Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

8. szám - Dr. Váncsa András Lajos: Adatok Észak-Magyarország vízfolyásainak algavegetációjához, különös tekintettel a vízminőségi állapotok megítélésére

Dr. Váncsa A. L.: Adatok Északmagyarország Hidrológiai Közlöny 1975. 8. sz. 343 A kiugró produkció domináns algti taxonja a Cryptornonas pyrenoidifera GEITL. volt, mellette kisebb literszámmal, de jelentős még a Cryptornonas tetrapyrenoidosa SKUJA barázdás-moszatok [Pyr­rophyta], melyek előfordulását korábbi években nem tapasztaltam a Sajóban, most is a Bódvából kerültek be. A Szinva beömlése után az összes alga literszám csökkenése .mellett a taxonok számának csökkené­sét észleltem. Kesznvétennél a Hernád beömlése alatt a taxonszám ós egyúttal a literszám növeke­dett. Az Euglenophyta és a Baeillariophyceae literszáma a Szinva alatti gyűjtőhelyen észlelthez hasonló. A Pyrrophyta törzsből a Cryptornonas pyrenoidifera GEITL. és Cryptornonas tetrapyre­noidosa SKUJA uralkodott és nagy mennyiségé­vel a literszám zömét alkotta. 1971. 11. 02-án az összes alga literszám a Bódva feletti mederszakaszban tízezres nagyságrendű, míg a Bódva beömlése alatti mederszakaszban százezres nagyságrendű volt. Általában a Baeillariophyceae dominancia jelle­mezte, kivétel Miskolc felett és a Szinva alatt, ahol kevés volt a Baeillariophyceae literszáma, szá­mottevő volt viszont az Euglenophyta és a Chlo­rophyta—Chlorophyceae mennyisége. Ekkor már nem jelentkezett a korábbi Pyrrophyta tömegprodukció, a Cryptornonas taxonok előfordulása jellegtelen. A Cryptornonas taxonok előfordulása a Sajóban, a hossz-szelvény vizsgálatok alkalmával az aláb­biak szerint alakult: 1971. 03. 04-én Cryptornonas előfordulás nem volt. 1971. 06. 08-án Cryptornonas erosa EHR. for­dult elő, de csak szórványosan és csak az alsóbb mederszakaszban. 1971. 08. 09-én Crvptomonas erosa EHR., C. ovata EHR. és C. refíexa (MARSSON) SKUJA az egész magyarországi Sajóban, de csak szórványo­san és jellegtelen előfordulási aránnyal volt. 1971. 10. 25-én Sajópüspökinél jellegtelen elő­fordulású a Cryptornonas erosa EHR. A Crypto­rnonas pyrenoidifera GEITL. és a C. tetrapyrenoi­dosa SKUJA uralkodó a Bódva torkolata alatt. A literszámuk legtöbb a Bódva beömlése alatt, majd jelentősen lecsökkent, később emelkedő ugyan, de nem érte el a Bódva torkolata alatti literszám mennyiséget. E két barázdás moszat egymás közötti megoszlásában uralkodó a Cryp­tornonas pyrenoidifera GEITL., míg a Crvptomo­nas tetrapyrenoidosa SKUJA kevesebb. 1971. 11. 02-án Cryptornonas erosa EHR. for­dult elő, szórványosan és jellegtelenül az egész ma­gyarországi mederszakaszban. A Cryptornonas taxonok előfordulása a fíódvában a vizsgálatok alkalmával az alábbiak szerint ala­kult: 1971. 10. 21-én a Cryptornonas ovata EHR., C. pyrenoidifera GEITL. és C. tetrapyrenoidosa SKUJA fordultak elő, Uralkodó a Cryptornonas tetrapyrenoidosa SKUJA és C. pyrenoidifera GEITL. Literszámuk azonban a torkolatig ekkor is erősen csökkent. 1971. 10. 27-én uralkodó a Cryptornonas pyre­noidifera GEITL. és C. tetrapyrenoidosa SKUJA. Ekkor a Cryptornonas tetrapyrenoidosa SKUJA volt jellemzőbb. Mennyiségük azonban a torkolatig e vizsgálatkor is jelentős mértékben lecsökkent. 1971. 11. 11-én Crvptomonas ovata EHR. és C. reflexa [MARSSON] SKUJA fordultak elő, na­gyobb literszámmal ugyan, mint korábban, elő­fordulásuk azonban ismét jellegtelenné vált. Megítélésem szerint a Bódva összes alga literszámának gyors változása a vízgyűjtő területen levő víztározókkal hozható leginkább összefüggésbe. Ezt látszik igazolni az a tény is, hogy a Bódvában a határszelvónytől a torkola­tig haladva az összes alga literszám általában esökkenő jellegű. A Borsodi Hőerőmű—Borsodi Vegyi Kombinát térségében 1971-ben három alkalommal gyűjtöttem vizsgálati anyagot: 1971. 03. 29-én a vízhasználó-vízszennyező léte­sítmények felett Baeillariophyceae dominancia volt, kevés Euglenophyta és Chlorophyceae elő­fordulással. A szennyvízbeömlések alatt az alga literszám csökkenés mellett jellemző, hogy to­vábbra is a Baeillariophyceae dominált. Áz itt jelentkező mechanikai és szennyező hatások, vala­mint ekológiai változások az egyéb alga taxonok életfeltételeit erősebben korlátozzák, mint a kova­moszatokét. Az alga literszám csökkenése kerekítve 58 százalék. 1971. 10. 20-án jellemző eltérést okozott, hogy a vízhasználó-vízszennyező tevékenység feletti me­derszakaszban észlelt alga taxonok közül a legtöbb hiányzott a szennyvízbeömlések alatt gyűjtött anyagból. Ekkor a csökkenés kerekítve 74%. Az összes alga literszám értékek és változások lényegében hasonlóak az öt nap múlva végzett vizsgálatok eredményeihez viszonyítva, csak any­nviban tér el, hogy utóbbinál az összes alga liter­szám csökkenése valamivel nagyobb volt. 1971. 10. 25-én végzett hossz-szelvény vizsgálat alkalmával az alábbi helyeken is gyűjtöttem: BVK felett és BVK alatt, A BVK felett Baeillariophy­ceae dominancia volt, elsősorban a Synedra ulna előfordulása révén. Mellette a Chlorophyceae né­hány taxonját találtam meg. A BVK alatt a Baeil­lariophyceae mennyisége lényegesen kisebb volt, viszont a Chlorophyceae dominánssá vált, bár mennyisége a BVK feletti gyűjtőhelyhez képest nem változott. A csökkenés mértéke kerekítve 62 százalék. Itt elsősorban figyelembe kell vennünk, hogy a kivett vízmennyiség egy részéből az ipari vízfelhasználás révén szennyvíz keletkezik és úgy engedik vissza újra a me­derbe; a kivett vízmennyiség egy jelentős részét viszont hűtésre használják fel, ami nem jelenti egyértelműen e vízmennyiség szennyvízzé alakítását, de alapvetően megváltoztathatja az élővilág létfeltételeit, ezen túl­menően a hűtőtoronyból bekerülő élőszervezetekkel gazdagíthatja a Sajó élővilágát. A Bódva algológiai vizsgálatéit előtérbe helyezte az a tény, hogy az 1971. évi szaprobiológiai vizsgálat során ősszel erősen kiugró literszámú és gazdag össze­tételű algavegetációt figyeltem meg. Ennek figye­lemmel kísérésére háromszor gyűjtöttem vizsgálati anyagot a Bódvából is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom