Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

8. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Horcher F.: Öntözőcsatornák Hidrológiai Közlöny 1974. 8. sz. 367 Végezetül magára az összefüggések gyakorlati alkalmazására térve, a csatorna szakaszra megállapított ellenállásérték birtokában a 7. ábra lépcsős vonalán leolvashatjuk az átlagos viszonyokra vonatkozó kerekített rézsűhajlás értékét, azonkívül becsülhetjük leolvasással ennek maximumát és minimumát is, a burkoló egyeneseken. Ily módon minden adat rendelkezésre áll ahhoz, hogy a tervező — a vállalható kockázatát mérlegelve — döntsön az alkalmazandó rézsűhajlás felől. Végül köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik munkánkban segítségünkre voltak. így mindenekelőtt Dr. Várallyay Györgyről kell megemlékeznünk, aki a talajellenállás-mérő műszert bocsátotta rendelkezésünkre, s e mérések elvégzéséhez adott számos tanácsot. A laboratóriumi vizsgálatok Balkay Géza munkáját dicsérik, míg a külső kísérleti munkánál a Tiszamenti Regionális Vízmű és a Vízgazdálkodási Vállalat alkalmazottai voltak nagy segítségünkre. IRODALOM [1] Papfalvy, F.—Starosolszky, Ö. — Szigyártó, 7.. : A beiszapolódás hatása a K. IV. öntözőfüri főcsatorna vízveszteségének alakulására. Beszámoló a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézel l!)(i7. évi munkájáról, Budapest, 190!). [2] Kézdi, Á. : A dunaújvárosi partrogyás. Mélyépítéstudományi Szemle, XX. évf. 7. 1970. július. [3] Galli, L. : Kötött talajok minősítése a vízépítésben. Hidrológiai Közlöny, 1970. 12. Bestimmung tier Unterwasser Böschungen in Bewiis. serungs-K aniilen Horcher, F. Im Bewässerungssystem der Hauptkanals Keleti, jenseits (östlich) der Theiss, haben sich im lössartigen Lehmboden an der ursprünglich mit G/4-innerer Böschung gebauten Bewässerungskanälen während 15 jährigem Betrieb, flachere Böschungen ausgebildet (Bild 1, 2, 3 und Abb. 1.). Im Interesse der Weiterentwicklung der Entwurfsrichtlinien wurden die Zusammen hänge zwischen den Kennwerten der durch die Kanäle durchquerten Böden und der ausgebildeten Böschungsneigungen untersucht. Während diesen Untersuchungen wurde festgestellt, dass der plastische Index der Bodenproben bzw. ihre Fliessgrenze in keine funktionelle Verbindung mit der Böschungsneigung gebracht werden kann. Mit der Heranziehung der Werte der Galli-sehen massgebenden Porenziffer in die Untersuchung, wurde entlang zweier Geraden eine Ordnung wahrgenommen (Abb. 2.). Zum Sehluss — von der an Sodaerdestrecken beobachteten Böschungs-Entartung (Hihi 1

) ausgehend — wurde der Zusammenhang des mit «lern gesamten, leicht löslichen Salzgehalt des Bodens in enger Verbindung stehenden elektrischen Widerstands und der Böschungsneigung untersucht. Der in der Standardzelle gemessene elektrische Widerstand der Bodenproben mit dem dem Aranysehen Bindigkeitsgrad entsprechendem Feuchtigkeitsgehalt und die sich ausgebildeten Böschungsneigungs-Werte zeigten einen für praktische Zwecke annehmbaren Zusammenhang. Auf dieser Grundlage wurden für die Bestimmung der jenseits der Theiss in bindigen Böden in Bau befindlichen Kanälen anzuwendenden Boschungsneigungen Entwurfsbehelfe ausgearbeitet (Abb. 3.). (Folytatás a 350. oldalról) A Békés megyei Csoport 1974. március 28-án Gyulán előadó ülést rendezett, amelyen Bencslk IJéla: ,,Gondolatok a Körösvölgy ármentesítésének fejlesztéséhez" c. előadása hangzott el. A Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály a Hidrogeológiai Szakosztállyal közösen 1974. március 29-én „Kutak és vízművek gázosságának technológiai proliiéinál" címmel műszaki tanácskozást rendezett. Elnöki megnyitót és zárszót mondott: Varró István. A tanácskozás előadásai a következők voltak: Karácsonyi Sándor: A gázos víz és a gázmentesítés jelentősége a vízellátásban. Török János Fiircht Lipót: Az oldott gázt tartalmazó mélységi vizek néhány fizikai-kémiai vonatkozása. Pinkola László—Csonev Béla: Gázanalitikai módszerek és alkalmazásuk. Dr. Balázs Adáin— Olácsi István: A gázmintavétel és gáz vizsgálat szempontjai. Marik János —Kiss László: Mintavételi tapasztalatok gázos kutak vizsgálatánál. Sellyey Gyula — Gesztesi Gyula: Gázmentesítési kísérleti tapasztalatok. Hembach Kamii: A gázmentesítés víztechnológiai lehetőségei. Nagy Géza: A gáztalanítás vízkezelési tervezési szempontjai. Szarvas János: A gázos vízszolgáltatás üzemeltetési problémái. Bökfi Sándor: A gázmentesítós országos helyzete és feladatai. A Magyar Állami Földtani Intézet 1974. március 12 — 13-án központi beszámoló üléseket tartott. Ennek keretében dr. Hónai András: „A Duna — Tisza csatorna mérnök földtani alapadatai" és „Az Alföld komplex földtani kutatása" c. előadásai is sorra kerültek. A Pécsi Csoport 1974. április 2-i vitaülésén Somogyvári Imre Pécs város és környéke ipari és ivóvíz igényét távlatban is kielégítő gravitációs földalatti vízszállító rendszerekről tartott előadást. Bemutatta a vízellátás megoldásának egyik új változatát a gravitációs földalatti vízszállító alagutat. Vitavezető volt: dr. Majorlaki József. Felkért hozzászólók: Tóth Zoltán ós dr. Steiner József. A Borsodi Csoport Hidrogeológiai Szakosztálya 1974. április 2-án előadó ülést rendezett, amelyen Bognár Ernő és Mantuano Jenő: „Nagyméretű talajvízszint-sülylyesztések hidrogeológiai problémái" és Puszta Gyula: ,,Csáposkutak telepítésének hidrogeológiai tapasztalatai" c. előadásai hangzottak el. A Bajai Ifjúsági Csoport 1974. április 2-án a hidrometriai tanfolyam soron következő terepgyakorlatát rendezte meg „Az öntözővíz mérés hidrometriai feladatai" tárgykörben. A terepgyakorlatot a Bajai Vízgazdálkodási Szakközépiskola vízgazdálkodási Szakkörének tanulói mutatták be. A Vízépítőipari Szakosztály a Közgazdasági Csoporttal közösen 1974. április 8-án előadó ülést rendezett, amelyen Móricz Imre: „Munka és üzemszervezés módszertani kérdései a vízépítőipari vállalatoknál" c. előadása szerepelt az ülés napirendjén. A Vízrendezési, Arvízmentesítési és Öntözési Szakosztály a Szennyvíz Szakosztállyal, valamint a Magyar Agrártudományi. Egyesület Növénytermesztési Társaságának Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztályával közösen 1974. április 10-én előadó ülést rendezett, amelyen dr. Ravasz Tibor a szántóföld vízforgalmának törvényszerűségeiről tartott előadást. Felkért hozzászóló volt: dr. Ábrahám Endre. A Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Csoportja, Csongrád Megye Tanácsa, a Hazafias Népfront Szegedi Szervezete, ós az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság 1974. április 11-ón ankétot rendezett a Csongrádi Vízlépcső és a Duna —Tisza csatorna létesítéséről. Az ankét alkalmával tartott a Szegedi Csoport először rendezvényt, a Szegeden nemrégiben megépült MTESZ székházban. Az ankét napirendjén a következő előadások szerepeltek: Dévény István, elnök: Megnyitó. Simándy Béla, vízügyi• igazgató: A Tisza csatornázás soron következő létesítménye, a Törökbecsei Vízlépcső. (Folytatás 372. oldalon)