Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)
7. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
Dr. Juhász A.: Bükk-hegység ÉK-i része Hidrológiai Közlöny 1975. 7. sz. 325 BOFL flaeT B03M0H<H0CTb flJIJi np0t'H03Hp0BaHII>l 0>KIIflaeMBLX H3MeHeHHH B Bej1II4HHaX fleŐHTOB. CpaBHeHne xHMjmecKoro cocTaßa BOFLBI H (])H3HMCCKHX napaMeTpoB nopoa, cjiaraiomHx BOfloc6opHi.nl őacceim, onpeflejieHHe rpaHHH Koxoporo Bejiocb c noMOmbio MCTOflOB BOflHoi o öaJiaHca n vieTOflOM HHflHKaTopoB, n03B0ji>ieT na.M orpaHHMHTb HeH3y iienHbiíí Boflocöopubin öacceÜH, ncnojib3y>i flauHbie XHMHwecKoro aHaJiH3a BOflbi. MccjieflOBaHHH H3Menemui XHMHHCCKOTO cocTaBa BOflbi „norjiouiaiomnx BOPOHOK" H HCTOMHHKOB MI»I np0B0fln;IN B 3aBHCHM0CTH 0T BpeMCHH flOÖeraiIHÍI (CKOpOCTH flBHH<eHIISI) BOflbi B nopoflax. Pe3yjibTaTi>I STHX HccjieflOBaHHÍÍ noi<a3ajiH, MTO KOJIHICCTBO KajibUHn B Boae B03pacTaeT no Mepe ABH>KCHHH BOAM OT „nomoiuaioinnx BOPOHOK" K HCTO'IHHKA.M, KOJTTMECTBO »e xjiopa H cyjib(j)aTa B Boae yMeHbuiaeTcn B TOM >Ke HanpaBJiemin. OAHOÍI ii3 BawHbix OCHOB naöJHOfleHHH SÍB^AETCÍI Haß.iTOfleiuie 3a ii3MCHeHH5IMII paCTBOpMIOmen CnOCOßHOCTII UOFLBL. Zusammenhang (lor Wassergiite der Quellen iin nordöstlichen Teil des Biikk-Gebirgcs mil dem geologischen Charakter (les Einzugsgebiets Dr. Juhász, A. Kandidat der geologischen Wissenschaften Die iin Bükk-Gebirge durchgeführten häufigen zahlreichen Messungen der Quellschiittungen, die Temperaturmessungen und die wasserchemisehen Analysen, weiters . die erfolgreichen Karst- und Höhlenforschungen, Quellfassungen und die Wasserspeicherungsversuche haben ermöglicht, einen Zusammenhang zwischen den zusammengehörigen hydrologischen Parametern feststellen zu können. Aufgrund der gemeinsamen Untersuchungen von Niederschlag im Einzugsgebiet, Quellschiittungen, Temperatur und Luftwiderständen können jene Niederschlagsmengen festgestellt werden, die die Quellschiittungen auch in der Sommerperiode erhöhen. Aus den Zusammenhängen zwischen Äbfluss, wasserchemischer Analyse und Temperatur-Analyse können wir auf die zu erwartende Aenderung der Quellschüttung schliessen. Die wasserchemische Analyse der Quellen, weiters der Vergleich der Gesteinsarten des über Wasserhaushalts- und Spurstoffversuche bestimmten Einzugsgebiets, ermöglicht auch im Falle eines unbekannten Einzugsgebiets, aus den Daten der chemischen Analyse die Einzugsgebiets zu bestimmen. Die chemische Veränderung des Wassers der Ponore und Quellen wurde in Funktion der Durchflusszeit bzw. der Geschwindigkeit untersucht. Hieraus ist ersichtlich, dass zwischen den Ponoren und den Quellen die Kalziurnmenge zunimmt, der Chlorid- und Sulfatgellalt hingegen abnimmt. Die zeitliche Beobachtung gibt für die Aenderung des Lösungsvermögens des Wassers wichtige Stützpunkte. (Folytatás 297. oldalról) 8. Az eutrofizálódás a vízellátás szempontjából központba helyezendő, amelyek során: — különös gond fordítandó a tavakra, tározókra, — a nyíregyházi Sós-tó vízminőségszabályozási mintatóvá alakítandó; — a tavak tisztítástechnológiája — mint szemlélet és feladat -— elfogadásra szorul; — a tavak tisztítására mobil berendezések alakítandók ki; — a víztározás (folyóvíz tározása), eutrofizálódás, vízminőség összefüggései tisztázandók. í). A vízszerzés, víztermelés számos kérdése átértékelendő : — a parti szűrés reális megítélésére, a tisztítástechnológiai szemlélet fejlesztése ós az utótisztítás gondolata felkarolandó; — a felszínalatti vízdiisítás-tervezés szemlélete kialakítandó; — az előtisztítás üzemeltetés irányelvei kidolgozandók, — a gázmentesítés területén a tapasztalatok összegzendők, a sorozatmegoldások kialakítandók és a leginkább veszélyeztetett üzemű helyekre az erők, a lehetőségek összpontosítandók; — a vízszerzésre alkalmas területek szakszerű felkutatását ós azok védelmének biztosítását meg kell kezdeni; » — a vízkeveredés káros hutásainak kiküszöbölésére megoldási módszereket kell kidolgozni; — a felszínalatti vizek természetes védettségének kiegészítésére, a védőterületek biztonságos meghatározásához, a feltételek kielégítő végrehajtásához a szakhatósági állásfoglalások kialakítandók; — a vízminőség kérdésének és várható változásának fokozott hangsúlyt kell adni a, vízfeltárásoknál és vízszerzéseknél. 10. A vizszerzés — víztisztító stech nológia kapcsolatában: — komplex szemlélettel kell a különböző szennyeződések és azok alakulásához igazodó eljárásokat megválasztani; — a vízminőség javító eljárásokra nagyobb figyelmet kell fordítani; — át kell értékelni a „víztisztítás" fogalomkörét; — a tisztítástechnológia mellett fokozni kell a megelőző vízminősógvédelmet, mivel a korlátlanul elszennyezett vizekből semmiféle eljárással sem lehet jó ivóvizet produkálni. Végül Pammer Pál a Magyar Hidrológiai Társaság Területi Csoportjának elnöke, dr. Ollós Géza az Előkészít ő Bizottság elnöke ós Nagy L. Dénes a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke mondott köszönetet a szervezőknek igen eredményes és áldozatos munkájukért, a szeminárium sikeres megrendezéséért. Dr. Karácsonyi Sándor
