Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

3. szám - Dr. Váncsa András Lajos: A Sajó vízminőségi jellemzése biológiai vizsgálatok alapján

Dr. Váncsa A. L.: A Sajó vízminőségi jellemzése Hidrológiai Közlöny 1975. 3. sz. 131 idejűleg növekvő, majd egy vízhozam értékhatár elérése után azzal ellentétes irányú, csökkenő jellegű. Feltehetőleg ez a vegetációs periódussal és a mederszakasz szélsőséges ökológiai viszonyaival összefüggő. A mederszakasz algavegetációja további kutatásokat igényel. A BH—BVK szennyvízbeömlései között csak a medret elzáró gát térségében találtam mezofaunát. Itt mindig Asellus aquaticus és Hirudo medicinalis jellemzi. Az egyes csatornák alatti, állandóan megújuló iszaprétegben fejlettebb élőszervezeteket nem találtam. A BVK feletti mederszakaszra jellemző gazdagabb mezofauna csak Sajószentpéternél kezd újra megjelenni. Toxikológiai szempontból ez a mederszakasz olykor kritikus. 4. A Bódva torkolata és a Szinva torkolata közötti szakasz A BVK szennyvizeivel is terhelt Sajó keveredik a tiszta Bódvával, majd felveszi a nem nagy vízhozamú, de elsősorban az ÉMV szennyvizeit hozó Bábony-patakot. Nem sokkal a Szinva beömlése előtt folynak be Miskolc város majdnem tisztítatlan szennyvizei is, amelyek újabb szerves terhelést jelentenek. Mezofauna szempontjából sok Chironomus lárva jelenléte, olykor Tubifex spp. állomány jellemzi, azonban a Bábony-patak ezt az élővilágot általában elpusztítja, s hosszú mederszakaszt élettelenné tesz. Magában a Bábony-patakban mezofaunát nem találtam, jellemző viszont savas kémhatásának okaként kialakuló bolyhos Schizomycophyta bevonatok jelenléte. Toxikológiai szempontból olykor kritikus mederszakasz. 5. A Szinva torkolata és a Hernád ősmeder torkolata közötti szakasz Elsősorban a felsőbb szakaszán a Sajó egyik eléggé terhelt mederszakasza. Kezdetén egymás után ömlenek be a szennyezők, szerves anyagot szállító házi- és kohászati-, valamint a gépgyártás szennyvizei. Ezen kívül minden olyan szennyvíz, mely egy nagyvárosban keletkezik, hiszen Miskolc városi szennyvíztelepének működése rossz hatásfokú, gyakorlatilag csak a komposztálható szerves anyag egy részét ülepítik ki. Ugyanakkor nincs vízminőséget befolyásoló mellékvíz beömlés. A mederszakasz viszonyainak sajátosságából következik, hogy az öntisztulás időszakos és részleges megvalósulása itt tanulmányozható legjobban, a Szinva és a Hernád torkolata között. Az algavegetáció jellemzője az Euglenophyta taxon alkalmakként jelentkező változatos és gazdag összetétele. A mezofaunát ezen a szakaszon elsősorban Tubifex spp. képviseli. Chironomus lárva olykor nagyszámú lehet, különböző rovarlárvák Miskolc szennyvizeinek beömlése alatt egy jelentős mederszakaszon szintén jellemzőek. Ezen a mederszakaszon — elsősorban Miskolc szennyvízbeömlései alatt — az erős bakteriális szennyezettség igen gyakran jellemző. 6. A Hernád ősmeder és a Hernád üzemi csatorna torkolata közötti szakasz Algavegetációjára jellemző a Hernádból bekerülő taxonokkal való gazdagodás, ami a fentebbi mederszakaszhoz viszonyítva gyakran jelentkezik a taxonszám lényeges növekedésében is. Ugyanakkor alkalomszerűen megfigyelhető ezen a szakaszon, hogy a Sajó vagy a Hernád — esetenként együttesen is — jellemző taxonjai elpusztulnak, inaktiválódnak, vagy szaporodásuk leáll, s ezzel egy időben az össze alga literszám csökken. Ennek okát a mederszakasz sajátos limnológiai viszonyaiban látom, tényleges eldöntése további vizsgálatokat igényel. A mezofaunát a Tubifex állomány jelenléte jellemzi. Vízminőségi szempontból gyakran kedvező állapotú, ennek oka alkalomszerűen a Hernád kedvező hatásában keresendő, de nem szabad figyelmen kívül hagyni az öntisztulás folyamatának eredményeként létrejövő vízminőségjavulásokat sem. 7. A Hernád üzemi csatorna torkolata alatti szakasz Itt jellemző a Hernád nagyjából egyenletes vízhozamával történő elkeveredés, valamint a Taktacsatorna beömlése. Esetenként a Hernád szennyezheti, vagy a Takta-csatorna. Ez utóbbi szerves anyagokat szállít, de hatása a Sajóban nem választható el a Hernád hatásától, elsősorban a két mellékvíz torkolatának közelléte miatt. Alga vegetációjára jellemző a Hernádból és a Taktából bekerülő taxonokkal való gyarapodás mellett alkalomszerűen különböző alga taxonok elpusztulása. Ennek okát itt az eltérő vízminőségi viszonyokban látom, mivel az elkeveredés után a Sajóban, Hernád üzemi- és Takta-csatornában külön-külön még aktívan élő szervezeteknek, a kialakuló környezeti viszonyok ilyenkor kedvezőtlen életfeltételeket jelentenek. A mezofaunát a Tubifex állomány jelenléte jellemzi, de a torkolat felé egyre gyérülő állománnyal. Közvetlenül a torkolat előtt már csak elvétve akad egy-egy példány, okát az itt állandóan mozgásban levő, frissen lerakódó hordalékban, mint ilyen szempontból kedvezőtlen élőhely, látom. Vízminőségi szempontból viszonylag tiszta mederszakasz, néha a Hernád szennyezi itt a Sajót, vízminőségromlást okozva ebben a mederszakaszban, a Tiszába ömlés előtt. Megállapítások és következtetések A Sajó szennyeződése 1969-ben: Figyelembe véve a korábbi és az újabb évek vizsgálati eredményeit is, az 1969. évi 12 hosszszelvény 96 mintájának szaprobiológiai eredményeit értékelve a Sajó szennyeződéséről az alábbiakat állapíthatjuk meg. A) Tisztábban jut be a víz és kifejezetten lehet észlelni a hazai szennyezők hatását. Ilyenek voltak: február, március, április, május, július, .augusztus, szeptember és október hónapokban. Elsősorban a tavaszi és nyári hónapok jellemzője.