Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

8. szám - Hoang Than Thuy: A észak-vietnami karsztterületek hidrológiai jellemzői

3(58 Hidrológiai Közlöny 1974. S. sz. Az Észak-Vietnámi karsztterületek hidrológiai jellemzői HOANG THAN THUY A trópusi monszun éghajlat sajátosságai meghatározzák az észak-vietnámi táj karsztos lepusztulásának menetét és vízrajzának arculatát is. A bőséges évi csapadék mennyisége kedvező a karsztosodási folyamat fejlődéséhez és előfeltétele a sűrű vízhálózat létrejöttének. A vízhálózat sűrűsége azonban a tájat felépítő kőzetek petrografiai tulajdonságaitól is függ. A karsztterületen nagy mértékben szerepel a mészkő a felszín felépítésében; a csapadékvíz itt könynyen beszivárog a kőzetek résein, repedésein és gyorsítja a felszín alatti víz körforgását. Ezért a karsztterületen a felszíni vízfolyás sűrűsége kisebb, a más kőzetekből felépülő vidékéhez képest , ugyanúgy mint minden más karszton. Észak-Vietnám karsztterületein a kiemelkedő karsztos platókon azonban helyenként nagy kiterjedésű poljék alakultak ki. A poljék alján kedvezőek a feltételek az átmeneti felszíni vízfolyások kialakulására, különösen ha a pol je feneke vízzáró kőzetekből épül fel. Ezek a patakok azután a poljékat szegélyező peremhegyek lábánál elnyelődnek és a felszín alatt i hidrográfiai hálózat részévé válnak. A karsztterületen sok helyen a vizet át nem bocsájtó felszínbe bevágódott völgyek a köztes karsztos vonulatokat is átvágták mint szűkebb méretű epigenetikus-antecendens mészkőszurdokok. Ennek következtében, kisebb nagyobb karsztkanyonok is kialakultak. Az ÉNy-i országrészen, a Sinchai mészkőplatón egy nagy karsztkanyon a Da folyó völgyeként kb. 800 m-es mélységben vágódott be. A Dongván karsztvidéken (É-i országrészben) a karszt folyók 200—300 m-re bevágódtak. A karsztkanyonok falai teljesen függőlegesek, helyenként felszín alatti patak vize ömlik bele a karsztfolyóba. Néhol a mészkövek belsejét a folyók átfúrták és nagy barlangfolyókat hoztak létre. Pl. A Hang-Poung (Ba-Be karsztvidéken, 1. kép) és Ma-hang (Chiné környékén) hatalmas barlangfolyók alakultak ki. A Khe-ngang (Közép VN) karsztvidéken, a Dong-phongnha barlangfolyó hosszúsága kb. 2 km, szélessége a 10 ni—35 m-ig terjedhet és magassága a 8 40 métert is meghaladja. A karsztplató peremeken sok nagy folyó jelentkezik. Ezeknek a folyóknak az eróziós tevékenysége a kőzetniinőséggel van szoros kapcsolatban. A mészkőtábla völgyoldalánál keményebb kőzetekből áll, a nehezebben málló, függőleges falak fennállnak, míg a másik völgyoldalon az agyagpala vagy homokkőzetek sokkal gyorsabban mállanak és aprózódnak és erősebben jut érvényre a felszíni erózió. Ennek következtében lépcsős teraszok képződtek és aszimmetrikus völgyek alakultak ki. (pl. a Keleti Bac-son karszt plató peremén; lásd 2, 3. képet) A folyókban lefolyó víz mennyiségét az alábbi táblázat tünteti fel: 3. kép. A legmagasabb csúcs riolitos kőzetű, az alacsonyrdib hegyeket trias agyagpala építi fel, lenn folyóterasz 250 km-re a tengertől Hoang-tlianli-Thuy felv. 1. kép. A mészkő hegység belsejét, a Nang folyó átfúrta és a nagy barlangfolyókat hozott létre. A Hang-puong vidéke Hoang-thanh-Thuy felv. 2. kép. Magas karszt Karbon-Permi mészkővel, meredek lejtőkkel, balra a völgy a 3. ábrán folyhdódik Hoang-thanh-Thuy felv.