Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

11. szám - Szakváry Jenő: A felszín alatti vizek minőségvédelme (különös tekintettel a védőövezetekre)

Szakváry J.: A felszín alatti vizek minőségvédelme Hidrológiai Közlöny 1974. 11. sz. 491 — azon vízminőségi paramétereket, melyek ugyan a kiszolgáltatandó vízben nem, vagy kevésbé kívánatosak, de közegészségügyi ártalmuk nincsen, viszont vízüzemben, vagy a fogyasztóknál okoznak műszaki, élvezhetőségi problémát, — azon vízminőségi paramétereket, melyek esetleges megjelenése megváltoztatja a szükséges vízkezelési technológiát végül, — azon vízminőségi paramétereket, melyek bizonyos mértékű jelenléte a vízkezelések során nem csökkenthető és így a víz ivóvízként nem jöhet tekintetbe. A vázolt problémák is érzékeltetik, hogy valamely adott feladat műszaki, közegészségügyi és államigazgatási szempontból való szabályozása mereven, statikus szemlélettel végrehajtva ma már nem érheti el a kívánt célt. Ugyanakkor belátható, hogy egyes esetekben a kellő szintű hidrogeológiai feltárás, a szennyezési veszély reális felmérése, a víz áramlási irányának felderítése, az áramlási, szivárgási idő, illetve a megtett út jobb megismerése elősegíti az adott természeti körülményekhez, a környezethez jobban alkalmazkodó védőövezet kialakítását. A szükségszerűen korszerűsítendő védőövezeti szabályozás során azonban nagy körültekintéssel kell eljárni, mert a mezőgazdasági területek indokolatlan kisajátítása, a külső védőövezeteknél a nagyüzemi művelést korlátozó intézkedések a művelendő terület értékcsökkenését, esetleg azt eredményezheti, hogy egy-egy jó víznyerési lehetőség kihasználása gazdaságtalanná válhat. Kívánatos lenne továbbá, hogy a szabályozásnak — az alapvető vízvédelmi szempontok szigorú megtartása mellett — különbséget tegyen a veszélyeztetettség nagysága, az adott víznyerés volumene között is. Nem lehet továbbá talán az sem közömbös, hogy időszakos szennyezési veszély esetén ugyanakkor több víztermelő telep egy rendszerbe való bedolgozása mellett a veszélyeztetett termelő telep esetenkénti kiiktatási lehetősége a helyi körülmények rugalmasabb figyelembevételét engedheti meg. 4. összefoglalás — javaslatok A felszín alatti vizek minőségének védelmét szolgáló védőövezetek korszerűbb kialakítása és szabályozása érdekében szükséges főbb feladatok az alábbi csoportosításban fogalmazhatók meg: — vízvédelmet elősegítő kutatások fokozatos végrehajtása, — víznyerő helyek kiválasztásának komplexebb vizsgálata, — vízfeltárási előmunkálatok tartalmi körének bővítése, — szabályozások fokozatos korszerűsítése. A kutatások célja többirányú, végrehajtásuk fokozatosan lehetséges, mert egyrészt jelentős költségigényűek, másrészt az alapkutatásokon túlmenő alkalmazott kutatások az üzemeltetési tapasztalatok szélesebbkörű, rendszerezett információit is igénylik. A kutatások egyes főbb témái az alábbiakban foglalhatók össze: — a természetidegen anyagok és azok agrotechnikai kapcsolata, valamint az emberi szervezetre gyakorolt hatásuk, — a talajban végbemenő mikrobiológiai és kémiai folyamatok vizsgálata, — a szivárgási, beszivárgási, bemosódási, áramlási folyamatok és a talaj öntisztító képessége közötti összefüggés vizsgálata, — a különféle szennyezések (élő szervezetek, szervetlen, valamint szerves vegyületek, mérgező fémek és ionok, sugárzó anyagok) veszélyessége és azok hatása a felszín alatti vÍ2készletekre, — a karsztosodott kőzetekben tárolt és áramló vizek szennyeződési veszélyessége, a folyamatok vizsgálata. Az ivóvízellátás céljára hasznosítható felszín alatti vízkészletek kiválasztása, a víznyerőhelyek telepítési elgondolása során a környezet szennyezési helyzetének, a védőövezetek helyi kialakítási lehetőségeinek szélesebbkörű vizsgálata elejét veheti annak, hogy további költség- és időigényes részletes vízfeltárás elvégzésére sor kerüljön, illetve lehetőséget ad arra, hogy a kedvezőtlen helyzet felszámolásával járó műszaki, adminisztratív intézkedések és reális megvalósítási költségek kimunkálásával a víznyerés gazdaságossága kellően értékelhető legyen. A vízfeltárási előmunkálat és részletes vízkutatás során szükségszerűnek látszik a jelenségek, folyamatok szélesebb körű megismerése és elemzése. így: — a hidrogeológiai feltárást ki kell egészíteni a vízvédelmi felderítésekkel, — a víztartó réteg térbeli kiterjedésének, helyzetének, talajfizikai jellemzőinek részletesebb megismerésén, a talajban tárolt, illetve áramló víz minőségének, utánpótlódó menynyiségének meghatározásán túlmenően fokozott hangsúlyt kell, hogy kapjon a víz áramlási irányának, sebességének, mindezek időbeni változásának optimális vizsgálata. A szabályozás korszerűsítése egy többlépcsős, szakaszos folyamatnak fogható fel, hiszen az ezt elősegítő műszaki, mikrobiológiai, kémiai, agrotechnikai, egészségügyi stb, ismeretek egyre bővülnek és a természetben végbemenő természetes folyamatok, valamint a természetbe történő mesterséges beavatkozások, azok hatása és értékelése a különböző hasznos információk körének folyamatos bővülését eredményezi. A szabályozás korszerűsítése során különbséget kellene tenni a tervezett víznyerőhely rendeltetési célja (közcélú, üzemi, közterületi vízellátás), valamint az adott helyeken tervezett távlati víztermelési kapacitás szerinti differenciált, különböző veszélyeztetettségi kategóriába sorolt vízbeszerzés között. A fogyasztók szempontjából leginkább veszélyeztetett a közcélú és a nagyobb kapacitású víznyerés. Utóbbi nagyság-