Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

9. szám - Tomik Teresa–Dohnalik József–Ujda Kazimierz–Puskás Tamás: A varsói PIHM és a budapesti VITUKI közötti együttműködés a hidrológiai észlelőhálózat fejlesztése terén

Tomik T. és mtsai: A varsói PIHM és a budapesti VITUKI Hidrológiai Közlöny 1974. 9. sz. 387 A hálózat állomásainak területi eloszlását, az állomások technikai felszerelését, a begyűjtött mérési adatok minőségét és mennyiségét részletesebben elemezve a hálózati adatgyűjtésről pontosabb kép alakítható ki. A 850 vízszintmérő állomáson évente 4500 vízhozammérést végeznek, amely átlagban kb. 5 mérés egy-egy mérőállomáson. A vízállásokat 130 állomáson folyamatosan regisztrálják. Ez a szükségletnek mindössze 20%-a. Elégtelen a kis — 100 km

2-nél kisebb — vízgyűjtő területeken működő mérőhelyek száma, a kísérleti vízgyűjtőterületeken nem elég széleskörűek a vizsgálatok. A lengyel hidrológiai hálózat további fejlesztése során elsősorban a kisvízgyűjtőkön a hálózat jelentős sűrítése, a mérési módszerek és műszerek korszerűsítése, általában pedig az adatfeldolgozás gépesítésének kiszélesítése és az automatikus adatgyűjtő rendszerek bevezetése szükséges. Ezen felül folytatni kell a hálózat felülvizsgálatát az ország aktuális és perspektivikus szükségleteinek figyelembevételével. Az észlelőálloinások műszerei és felszereltsége A két ország észlelőállomásainak jelenlegi műszaki színvonala közel áll egymáshoz. A fokozódó követelményekkel lépést tartó műszaki fejlesztés mindkét intézetben folyik. Bár a célok lényegében azonosak, a fejlesztés módja, súlypontja és üteme, valamint eddigi eredményei tekintetében különbségek mutatkoznak. E különbségek a két ország és a két intézet adottságaiból és lehetőségeiből fakadnak. A magyarországi észlelőhálózat állomásai a hidrológiában világszerte általánosan alkalmazott műszerekkel és berendezésekkel vannak felszerelve. Az íróműszerek számának szükség szerinti gyarapítása és a műszerpark egységesítése folyamatban van. A korszerű mérőrendszerek bevezetése megindult. Különösen az automatikus távmérés és távműködtetés rendszereinek és eszközeinek kifejlesztése terén érnek el jelentős eredményeket és az eredmények széleskörű gyakorlati alkalmazásához nélkülözhetetlen gyártási bázist is biztosították. E mellett kifejlesztettek néhány speciális mérőműszert (hullámzás regisztráló, áramlás irány- és sebességmérő, izotópos talaj nedvességmérő, stb.). Lengyelországban az észlelőállomásokon általánosan alkalmazott hagyományos íróműszerek egységes családjának kifejlesztése és hazai gyártásának biztosítása történt meg. Ennek következtében a hálózat műszerparkja nagymértékben egységes. Eredményeket értek el az észlelések helyi jellegű automatizálására szolgáló műszerek kialakítása terén is. Az észlelőhálózatok tervezésének elvei Magyarország Magyarországon a vízügy egységes szervezetéből következőleg a hidrológiai észlelőhálózat a vízügyi szolgálat eszköze. Az észlelőhálózat minden funkcióját tekintve szorosan együttműködik az Országos Meteorológiai Szolgálat észlelőhálózatával. A két hálózat kölcsönösen kiegészíti egymást. A „Vízügyi műszaki-gazdasági adatok gyűjtésének, kezelésének és tárolásának gépesítése. A vízügyi számítások gépesítése" című ágazati célprogram keretében folyamatban van a hidrológiai észlelőhálózat beillesztése a tervezett magasabb szintű vízügyi információ rendszerbe. Ebből a szempontból a hidrológiai információ rendszer az egész vízügyi szolgálat valamennyi tevékenységét átfogó, döntésre orientált információ rendszerének egyik alrendszere. Ilyen megfogalmazásban, rendszerelméleti meggondolások alapján kialakítandó, a technikai lehetőségeket messzemenően kihasználó, önmagában zárt, de a magasabb fokú rendszer szerves részét képező alrendszerről van szó. A tervezett hidrológiai információ rendszer a vízügyi szempontból fontos meteorológiai elemekre, a hidrológiai jelenségek mennyiségi és minőségi jellemzőire, az emberi beavatkozások hatására, a kapcsolódó rendszerek környezeti hatásaira vonatkozó valamennyi információra kiterjed. A kialakítandó rendszer biztos alapja a nagymúltú, a riiindenkori vízügyi feladatokhoz alkalmazkodva kialakult, jelenlegi hidrológiai észlelőhálózat. Az észlelőhálózat három fő cél elérésére hivatott: — biztosítja a vízkészletgazdálkodás különböző szintjein a hidrológiai (mennyiségi és minőségi) alapokat, — segíti a vízügyi szakági operatív feladatok ellátását, irányítását (figyelmeztető szolgálat, előrejelzések). — biztosítja a vízgazdálkodás fejlesztését szolgáló és megalapozó kutatáshoz, valamint a kutatási eredmények tervezési alkalmazásához szükséges adatokat. Az észlelőhálózat a fenti céloknak megfelelően alakult ki. A három cél szerinti hálózatok összefonódása azonban a komplex vízgazdálkodási feladatok előtérbe kerülésével, az emberi beavatkozások hatásának fokozódásával egyre nyilvánvalóbbá vált. Ma már a kutatást szolgáló hálózat az előző kettő nélkül nem lehet életképes. Csakis az egyetlen, egységes hálózat az ésszerű. A felhasználás szempontjából az észlelőhálózat többlépcsős rendszerére van szükség. Ezek: üzemi hálózat körzeti hálózat országos hálózat. Az üzemi hálózat belső üzemirányítási célokat szolgál. Biztosítja például a tározók üzeméhez, öntözőtelepek üzeméhez szükséges hidrológiai alapokat. Kiterjedésüket tekintve e hálózatok a legkisebbek, ugyanakkor a legmagasabb fokú automatizációt igénylik. A körzeti hálózat egy-egy vízgazdálkodási körzet komplex vízgazdálkodási feladatainak ellátását, az adatgyűjtés fentebb megfogalmazott három célkitűzéséből főleg az első kettőt szolgálja. Mint kiterjedtebb, átfogóbb hálózat magában foglalja a körzet üzemi hálózatait, amennyiben azok információi közül a körzeti vízgazdálkodás irányításához szükséges információkat átveszi. A fejlesztési koncepciói