Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

12. szám - Galli László: Talajvizsgálatok a víz- és mélyépítésben. I. rész

554 Hidrológiai Közlöny 1974. 12. sz. Ádámosi M. és mlsai: Duzzasztás hatása a Tisza vízminőségére déli öblözeteiben általában 0,3—0,5, a tiszavölgy agyagosabb jellegű öblözeteiben pedig mindenütt 0,6—0,9 körül jelentkezett.) A mutató kis értékingadozása miatt felhasználható a típus területeken átvezető csatornák és a terület fedőrétegeiből épített árvízvédelmi töltések heterogenitásának a jellemzésére és különböző minősítő jellemzőinek az arányosítására is. Ez az arányosítás — amennyiben más adatok nem állanak a vizsgálatokhoz rendelkezésre — a 2. ábra, 4. pontja szerint, a vízzáró-áteresztő ellegű talajok minőségi határ jellemzőinek a vizsgálatok szempontjából legelőnytelenebb értékeivel végezhető el. Pl. egy csatorna- vagy töltésrézsű mértékadó függélyében végzett fúrás talajmintáinak a „még vízzáró" (folyási határ: IP

£

ä45%, mértékadó hézagtényező: ejif>r3,5) és a „már áteresztő" osztályozása szerint, a heterogén rétegsor „vízzárósági" mutatója: e = 0,65. Felvéve a „még vízzáró" és a „már áteresztő" talajok telítettség melletti minőségi határ jellemzőit (cp vízzáró=18°, c = 0,80 t/m

2, y

0 = 1,6 t/m

3, & = 0; <p áteresztő = 24°, c = 0, y

0

=

1>

3 tl

m

3> a szelvény várható átlagos jellemzői: q> = 0,65.18°+(1—0,65). 24° C = 0,65.0,8 y

0 = 0,65.1,6+ (1—0,65)1,3 k = (1—0,65) • kát. = 19,6° = 0,52 t/m

2 = 1,5 t/m

3 = m/nap, m/s Hidraulikai vizsgálatok Az építési földtan különböző jellemzőivel értékelt rétegződési rendszerekben egy-egy létesítménnyel kapcsolatban várható szivárgási folyamatok méreteit vagy erősségét, mindig a folyamatok jellege és a vizsgálatok céljának megfelelő módon kell megállapítani. Azoknak a folyamatoknak a méreteit tehát, amelyeknek a kifejlődését a nagy területek rétegződési adottságai határozzák meg, a rétegek minőségi jellemzőinek a területi átlagértékeivel, azokat a folyamatokat pedig, amelyek a rétegződés valamilyen szélsőséges adottságától függenek, a jellemzők előnytelen szélsőséges értékeivel kell meghatározni. (Pl. egy nyilt víztartással víztelenített munkagödörből kitermelendő víz mennyiségét, a víz vezető rétegsor átlagos vastagságával és szivárgási tényezőjének a területi átlagértékével, a gödörrézsük megcsúszásának a veszélyét azonban már a rétegsor legelőnytelenebb törési határgrádiensével és szilárdsági jellemzőivel kell megállapítani.) Az átlagos és szélsőséges jellemzőkkel történő értékeléseknél természetesen nem lehet megállapítani azt, hogy a vizsgált folyamatok a terület melyik részén, milyen méretekben fognak bekövetkezni. Minden vizsgált folyamatnak megállapítható azonban az a szélsőséges értéke, ami a terület valamelyik pontján, vagy szakaszán még előfordulhat, amivel tehát egy-egy létesítmény vizsgálatánál, vagy tervezésénél, mint mértékadó értékkel számolni kell. (Pl. egy kötött fedőréteggel letakart vízvezető altalajon épült árvízvédelmi töltés állékonysági vizsgálatánál, a mentett oldali fedőréteg vastagságának a statisztikai módszerekkel meghatározott legkisebb értéke az a mértékadó, de ismeretlen szelvényben levő vastagság, amivel a vizsgált szakaszon a védvonal altalaj állékonyságát értékelni kell.) * Az előző pontok a víz- és mélyépítés építésföldtani vizsgálatainak a szemléletét és rendszerét foglalták össze. A vizsgálatok elvégzéséhez azonban megfelelő földtani, genetikai és műszaki talajosztályozások, valamint tömegesen végezhető minősítő vizsgálatok szükségesek. Ezeket a Közlöny következő számában megjelenő tanulmány (II. rész) foglalja össze. Grundwasser untersuch u nire ii im Wasser- und Tiefbau Galli, L. Ein grosser Teil der Oberfläche Ungarns ist mit lockeren Sedimentgesteinen bedeckt. Demzufolge müssen sich in Ungarn die ingenieurgeologischen Aufschliessungen und Untersuchungen an erster Stelle mit lockeren, angeschwemmten, oder durch den Wind dahingeblasenen Sedimenten, oder eventuell mit Gehängeschutt verschiedenartiger Stoffe befassen. Die Qualität der oberflächennahen lockeren Sedimente müsste auch im Rahmen der Ingenieurgeologie mit den qualifizierenden Kennziffern der Bodenmechanik gewertet werden. Diese Wertung wird aber dadurch erschwert, dass sich die Mächtigkeit der Sedimentschichten, ihr Ansiedlungssystem an grossen Flächen von Ort zu Ort verändern kann und auch die Streuung der Qualität der Schichten in bedeutendem Mass auftreten kann. Deshalb können die für die Aufschliessung von kleinen Gebieten ausgebildeten Aufsehliessungs-, Untersuchungs- und Wertungssysteme der Bodenmechanik bei diesen, auf grosse Gebiete ausgedehnten Untersuchungen nicht angewendet werden. Die Abhandlung fasst die „baugeologischen" Aufsehliessungs- und Untersuchungsmethoden der auf lange Gebietsstreifen ausgestreckten Wasser- und Tiefbau-Anlagen (Hochwasserschutzdeiche, Bewässerungsund Binnenwasserkanäle usw.) zusammen. Aufgrund der geologischen Struktur wird das untersuchte Gebiet auf kleinere „Typengebiete'

' geteilt. Nachher wird aufgrund der Gesetzmässigkeiten der Natur-Geographie und der genetischen Gegebenheiten der Sedimentgesteine der Typ der an den Typengebieten „herrschenden" Schiehtenreihe bestimmt und das „geometrische" Bild der Schichtenbildung der Typengebiete zusammengestellt. Die Mächtigkeit der im Schichtungsbild figurierenden Schichten wird mit mathematischstatistischen Methoden und die Qualität der Schichten im ersten Schritt mit dem technischen „Gütecharakter" der Schichten gewertet. Zur endgültigen Wertung stellt die Abhandlung die zahlenmässigen Kennwerte der Schichtengüten samt Klassifizierung fest. Als Resultat der Aufschliessungen gibt sie die Kennwerte mit ihren Gebietsdurchschnittswerten und ihre Streuungen mit den Zeiger des Siedlungssystems der Schichten an. Die in der Abhandlung figurierenden Abbildungen und Tabellen fassen die zur Durchführung der Untersuchungen notwendigen Behelfe zusammen. Die 1. Abbildung gibt Beispiele für die Typengebiete und Schichtenreihentypen. Die 2. Abbildung fasst die mathematische-statische Wertung der Schichtenstärke und die Wertungszeiger der Siedlungssysteme zusammen Der I. Teil der Abhandlung fasst das System der baugeologischen Untersuchungen zusammen. Der in der nächsten Nummer erscheinende II. Teil enthält geologische, genetische und technische Klassifizierungs- und Qualifizierungs-Verfahren zur Durchführung der Untersuchungen.