Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)
11. szám - Szakváry Jenő: A felszín alatti vizek minőségvédelme (különös tekintettel a védőövezetekre)
490 Hidrológiai Közlöny 1974. 11. sz. Szakváry J.: .4 felszín alatti vizek minőségvédelme 0 50 100 150 200[m] 1 Víztermelő kút 5 Magasnyomású szivattyúház l Oúsitómedence B Tisztaviz medencék 3 Felsziniviz-kivétel és szivattyúház 7 Fönyomó vezeték 4 Lossúszűrö 5. ábra. Talajvízdúsítással kombinált felszínközeli víztermelő telep belső védőövezete Abb. 5. Innere Schutzzone der mit Grundwasserreicherung kombinierten oberflächennahen Wasserförderungsanlage Szóiban ól/ó ^ /yV triász mészkő «;> JELMABYARAIAT: © Szinva rendezett, burkolt medre © Barlang Q)róró (£)/tkna ©Tólfolyócsivezeték ©Kerítés 6. ábra. Karsztforrás foglalása a belső védőövezetben Abb. 6. Fassung einer Karstquelle in der inneren Schutzzone sok alkalmazása, mint a detergensek, a peszticidek, a közegészségügyi ártalmak megismerési körének bővülése, így a vírusok, vagy az ipari termelésből származó nehéz fémionok, a mezőgazdasági nagy álattartó telepek szennyezési veszélye, a közlekedési balesetekből származó olajszennyezési problémák, a különféle csomagolástechnikai és egyéb műanyagféleségek hulladékai mind megannyi tényező, melyek a mai követelmények megítélésére jelentősen kihatnak. Az alapfeladatot így a „veszélyeztetettség" jobb megismerése, az ehhez kapcsolódó folyamatvizsgálatok és értékelések képezik amelyek elemzése mutathat rá a szükséges és eredményes vízvédelem lehetőségére és feltételeire. Az erre vonatkozó részleges tapasztalatok bőségesek, ezek továbbfejlesztése és átértékelése sok segítséget nyújthat a felszín alatti vízvédelem helyes és szükséges irányelveinek előremutató kimunkálásához. Az ivóvízzel szemben támasztott minőségi igényeket tartalmazó szabványok általában minden országban, így hazánkban is a víztermelő telepekről a hálózatba juttatott vízre vonatkoznak. Mindez tehát azt jelenti, hogy egyes vízminőségi paraméterek tekintetében a természetadta lehetőségek és körülmények között kitermelt víz minősége ezen kívánalmaknál roszszabb lehet, mert műszaki beavatkozások révén a kívánt minőség biztosítható. Nem zárható ki ugyanakkor azon veszély, hogy a hálózatba juttatott víz a fogyasztói helyekre érvén néhány vízminőségi paraméterre vonatkozóan esetleg romlik. Az előbbiek megítélése elsősorban műszaki és gazdaságossági feladat, de egyes esetekben közegészségügyi feltételei is vannak, míg az utóbbi a fogyasztókat érintő élvezhetőségi, esetleg üzemeltetési probléma, melynek megoldása azonban kémiai—biológiai elemzést és értékelést is igényelhet. A víztermelő telepről a hálózatba adott, tehát a fogyasztásra kerülő ivóvízzel szemben támasztott igények egészségügyi, műszaki és élvezhetőségi jellegűek. így — fizikai szempontból a jó ivóvíz átlátszó, színtelen, szagtalan, élvezhető ízű és üdítő hőmérsékletű legyen, — kémiai szempontból az ivóvíz szennyeződésre utaló ammóniát, nitritet csak nyomokban, a nitrogéntartalmú szerves anyagok ásványosodásának végtermékeit a nitrátokat csak kis mennyiségben tartalmazhat, a szerves eredetű kénhidrogén egészségügyi kifogás alá esik. A szerves anyagok mennyiségére utal az oxigénfogyasztás, az olaj-, a kátrány-, és fenolszármazékok íz- és szagártalmat okoznak; az oldott ásványi anyagok csak korlátozott koncentrációban lehetnek jelen, a vas- és mangántartalom elsősorban a szolgáltató üzem létesítményeiben okozhat károsodást, illetve a fogyasztóknál jelenthet panaszokat; a szabad szénisav, a pH, a szulfát az agresszivitás mértékére van hatással, nem közömbös a víz 'keménysége, jód- és fluórtartalma sem stb; — a bakteriológiai szempontból a víz szennyezettségére utaló összes baktériumok száma, a cóli bacüusok mennyisége tekintetében vannak szigorú egészségügyi kívánalmak, mert előfordulásuk fertőző baktériumok jelenlétére is utalhat; — végül fel kell vetni a nehézfémiónok, a vírusok, a radioaktivitás problémáit is. A csak nagy vonalakban ismertetett vízminőségi kívánalmak oly csoportosítása volna célszerű, amely a korszerű védőövezeti szabályozás elveinek kialakítását elősegíti, azaz oly fizikai, kémiai, biológiai és bakteriológiai jellemzés lehet indokolt, melyek figyelembe veszik: — azokat a vízminőségi jellemzőket, melyek .az adott természeti körülmények között a megengedettnél magasabbak, illetve nagyobb koncentrációban vannak jelen, de hagyományos műszaki beavatkozás során a kívánt mértékre csökkenthetők,