Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)
7. szám - Dr. Takács Sándor–Dr. Andrik Péter: A Tisza mellékvizeinek bakteriológiai állapota
Hidrológiai Közlöny 1975. 8. sz. 34 J A Tisza borsodi mellékvizeinek bakteriológiai állapota* Dr. TAKÁCS SÁNDOR — Dr. ANDRIK PÉTER A felszíni vizek bakteriális szennyezettsége változó és számos tényezőtől függ. A fő szennyező forrást mégis a tisztítatlan, vagy nem kellően megtisztított szennyvizek jelentik. Ezek mellett, nem hanyagolható el a mezőgazdasági üzemek, a hulladék és a szemét szennyező hatása sem. A szokványos bakteriológiai vizsgálatokon (coli és baktérium szám) túl, ma már elengedhetetlen az egyéb — főként kórokozó — baktériumok kutatása is. A felszíni vizekkel, jellegüknél fogva számos emberi kontaktus lehetséges, így kórokozó tartalmuk esetén lényegében járványveszélyt is jelentenek- Különösen a szennyvíz-bevezetések után tapasztalható a felszíni víz minőségének romlása és a kompenzáció — az öntisztulás eredményeként — csak távolabbi szakaszokon következik be. Az utóbbi években hazai és külföldi szerzők egyaránt felhívták a figyelmet a Salmonella csoportba tartozó baktériumok elterjedtségére a vizekben [1, 2, 3, 4, 5], Ivó-, felszíni- és szennyvízből egyaránt sok szerotípust izoláltak, ezért ezek járványügyi szerepével számolni kell. Az összefüggések felismeréséhez nélkülözhetetlen az adott területen előforduló Salmonella szerotípusok felderítése. E cél érdekében vizsgáljuk évek óta Borsod megye felszíni vizeinek salmonellás fertőzöttségét, összefüggésben a befogadókba kerülő szennyvizek minőségével [6, 7, 8, 9], Anyag és módszer Bakteriológiai vizsgálat céljára 378 felszíni vízmintát dolgoztunk fel. A vizsgálati anyagok megoszlását az 1. táblázat tünteti fel. A vizsgálatokat 1973-tól rendszeresen kéthavonta végeztük. A részletes bakteriológiai elemzésekből dolgozatunkban csuk a coliform szám, a 37 °C-on növő baktérium szám és Salmonella baktóriumok kimutatásának eredményeiről számolunk be. A felszíni vizek coliform számát membránfilteres eljárással határoztuk meg [10]. A baktérium számot lemezöntóssel számoltuk. Salmonellák izolálására Rappaport dúsítót használtunk. 1972-től a többszörös dúsítást is alkalmaztuk [10, 11], Eredményeinket Papp Sz. [12] felszíni vízminősítése segítségével értékeltük. Eredmények Az 1. ábrán a felszíni vizek bakteriális szennyezettségének időbeli változását közöljük. A Sajó Miskolc feletti szakaszán a coliform szám 1971—73 között emelkedett, Miskolc alatt viszont javulást észleltünk. A baktérium szám 1971—74 között csökkent, a város után viszont emelkedett. A salmonellák előfordulása 36—80%-os. A fertőzöttség 1972-ben volt a legmagasabb [8]. A Hernág bakteriológiai jellemzői 1971-től romlottak, a Salmonella pozitivitás 100%-os. Súlyosan szenynyezettek és fertőzöttek a Hernád mellékvizei (Bársonyos, Vadász, Vasonca patakok). * Előadásként elhangzott a Magyar Higienikusok Társasága XX. Vándorgyűlésén, Szolnok, 1974. VIII. 22—24-ón. 1. táblázat A minták számszerű megoszlása Tabelle 1. Zahlenmässige Verteilung der Proben 3 «s vcö -ö N Minták száma Felszíni víz '0} CG > <§ » ci? rH* <N P5 rí g o N :S u a-e OS O) S3 2H ® a> o m Sajó ós mellékvizei 28 28 87 105 40 260 Hernád és mellékvizei 9 2 14 20 11 47 Bodrog és mellékvizei 9 7 — 26 7 40 Tisza 6 5 1 6 19 31 Összesen 53 42 102 157 77 378 A Bódva és Jósva patak minősége 1971-ben még kedvező volt („tiszta" —- „kissé szennyezett"), 1972—73-ban romlott, de még így is a megye tisztább vízfolyási a közé tartozik [7]. Az 1971-ben közepesen szennyezett Hancjony és Hódos patak coliform szám alapján a legrosszabb Felszíni viz 100 0 „ m Coliform ™ szám/ml Összes ír a • 10 szám : 1 1000/ml 'go Salmonella SO előfordulás íí V 10 /« Sajó Miskolc felett Sajó Miskolc alatt VHernád Bódvo és Jós vo Hangony es Hódos vy Tisza „ Bodrog Ronyvo es mellékvizei / ' i i i i ""A I 1 I I 1 1 1 1 ^ ^ ^ S fe ^ ö Sí & s a 95 g? ?5 95 gí. ^ Qj ^ ^ 7. ábra. Felszíni vizek bakteriológiai mutatóinak változása 1971—74 között Abb. 1. Aenderung der bakteriologischen Kennziffer der Oberflächenwässer zwischen 1971—74
