Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

1. szám - Dr. Szabó László: Lemezes olajfogókkal végzett üzemi és félüzemi kísérletek

Dr. Szabó L.: Lemezes olajfogók Hidrológiai Közlöny 1975. 1. sz. 19 befolyásolta. Ezért a víz hőmérsékletét csupán a modell­párok elején ÓS végén észleltük. A márciusi vizsgálatok idején a szennyvízben levő olajcseppek mérétszerinti eloszlásának meg­határozására mikroszkópos méréseket is végeztünk. Mint azt a 3. táblázat is mutatja, a modellpárokra érkező szennyvízből az 50 mikronnál nagyobb át­mérőjű olajcseppeket a szennyvíztisztító telep műtárgyai és a modellek előtti magastartály már mind visszatartották. A cseppek átmérője zömé­ben 10 mikron alatti volt. Az átlagos cseppátmé­rőre a modellek belépő szelvényében 3,8 mikront határoztuk meg. Ez az átlagérték a lemezes mo­dellek kilépő szelvényéig 21%-kal, míg a lemezek nélküli modelleknél csak 11%-kal csökkent. A vizsgálati eredmények értékelése A lemezes olajfogókkal végzett vizsgálatok eredményeit áttekintve általánosságban a követ­kezőket állapíthatjuk meg: a) Kőolaj finomító vállalatoknál az olajfogókra érkező szennyvíz összetétele és különösen olajtartalma az éppen alkalmazott üzemi technológiák jellegé­től és szakaszosságától függően — általában széles határok között változik. Pl. a második teleajeni vizsgálat-sorozatnál (mely nek folyamán az elsőnél lényegesen kevésbé olajos vizeket észleltek) az előzetes durva olajfogó dacára az olajtartalom szélső értékeinek aránya: max. min. 7447 257 vagy pl. a több olajfogó műtárggyal üzemelő zalaegerszegi szennyvíztisztító telep után, bár rövi­debb vizsgálatsorozatnál, a lemezes modellekre kapott, és az 1. táblázatban szereplő adatok szerint: max. min­88,2 ~8X = 10,9. = 29,0 Az előzőből következik, hogy a lemezes olaj­fogók működésére csak hosszabb idejű vizsgálatok eredményei alapján kaphatunk megbízható fel­világosítást. Egyes műszakokra ill. napokra kapott átlagértékek esetleg a lemez nélküli olajfogóra kedvezőbb olaj fogást is mutathatnak, mint arra az 1. táblázatban is akad példa. b) Minél nagyobb a lemezes olajfogóra érkező víz olajtartalma, általában annál nagyobb az olaj­visszatartás százaléka is. Az előző megállapítást a teleajeni vizsgálatok adatainak a 3. ábrán való feltüntetésével szemlél­tetjük. Ezen az ábrán nemcsak a lemezes, hanem a lemez nélküli olajfogó idevágó adatait is fel­tüntettük. A két kiegyenlítő görbe közötti sáv a lemezek többlet-olajvissztaratását mutatja. A leme­zek hatásának tulajdonítható többlet ez esetben 15—20%-nak tekinthető. Az előbbi százalék értéke természetesen a szennyvíz jellemzőitől és az áram­lástani feltételektől függően és esetenként vál­tozik. c) A lemezes műtárgyak az API típusú olaj­fogókhoz képest gondosabb felügyeletet és gyakoribb tisztítást igényelnek különösen akkor, ha az érkező olajos szennyvizek számottevő lebegőanyag-szennye­ződést is tartalmaznak. Ilyen esetekben a lemezes 100 90 SO >70 I W 1 50 ^ 40 30 20 10 A lemezek ^-többlet-olaj visszatartása Olq jvisszatartó s l emezek nélkül -Lemezes \ ..,<,, -Lemeznélküli) olajfaga adata 0\ 200 ~300 m 500 600 mm 7000 10000 1500 2000 3000 U000 A belépő szelvényben mért olajtartalom [mg/l] 3. ábra. összefüggés a teleajeni olaj fogéiba érkező szennyvíz olajtartalma és az olajvisszatartás százaléka között Abb. 3. Zusammenhang zwischen dem Ölgehalt des in den ölfang von Teleajeni ankommenden Abwassers und dem Prozent des ölrückhalts

Next

/
Oldalképek
Tartalom