Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

5. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Hidrológiai Közlöny 1974. 5. sz. 247 A I'écsi Csoport 1973. január 25-i vitaülésén Tóth Tibor a vízépítési előre gyártásról és automatizálásról adott elő. Felkért hozzászólók voltak Heindl Ferenc és Széles István. A Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály 1974 január 25-i elaődó ülésén Jtulkay Lajos, Licskó István és Kiss János beszámolója hangzott el az 1973. évi prágai víztisztítási konferenciáról. Á Magyar Hidrológiai Társaság Oktatási Bizottsága és Ifjíisági Csoportja által 1973. évre meghirdetett diplomaterv pályázat eredményét a Bírák) Bizottság 1973. november 30-i ülésén hozott határozata alapján közöljük. A pályázatra 36 pályamunka érkezett be az alábbi felsőoktatási intézmények 1973. évben diplomát szerzett hallgatóitól: Agrártudományi Egyetem, Gödöllő, DATE Öntözi isi-Mezőgazdasági Főiskola, Szarvas, Budapesti Műszaki Egyetem, BME Vízgazdálkodási Főiskolai Kar, Baja, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, Építőipari Műszaki Egyetem, Moszkva, Nehézipari Műszaki Egyetem, Miskolc, Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola, Budapest. A Bíráló Bizottság I. díjban részesítette Szerodi István (Építőipari Műszaki Egyetem, Moszkva): „Prédikálószéki szivattyús energiatározó" c. diplomatervét. II. díjban részesítették liuzás Éva (BME Vízgazdálkodási Főiskolai Kar): „Madarasi tározó tanulmány terve", Gesztolyi Nagy Tamás (BME Vízgazdálkodási Főiskolai Kar): „Alsónyírvíz 1. és 2. sz. mellékvízfolyás vízgyűjtőjének komplex vízgazdálkodási terve", valamint Szepessy György (Budapesti Műszaki Egyetem): „A Rakaeavölgyi tározó vízminőségszabályozásának regionális terve" c. diplomatervét. III. díjban részesült Jedlovzky Mária (Eötvös Loránd Tudomány egyetem), Kuli Barnabás (Agrártudományi Egyetem, Gödöllő), Mitrocsák Anikó (Nehézipari Műszaki Egyetem, Miskolc, Molnár Éva (Nehéziapri Műszaki Egyetem, Miskolc) ós Tárnok Zsuzsanna (Budapesti Műszaki Egyetem) diplomaterve. Dicséretben részesült a fentieken kívül még 11 diplomaterv. V. I. BESZÁMOLÓ az 1973. évi Moszkvai nyári Nemzetközi Hidrológiai Továbbképző Tanfolyamról, melyet az UNESCO és a Lomonoszov Egyetem közösen rendezett az (Hl) programjában, Tavak és Tározók Hidrológiája témával Az 1973. évi V. Moszkvai nyári hidrológiai továbbképző tanfolyam érdeklődését a tavak és tározók hidrológiájára irányította. Nem volt véletlen, hogy ez a téma került idén reflektorfénybe, amit nem csupán az indokol, hogy Szovjetunió területén igen sok tó ós tározó található, valamint az, hogy 1973. nyarán Helsinkiben tó hidrológiai nemzetközi konferenciát tartottak, hanem az is, hogy az állóvizekkel kapcsolatos hidrológiai problémák az egész világon egyre erőteljesebben jelentkeznek. Az V. Moszkvai nyári hidrológiai továbbképző tanfolyam, a korábbi évek gyakorlatának megfelelően előadásokból állt, néhány szakmai kirándulással kiegészítve. A tanfolyam június 11-től augusztus 5-ig tartott. Az előadások hat héten keresztül folytak a Lomonoszov Egyetemen angol—orosz nyelven — szinkron tolmácsolásban —•, két hét állt rendelkezésre Volga-menti kirándulásra ós Riga megtekintésére. A hat hetes előadási időtartam alatt 36 előadó adott elő: zömében Szovjetunióból, valamint egy-egy előadó Finnországból, Magyarországról, ós USA-ból. Általános összefoglalásként úgy lehet jellemezni a tanfolyamot, hogy lényegesen szélesebb keretek között tárgyalta a tavak hidrológiájának kérdését, mint ahogyan azt hazai szakkörökben értelmezni szokták. Jóval szélesebb látókört engedett megpillantani az idei nyári tanfolyam, mint amit a tavak és tározók vízgazdálkodási ós hidraulikai elemzése jelentene. Különösen érdekes annak a világméretű folyamatnak az erőteljes jelentkezése, mely a hidrológia tudományának kiszélesítésében jelentkezik; a víz mennyiségi változásával és körfolyamatával foglalkozó tudomány és szétosztását tanulmányozó tervezés egyre inkább a víz minőségének változásával foglalkozik és az emberi igényeket kielégítő szétosztás helyett az emberi beavatkozás káros hatását elemzi. Ez a változás természetszerű következménye annak, hogy a vízmennyiség tározása ós nagy távolságra történő szállítása már nem jelent technikai problémát, de annál inkább a biológiai és kémiai változások szabályozása, ahol sok esetben az alapvető természeti folyamat sem tisztázott, nemhogy a szabályozásra irányuló emberi tovókenysóg. Ebből kiindulva a tavak és tározók nem csupán a vízmennyiség szempontjából tározók, hanem tározók biológiai, kémiai és környezetvédelmi szempontból is. Pontosabban a víz a biológiai életével együtt, hőmérsékletével, kémiai tulajdonságaival ós a vízben szállított hordalékkal együtt víz, tehát ha ezt a sok komponensű vizet tározzuk, akár természetes körülmények között tavakban, akár mesterségesen tározókban, akkor a tározás tényo kihat minden komponensre, vagyis a víz biológiai életére, a kémiai folyamatokra, a hordalók mozgására, a hőmérsékleti viszonyokra. A fenti értelemben vett ,,komplex tározási" folyamaton kívül az ember építette tározók teremtette új környezeti viszonyok átfogó értékelésére és tervezésére nagyobb gondot kell fordítani. Összefoglalva ugyan a fentieket, egyik előadás sem taglalta, de mégis a több mint 100 előadásból álló tanfolyam mozaikkockáiból a fenti kép alakulhatott ki a résztvevőkben. A Lomonoszov Egyetemen tartott előadásokon kívül tudományos ismertetést, illetve előadásokat hallgattunk a meglátogatott intézeteknél: a Szovjet Tudományos Akadémia Biológiai Kutató hajója a Volgán, „Gidroprojekt": hidraulikai laboratóriuma, Hidrometeorológiai Intézet, Szovjet Tudományos Akadémia Boroki Intézete, Biológiai Intézet, Halászati Intézet, Hidrológiai Matematikai Laboratórium, P. Stucka Lett Állami Egyetem, Lett Tudományos Akadémia Biológiai Kutató Intézet, Riga. A hazai hidrológiai kutatás szempontjából bizonyosan érdeklődésre tarthat számot a Moszkvai Hidroineteorológiai Intézet vízgyűjtő területek lefolyási viszonyaival kapcsolatos matematikai modellek készítése és elektronikus számítógépen történő futtatásuk. Elsősorban a megosztott paraméterű modellek keltették fel figyelmünket. A paraméterek optimalizáeiója a jól ismert Standford modell megoldásához hasonló. A modellezésben jelentős szerepet L. Sz. Kucsment vállalt. Más oldalról hasznosnak bizonyult a Szovjet Tudományos Akadémia Boroki Intézetében tett látogatásunk, ahol a Volga teljes tározási rendszerével kapcsolatos vízgazdálkodási tevékenységek kutatásán kívül elsősorban a biológiai kérdések kutatására helyeződik a fő súly, de a biológiai és hidrológiai mérési eredmények feldolgozásában jelentős szerepet kap a korszerű matematikai statisztika, a sztochasztikus folyamatok elmélete. Az Intézet saját számítóközpontjában a programkönyvtár tekintélyes részét teszi ki az idősorok elemzését végző programok : autokorreláció, spektrum, multikorreláció, multispektrum analízis. Itt dolgozik N. P. Szmirnov hidrológus, aki a Volga vízjárásának periodicitását vizsgálja, hidrológiai, meteorológiai ós. geofizikai kapcsolatokkal együtt. A hidrológiai továbbképző tanfolyamon összesen 50 fő vett részt, 25-en Szovjetunióból és 25-en más országokból (USA, Finnország, Jordánia, Kuba, Románia, Ciprus, Libéria, Egyesült Arab Köztársaság, India, Csehszlovákia, Mongólia, Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, Magyarország, Equador, Bulgária). A tanfolyam korábbi hagyományainak megfelelően a résztvevők a saját kutatási témájukból rövid előadást tartottak, ezáltal is elősegítve a közvetlen, baráti, tudományos légkör megteremtését. A hivatalos program szerinti előadások mellett ezek a kis előadások nem kevésbé hozzájárultak a tavak és tározók témakörének bővítéséhez, lehetőséget adtak arra, hogy más nemzetek kutatási eredményeibe is betekintést nyerjünk. A hivatalos előadások mellet! a résztvevőkkel való személyes beszélgetés is hasznosnak bizonyult. Mivel a tanfolyam jellegéből adódóan elég szóles témakört fogott át, ezért konkrét, közvetlenül hasznosítható mód-