Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)
8. szám - Hoang Than Thuy: A észak-vietnami karsztterületek hidrológiai jellemzői
Hoang Than Thuy: Az észak-vietnámi karsztterület Hidrológiai Közlöny 1974. 8. sz. 369 1. táblázat A vízfolyás nove Állomás Csapadók átlaga [mm/óv] Párolgás [mm/óv] Átlagos lefolyó csapadók [mm/év[ Átlagos fajlagos lefolyás [l/s/km 2] Lefolyás tényezője [%] Nang folyó Da Dau-<lang Hoa-binh 1545 1718 495 630 1050 1088 33.2 36.3 68 63 Dau-<lang Hoa-binh 1545 1718 495 630 1050 1088 E területeken a lefolyástényezők sokévi átlaga 50—60%-osnak adódott: Ez az érték általános az az összes vietnámi karsztvidékre is. A folyók vízjárása a csapadék évszakos eloszlásának szoros függvénye. A nyári évszakban árvizek keletkeznek. Ennek oka egyrészt az, hogy nagy felhőszakadások pusztítanak a nyári monszuntevékenység alatt (a szárazföldi forró és a tengeri hűvös magas vízgőz tartalmú levegő érintkezési avonlán) másrészt a trópusi ciklonok esői sok tízezer km 2-es területen is érvényesülhetnek, katasztrofális árvizeket és a földfelszín igen nagy mértékű denudációját okozzák. A téli hónapokban viszont a csapadék mennyisége sokkal kisebb, mint a nyári évszakban, mivel ekkor kontinentális száraz levegőtömegek érkeznek. Az ellentétes évszakok a vízállásban is igen nagy különbséget okoznak. A vízállásadatok az északkeleti karsztvidéken a 2. táblázaton mutatjuk be (Phan vung Dia Ly Tu nhien, Hanoi 1970). 2. táblázat Folyó nove Állomás Vízgyűjtő terület [km 2] Az évi vízhozam átlaga Az évi vízszállítás mennyis. V. 10 9 m 3 [km 2] Az áradáskori vízszállítás mennyisége V. 10® [in 3] Az apadáskori vízszállítás mennvisége V. 10» [m 3] Lo Ha giang 5910 162,0 5,10 3,82 1,28 Gam Bao lac — 63,3 2,16 1,66 0,50 Nang Ba Be 1900 43,1 1,36 0,998 0,362 Nguen-binh Ta sa 115 3,98 0,129 0,093 0,036 Ban gioc Ban gioc — 55,4 1,56 1,29 0,27 Thuong Chi lang 345 31,9 0,101 0,083 0,018 Trung Huu lung 26,7 0,846 0,712 0,134 Legnagyobb mértékű a vízhozam az esős évszakban (júliustól szeptemberig), amikor a fajlagos lefolyás és a lefolyás tényezőértékei is a legnagyobbak, mivel ilyenkor áradások gyakran fordulnak elő. Ezután novembertől kezdve a vízhozamok átlagai egészen márciusig erősen csökkennek. A vízjárást a március—áprilisi elég nagy csapadék még nem befolyásolja, mert a magas hőmérséklet és a nem túl magas légnedvesség következményeként fellépő erős párolgás a csapadék java részét felemészti. Májustól azután — mivel a legbővebb csapadékú hónapok következnek —- a vízhozam emelkedik (3. táblázat). 3. táblázat Az évi áradások eloszlása az ÉK-i karsztvidéken (Phan vung D.L.T.N. Vietnám, Hanoi 1970.) A folyó neve Állomás A megfigyelés éveinek száma A max. fajlagos lefolyása [l/s/km 2] Hónap A folyó neve Állomás A megfigyelés éveinek száma A max. fajlagos lefolyása [l/s/km 2] IV V VI VII VIII IX X XI A folyó neve Állomás A megfigyelés éveinek száma A max. fajlagos lefolyása [l/s/km 2] az összes áradások száma Nang f. . . . Trung f.. : . Thuóng . . . Ta sa f. ... Ba Be Hiu lung Chi lang Nguyen binh 8 5 5 6 129 237 625 455 2 2 1 1 8 9 2 12 7 9 9 8 12 7 5 8 8 3 1 2 2 A karsztos denudáció szempontjából az árvíznek nagy szerepe van. A folyó árvizekor a helyi erózióbázis a karsztforrásokban, a hidrosztatikus nyomás növekedés miatt a karsztvíz szintje felemelkedik ez tovább fokozza a víz oldóképességét a barlangfolyókban, a mészkőtömegek repedéseiben. Ezek a jelenségek jelentős mértékben hozzájárulhatnak a karsztosodáshoz. A karsztterület denudációja szempontjából a karsztkorrózió szerepén kívül a mechanikai hatásnak is nagy a befolyása a karsztosodásra. Különösen a nyári árvizek a nyílt víznyelőkön keresztül örvénylő mozgással tűnnek el a karsztban és a barlangrendszerekben jelentős mechanikai pusztítást visznek végbe. A mechanikai erózió hatásfoka a fluviatilis erózió anyagszállításában is visszatükröződik. A folyó szilárd anyagszállítása a lebegtetve, továbbá a görgetve szállított hordalékból áll, töménységük azonban az óv folyamán ingadozik. Természetesen a folyó anyagszállítása az erős nyári esők időszaká-
