Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

9. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Kontúr I.: Újabb vizsgálati módszerek Hidrológiai Közlöny 1974. 9. sz. 395 vélemény. BME Vízgazdálkodási Tanszék. 1972 február, (Kézirat.) [4] Nordin, G.. F., D. M. Rosbjerg: Applications of Crossing Theory in Hydrology. Bulletin of IASH XV 3/1970. [5] Rice, S. 0. : Mathematical analysis of random noise, Bell System Tech. Jour. col. 24. 1945. pp. 46 — 156. [6] Cramer, H. and Leadbetter, M. R. : Stationary and related stochastic processes, New York, John Wiley and Sons 1967. [7] Longuet — Higgins, M. S. : Bounding approximations to the distributions of intervals between zeros of a stationary Gaussian process: in Time series analysis ed M. Rosenblatt, New York, John Wiley and Sons 1968. pp. 63 — 88. [8] Nordin, C. F. : The statistical properties of dune profils, U. S. Geol. Survey Open File Report 1968. [9] Rodriguez

—Iturbe, J. : A modern statistical study of monthly levels of the Orinoco River. Bulletin of I ASH XIII. 4/2 968. [10] Kontur I. : A Balaton hidrológiai adatinak edősor elemzése. Hidrológiai Közlöny, 1972. 10. [11] Kontur I.: A szolnoki Tisza-vízállások idősorelemzése. Hidrológiai Közlöny, 1973. 12. Practical application of new methods for the analysis of stage time scries By Kontur, I. Some of the typical hydrological methods are presented in analysing the stage record for the Makó gage on the Maros River in Hungary. The application of the method of intercepts suggested by Nordin and Rosbjerg in hydrology has been considered in detail. A perfected version thereof has been applied to the Maros River. It has been concluded that the regime of the river can be resolved into periods with different intrinsic properties, such as dry and wet periods (years, or groups of years.) For this reason the treatment of the record as a Gaussian process yields but crudely approximating results. In contrast, this theory offers the possibility for frequency analysis of practical interest (Fig. 5). The large periods of the stage record were determined by means of auto-correlation-, spectrum- and Fourier analysis. The regime of the Maros River was thus found to be characterized by 14 to 15 large periods in which the dry periods predominate. For the high-water periods 9 and 28 — 30 years are characteristic. Egyesületi és műszaki hírek Rovatvezető: dr. VÁGÁS ISTVÁN A Vízépítőipari Szakosztály 1974. május 6-án előadóülést rendezett, amelyen Dvorzsák Tibor a Velencei-tavi nádirtásos kotrás műszaki problémáiról tartott előadást. Felkórt hozzászóló volt: Szabó Szabolcs (Székesfehérvár). A Bajai Csoport ós a Limnológiai Szakosztály 1974. május 8-án Baján közösen rendezte előadó ülését az alábbi programmal: Dr. Uherkovich Gábor: A Duna helye a nagy folyók limnológiai rendszerében. Kovács Árpád: A Duna ós Dráva-víz sötét indukált redukáló képességének vizsgálata. Vörös Lajos: Dunai algatömegprodukciók taxonómiai jellegzetességei. Dr. Richnovszky Andor: Adatok a dunai mollusca fauna ökológiai viszonyaihoz. Orbán Vera: A Sió szaprobiológiai jellemzőiről. Kádár Géza: A mohaállatok szerepe a Mohács—Pécs távvezetékben. Schmidt Antal: A Szelidi-tó 1973. óvi vízkémiai ós algológiai vizsgálata. A tudományos programot az egyik Baja környéki Duna-holtág megtekintése követte. A Közép-Dunántuli Csoport, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság és az Ifjúsági Csoport 1974. május 9-én és 10-ón Székesfehérvárott ifjúsági hidrológiai napokat rendezett. Elnöki megnyitót tartott Karászi Kálmán vízügyi igazgató, a Közép-dunántúli Csoport elnöke. Ezt követően a következő előadások hangzottak el: Holló Gyula: Lefolyás szimuláció Poisson eloszlással. Kóris Kálmán: Csapadéklefolyás vizsgálatok a János árok bakonynánai vízgyűjtőjén. Dr. Salamin András: A lefolyáskapcsolatok felhasználása előrejelzéshez ós tervezéshez. Kontur István: Idősor elemzési módszerek a bakony-' nánai vízgyűjtő adatainak felhasználásával. Szőllősi Nagy András: Folytonos hidrológiai idősorok mintavételezésénél fellépő várható információ-veszteség becslése a statisztikus döntéselmélet módszerével. Eszéky Ottó: A pillanatnyi vízhozam hossz-szelvény felvétele és szerepe a vízkészletgazdálkodásban. Iritz László: A Gaja-patak fehérvárcsurgói szelvényére vonatkozó vízigények kielégítési biztonságának becslése sztochasztikus szimulációval. Virág Mihály: Kisvízfolyások kiöntésekkel terhelt mért árvízhozamainak korrigálása. Dely Géza: A fehórvárcsurgói tározó komplex hasznosítása. A vitavezetőí tisztséget Bukovszky György és dr. Zsuffa István látta el. Az előadásokat követően tanulmányutat rendeztek & Székesfehérvár—Zámoly — Pátka — Fehérvárcsurgó — Bakonynána—Székesfehérvár útvonalon. A Szegedi Csoport 1974. május 14-ón előadó ülést rendezett, amelyen dr. Andó Mihály a dél-alföldi szikes tavakról tartott vetített képekkel kísért előadást. A Szennyvíz Szakosztály 1974. május 14-i előadó ülésén Radványi Rudolf az 1974. évi rendkívüli dunai pakura szennyezés tapasztalatait ismertette. Felkért hozzászólók voltak: Áll Lajos, Pintér Péter és Literáthy Péter. Az előadást filmvetítés követte. A Szegedi Csoport Szentesi Alcsoportja 1974. május 15-ón előadó ülést rendezett, amelyen dr. Ákos Klára a termálvizek Csongrád megyei balneotechnikai hasznosításáról adott elő. Az előadás után a résztvevők autóbuszon Csongrádra utaztak a fiziko-terápiás rendelő megtekintésére. Az előadáshoz hozzászóltak: Vekerdy Sándor és Gergely J ózsef. A Szegedi Csoport 1974. május 15-i előadó ülésén Bencsik Béla az árvízvédelmi rendszerek fejlesztésének egyes kérdéseivel foglalkozott előadásában. A Vízrendezési, Árvízmentesítési és Öntözési Szakosztály 1974. május 15-i előadó ülésén Philipp István: „Gondolatok a vízkárelhárítás számítógépes, információs és irányítási rendszeréről" c. előadása hangzott el. A Békés megyei Csoport 1974. május 20-án Gyulán megtartott előadó ülésén dr. Salamin Pál: „A drénezés alföldi körülmények között" c. előadása hangzott el. A Magyar Hidrológiai Társaság Hidrogeológiai Szakosztálya a Magyar Geofizikusok Egyesülete Mélyfúrási Geofizikai Szakosztályával közösen 1974. május 21-én „Műszeres kútvizsgálatok" témakörben ülésszakot rendezett, amelyen az alábbi előadások hangzottak el: Dr. Karácsonyi Sándor: Műszeres kútvizsgálatok jelentősége a kútópítósnél ós a vízellátásban. Lakatos Sándor: Rétegparamóterek meghatározásának korszerű lehetőségei és az ezzel kapcsolatban felmerült problémák. (Folytatás a 417. oldalon)