Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)
1. szám - Dr. Andó Mihály: A dél-alföldi szikes tavak természeti földrajzi adottságai
Dr. Andó M.: A dél-alföldi szikes tavak Hidrológiai Közlöny 1975. 1. sz. 31 13,2 ha-nyi állóvízfelszín (átlagmélység 0,6 m, a legmélyebb rész 1,5 m) a környezetbe 2—3 m-es szintkülönbséggel mélyül be. A viszonylag kis víztömegű tó a szélsőséges éghajlat következtében teljesen bepárolódik. Nyáron gyakran válik tócsává sőt rövid időre ki is szárad a tómeder. Ilyenkor a tó fenékiszapja erősen felrepedezik és felszínén a só kivirágzik. A tó vízszíne általában barnássárga, kb. 9 mm-es értékű átlátszósággal, magas pH-val és oldott sótartalommal. A tó peremét és a környék korábbi vízállásos feltöltődött felszínét káka és sziki növénytársulás fedi. A nyílt víztükrön viszont magasabb rendű növénytársulás nem tapasztalható. A Kis- és a Nagy szék-Sóstó (5. ábra) a Kancsaltóhoz hasonló természeti földrajzi adottságú tavak. Közvetlen annak szomszédságában találhatók, deflációval kialakított szélbarázdában. Ehhez hasonló térszíni formákat a Duna—Tisza-köze DK-i részén gyakran tapasztalhatunk máshol is az ÉNy—DK-i csapású buckák között. A nevezett szikes mélyedések óholocén kori felszíni formája, a feltöltődés, az abrázió és a felszíni lefolyás hatására jelentősen átformálódott. Jelentős változást okozott a tájátalakítás során az ember is, számos szikes semlyéket lecsapolt. így például a Nagyszék-Sóstó JELMA6YARAZAT-0 1[km] 7. ábra. A Kunfehér-tó 1: az állandó vizű tó kiterjedése: 2: az időszakos vízborítás területe; 3: a mésziszapos homok kiterjedése; 4: futóhomok; 5: homokdűne; 6: műút; 7: vasút Puc. 7. 03. Kynifiexep 7: rpanHUbi nocTOHHHOro 03epa; 2: rpaHMUbi spejweHHOro 03epa; 3: rpaHHUbi pacnpocTpaHeHHH necKOB c HJIHCTOA rjiHHOft; 4: cbinyqwe necKH; 5: necqana« ;uona; 6: uJOCceftHa« flopora; 7: >Kejie3Hafl flopora Abb. 7. Der Kun fehér-See 1: Ausdehnung der ständigen Seefläche; 2: Periodischen Seeflächen; 3: Ausdehnung des kalkschlammigen Sandes; 4: Flugsand; 5: Sanddüne; 6: Landstrasse; 7: Eisenbahn l .'.'. .Soltvadkert J ELM AGYÁR AZAT'- •:•:•'•'.• -a —//~ —//—//— i 1 [km] 8. ábra. A Nagybüdös-tó 1: az állandó vízC tó kiterjedése; 2: az időszakos vízborítás területe; 3: a mésziszapos homok kiterjedése; 4: futóhomok; 5: homokdűne; 6: műút Puc. 8. 03. Hadböbidéui 1: rpaHHUbi nocTOHHHoro 03epa; 2: rpaHHUbi BpeMeHHoro o3epa; 3: rpaHHUbi pacnpocrpaHenHH necKOB c HJIHCTOÍÍ IYIHHOÜ; 4: Cbinymie necKH; 5: necMaHa« flioHa; 6: uiocceöHaH Aopora Abb. 8. Der Nagybüdös-See 1: Ausdehnung der ständigen Seefläche; 2: Periodische Seeflächen; 3: Ausdehnung des kalkschlammigen Sandes; 4: Flugsand; 5: Sanddüne: 6: Landstrasse nyáron teljesen száraz és területét szikes legelőnek használják. A Kisszék-Sóstóban már valamivel hosszabb ideig tapasztalunk vízborítást, de ez is kiszárad. Mindkettőnek csak igen szélsőséges csapadékjárású években van állandó vize. Mivel a nevezett tavak — az előrehaladott feltöltődés következtében — kevésbé mélyülnek be környezetükbe, talajvízből történő utánpótlódásuk időszakos és nem jellemző. A Madarász-tó (6. ábra). A tó ÉNy-DK-i csapású 3 km hosszú, 0,8 km szélességű deflációs mélyedésben, Mórahalomtól DK-re helyezkedik el. A tófelületet gazdag vízi vegetáció (nád, sás, káka) fedi. Nyílt víztükör csak a tó középső részén tapasztalható kis foltokban. A tó vízutánpótlódását főleg a tavaszi hóolvadékvíz jelenti. A tó vize színtelen és átlátszó. Mesterséges csatornával szabályozható szélsőséges vízkészlete van. Száraz nyarakon a szikes vízfelület kiterjedése jelentősen megcsökken, a víz erősen besűrűsödik és magas sókoncentrációjúvá válik. A tó víztükre alacsony vízállásnál részekre tagozódik, s közöttük csak a mesterséges
