid Hal Biomassza Iszap Co-60 (-58) . . Sr-90 (-89) . . Zr-Nb-95 . . Ru-106 (-103) Sb-125 (-124) 1-131 Cs-137 (-134) Ba-La-140 . . Ce-144 (-141) 3000-ig 370-ig 10— 200 10— 400 310-ig 100—3500 200—99 400 40— 2 700 300—11 500 200— 9 000 200— 6 000 100—14 000 100—30 000 300— 4 000 100—27 000 70—65 900 10— 400 400—34 000 100— 9 500 100— 3 600 10—12 000 10—17 000 30— 6 000 100—15 000 •Bayerische Biologische Versuchsanstalt, München, mérései Ugyancsak figyelemre méltó radioaktív vízszennyezéssel kell számolni a nukleáris ipar üzemzavar-idei szennyezésével kikerülő és a talajra lehulló radionuklidokból, amit szintén a csapadék szállít a felszíni vízfolyásokba. A szénerőművek salakhányóitól jelentős mennyiségű hasadóanyagot és leányelemeit mossa ki a csapadék. A mezőgazdaságilag művelt, kálium műtrágyával trágyázott területekről pedig a lefolyó csapadék egyre több 4

0K szennyeződést tartalmaz. 4. A vízhasználók radioaktív vízminőségi követelményei Az utóbbi időben minden ország fő vízbázisa a felszíni víz lett. Ezért van nagy jelentősége azok minőségi védelmének. A folyók vízminőségi követelményeit pedig a vízhasználatok határozzák meg. A Duna hazánk, de Közép-Európa legnagyobb részének fő vízbázisa, amit a népgazdaság összes ágazatai — különböző célokra (ivóvíz, iparivíz, öntözővíz, halászat, állatitatás, üdülés, vízisport stb.) használnak. A felszíni vizeknek, így a Dunának is a radionuklid szennyezettségre vonatkozó maximálisan megengedhető koncentráció értéke (MMK) közvetett úton határozható meg. Az MMK érték, a népességet (nagyobb embercsoportot) érő sugárhatás maximálisan megengedhető mértékéből, mint kiinduló adatból határozható meg. A radioaktív anyagokkal szennyezett felszíni víz különféle használatai különböző úton és mértékben fejtenek ki sugárhatást az emberre. Radionuklidok beépülnek az ivóvízből, az élelmiszeripar vízhasználó technológiáinak termékeiből, a szenvnyezett vízzel öntözött növényekből, a vízikörnyezetben élő, vagy szennyezett vízzel itatott állatok, vagy állati termékek fogyasztásából. Külső sugár exposiciós hatás éri az embert, ha a szennyezett felszíni vizet üdülésre, sportolásra használja, vagy ha vízikörnyezetben valamilyen tartós tevékenységet folytat. A népességre megengedett maximális sugárdózis lehetséges összetevői természetesen a felsorolt