Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

8. szám - Dr. Váncsa András Lajos: Adatok Észak-Magyarország vízfolyásainak algavegetációjához, különös tekintettel a vízminőségi állapotok megítélésére

344 Hidrológiai Közlöny 1975. 8. sz. Dr. Váncsa A. L.: Adatok E szakmagyar ország 1971. 10. 21-én a határszelvényben [Hidvégardó] és a torkolat előtti szakaszon [Borsodszirák] vizsgáltam. Összes alga literszám Hidvégardónál 4 910 000/1, Borsodsziráknál pedig 2 270 000/1. Hidvégardónál Pyrrophyta dominancia jellemezte, mellette a Chlorophyta és az Euglenophyta jelentős még. Borsodsziráknál a Pyrrophyta menynyisége erősen lecsökkent, számottevő még az Euglenophyta és a Chlorophyceae mennyiségének csökkenése is. Ez együtt természetszerűen az összes alga literszám mennyiségének jelentős csökkenését eredményezte. 1971. 10. 27-én az összes alga literszám Hidvégardónál 3 828 000/1, Borsodsziráknál 1 373 000/1. Hidvégardónál Pyrrophyta dominancia jellemezte, mellette jelentős volt az Euglenophyta mennyisége is. A Chlorophyceae és Bacillariophyceae lényegesen kevesebb. Chrysophyceae, valamint Cyanophyta nem számottevő. Jellemző csökkenés az egyes taxonok literszámában is. Borsodsziráknál már Euglenophyta dominancia volt, jellemző Pyrrophyta és Chlorophyceae mennyiséggel. 1971. 11. 11-én Hidvégardó és Borsodszirák gyűjtőhelyein kívül a Rakacai-víztározó elfolyó vizének beömlése felett és alatt is gyűjtöttem a Bódva vizéből. Hidvégardónál az összes alga literszám 583 000/1, a Rakacai-víztározó felett 983 000/1, alatta 2 605 000/1, Borsodsziráknál 1 362 000/1. Az algavegetáció összetételére jellemző a Chlorophyceae dominancia. A Cyanophyta előfordulása jelentéktelen. Az Euglenophyta növekvő tendenciájú a Rakacai-víztározó alatti gyűjtőhelyig, majd a torkolat előtt mennyisége kisebb lesz. A Bacillariophyceae mennyisége nagyjából kiegyenlített, de a torkolat előtt kétszeresére növekszik. A Pyrrophyta a határszel vényben, a Rakacai-víztározó felett és a torkolatnál közel azonos volt, viszont a Rakacai-víztározó alatt a mennyisége átmenetileg megkétszereződik. A Chlorophyceae literszáma a határszelvénytől növekvő. Kiugró literszámú volt a Rakacai-víztározó alatt. A literszám növekedését a Chlorella vulgaris BEYERINCK tömeges előfordulása okozta. A határszelvényben és a Rakacai-víztározó felett mennyisége csupán százezres, viszont a Rakacai-víztározó alatt milliósra nőtt, ugyanakkor a torkolat előtt ennek már csupán harmadrésze. ANDRIK [1973] idézett tanulmányában megállapítja, hogy a Bódva algavegetációjában igen gyorsak a mennyiségi változások. Ez a tény az e tanulmányban közöltekkel összevetve még jobban aláhúzza azt a megállapítást, hogy a Bódva algavegetációjának minőségi- és mennyiségi változásai elsősorban a Bódva vízrendszerén levő víztározók vízgazdálkodásának függvénye. A Hernád algáit egy alkalommal [1971. 10. 26] vizsgáltam, a Sajó hossz-szelvény vizsgálatkor [1971. 10. 25-én] tapasztalt alga tömegprodukció, illetve literszám növekedés okát keresve. Ekkor gyűjtéseket az alábbi helyeken végeztem: a Szartos beömlése felett; Hidasnémeti közúti híd; Gesztely közúti híd. Az összes alga literszám a határszelvényben százezres nagyságrendű, az alsó mederszakaszban milliós értékű volt. A Szartos felett 695 000/1, alatta [minimum] lecsökkent 607 000/1 értékre, Gesztelynél [maximum] 1 316 000/1 volt. Mindhárom gyűjtőhelyen a Bacillariophyceae dominált, különösen Gesztelynél. Ezen belül jellemző a Diatoma vulgare BORY literszámának alakulása. E taxon az egész Hernádban dominált, Gesztelynél kiugró értékű volt: 828 000/1, ami az összes alga literszám érték 63%-a kerekítve. A Hernád szaprobiológiai vizsgálatakor számos alkalommal észleltem egyes Bacillariophyceae taxonok [Diatoma vulgare BORY, Fragilaria crotonensis KITT., Surirella ovata KÜTZ. stb.] tömeges előfordulását, elsősorban az alsóbb medersz,akaszban. Mivel literszámuk olykor százezres—milliós értékű is volt, szükségesnek tartom a Hernád algavegetációjának rendszeres, tudományosan elemző minőségi- és mennyiségi vizsgálatát. Az egyéb alga taxonok előfordulása ekkor nem jelentős. A Pyrrophyta mennyisége a Szartos beömlése felett a legtöbb: 173 000/1 [24,9%], alatta Hidasnémeti közúti hídnál 6000/1 [9,9%] és Gesztely közúti hídnál sem jelentős 62 000/1 [4,7%]. A Pyrrophyta ilyen jellegű abszolút és relatív értékváltozása [összehasonlítva a Sajóból és a Bódvából végzett gyűjtések eredményeivel] véleményem szerint kizárja annak a lehetőségét, hogy az észlelt tömegprodukció mennyiségi viszonyait a Hernádból bekerülő egyedek mennyisége befolyásolta volna a Sajóban. Az eredmények értékelése A Sajó alga literszámának alakulása 1971-ben 1971-ben ötször vizsgáltam a Sajó algavegetációjának alakulását a magyarországi mederszakaszban. E vizsgálatokból megállapítható, hogy az alga literszám a határszelvénytől a BH—BVK térségéig csökkenő jellegű, onnan Miskolcig növekvő, de Miskolc alatt általában ismét csökkenő jellegű lesz és minden esetben emelkedő jellegű a torkolati szakasz előtt. A határszelvényben általában tízezres nagyságrendű és csak a vegetációs időszakban nő százezres nagyságrendűre. Az alga literszám mennyiségének növekedő jellege az alga tömegprodukció értékeinek figyelmen kívül hagyásakor is jellemző a Sajóra. A literszám értéknövekedését számos alkalommal nem a mellékvizekből bekerülő taxonok, hanem a Sajóban magában is élő taxonok mennyiségi gyarapodása idézi elő, a kedvező életkörülmények kialakulása következtében. Az algavegetáció minőségi összetételére jellemző a kovamoszatok [Bacillariophyceae] uralma, de alkalmakként mennyiségük átmenetileg elhanyagolható lehet. Az egyéb alga törzsek közül jelentős még a zöldmoszatok [Chlorophyta—Chlorophyceae] előfordulása is, elsősorban az alsóbb mederszakaszban. Gazdag egyedszámmal jellemzi egyes szakaszait az ostorosmoszatok [Euglenophyta] előfordulása. A kékmoszatok [Cyanophyta] és barázdásmoszatok [Pyrrophyta] előfordulása szórványosabb. Ezért bizonyult kedvező alkalomnak az észlelt Pyrrophyta tömegprodukció az algavegetáció megismeréséhez.