Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

5. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Dr. Fleps W.: Respirométer Hidrológiai Közlöny 1974. 5. sz. 221 mint amilyen körülmények között az elevenisza­pos szennyvíztisztítás a valóságban is végbemegy. Az ilyen módon kapott eredmények véleményünk szerint igen hasznosak lehetnek egyrészt a szenny­vizek jellemzésére, másrészt eleveniszapos beren­dezések tervezése szempontjából. Feltevésünket el­sősorban arra alapozzuk, hogy a biológiai tisztítás során a baktériumok és szennyezőanyagok közötti „reakció" az eleveniszapos szuszpenzió belsejében (és nem pl. a reaktor falán) megy végbe. Ez eset­ben viszont — teljesen elkevert rendszert feltéte­lezve — a reakció vagy kölcsönhatás független a reaktor térfogatától. Amennyiben ez a feltétel a nagyüzemi berendezésben is teljesül, és az egyéb üzemi paraméterek (pl. hőmérséklet, iszapkoncent­ráció, hidraulikus tartózkodási idő, pH, oldott oxi­gén) is azonosak, úgy a respirométeres labor-kísér­let során megállapított fajlagos oxigénigényből, oxigénfogyasztási sebességből, iszapszaporulatból és tisztítási hatásfokból következtethetünk a nagy­üzemi berendezés hasonló paramétereire. Respirométeres mérésekkel másrészt a kísérleti körülmények változtatása útján könnyen kikisér­letezhetők az optimális tisztítási hatásfokot bizto­sító körülmények. Amennyiben a nagyüzemi be­rendezés azonos szennyvízzel nem éri el ezt a ha­tásfokot, úgy a respirométer arra hívja fel a szak­ember figyelmét, hogy a nagyüzem üzemi paramé­tereit módosítani kell az optimális hatásfok meg­valósítása érdekében. IRODALOM [1] Jenkins D. (1960): The Use of Manometrio Methods in the Study of Sewage and Trade Wastes. Waste Treatment (Ed. by P. C. G. Isaac) pp. 99—121; Per­ganion Press Oxford. [2] Montgomery H. A. C. (1967): The Determination of Biochemical Oxygen Demand by Respirometers. Water Research. 1. pp. 631—662. [3] Montgomery H. A. C., Oaten A. B., Gardiner D. K. ( Folytatás a 216. oldalról) A Győri Csoport 1973. szeptember 18-án és 19-én „A fenntartási és biotechnikai munkák a Hanság II. kör­zetében" címmel helyszíni bemutatóval egybekötött an­kétot rendezett az alábbi programmal: Bevezető: üdvözlés: Putz József vízügyi igazgató (Győr). Elnöki megnyitó: Vincze József elnökhelyettes (OVH) Előadások: Mohos Ottó: A fenntartási és biotechnikai munkák ál­talános ismertetése. Kelecsényi Miklós: A fenntartási és biotechnikai mun­kák korszerűsítése. Bölcskei László: Az alkalmazott gépek ós eszközök. Hozzászólások: Kövesi Gyula: A fejlesztés témájához. Győry Miklós: A gépesítés fejlesztésének témájához. Szarvas Ferenc: A földművek fenntartásához. Összefoglalót mondott: Markó László. Az előadásokat követően a résztvevők tanulmányutat tettek a Hanság II. kísérleti körzetében. A körzeti elren­dezést ós az üzemtervet Győrsövényházán Kiss Jenő is­mertette. A Szegcdi Csoport, a Békés megyei Csoport, a Kőolaj és Gázipari Tervező Vállalat, továbbá az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság 1973. szeptember 21-én ,,A délal­földi gázos kutak" címmel Szegeden vitaülést rendezett. Elnöki megnyitót mondott Dévény István, a Szegedi (1971): An Automatic electrolytic Respirometer — its Construction and Use. Efjl. Water Treatm. J. 11. pp. 23—31. [4] Fleps W. (1970): Respirométerek alkalmazása szennyvizek vizsgálatára. Válogatott Fejezetek a Szennyvíztisztítás ós a Vízelőkészítés Köréből. Ösz­szeállította Horváth Imre. Budapesti Műszaki Egyetem Továbbképző Intézete előadássorozatá­ból: 4740 sz. [5 ] Clark J. W. (1960): Continuous Recording BOD Determination Wat. Sewage Wks. 107. p. 140. [6] Stack V. T., Conway Ii. A. (1959): Design Data for Completely Mixed Activated Sludge Treatment. Sew. Ind. Wastes. 31. p. 1181. [7] Ludzack F. J. (1960): Laboratory Model Activa­ted Sludge Unit. J. Wat. Pollut. Contr. Fed. 32. p. 605. [8] Thiele H., Schmidt K. H. (1969): Die kontinuierliche und registrierende Messung des Sauerstoffver­brauchs. österr. Abwasser Rundschau. 14. pp. 83— 85. [9] O'Brien W. J., Clark J. W. (1967): A Cobtinuous­Flow Recording Respirometer. Process. Biochem. 2. No. 10. pp. 21—23. [10] O'Brien W. J., BurkheadC. E. (1971): Oxygen Con­sumption in Continuous Biological Culture. U. S. Environmental Protection Agency, Water Pollu­tion Control Research Series 17 050 DJS 05. [11] Fleps W. (1971): Automatikus respirometer szenny­vizek biokémiai oxigénigényének a mérésére (elő­adás). Szennyvíztisztítási Konferencia, Budapest. New laboratory device lor wastewater analyses (respirometer) By Dr. Fleps, W. A new type of flow-through respirometer is describ­ed, which is suied for determining under conditions virtually identical to those of activated sludge treat­ment, the biological degradability of a particular effluent, the oxygen demand of treatment, the rate and effici­ency of oxygen consumption, further the expected rate of sludge growth. By performing measurements at dif­ferent hydraulic retention times and at different sludge concentrations curves are obtained from which the oxygen demand of treatment, the rate of oxygen con­sumption and the expected sludge growth can be found for any sludge concentration and retention time. Csoport elnöke. Ezt követően a következő előadások hangzottak el: Szekeres László: A vízellátás céljaira telepített kút­hálózat gázosodásának kérdései. Varga Tiborné: A gázos kutak üzemével kapcsolatban felmerült műszaki problémák. Kopasz István: Gázos kutak és ezekre telepített víz­művek. Felkért hozzászólók voltak: Dr. Márki—Zay Lajos, dr. Lábdy Jenő és Balogh Elek. A vitaülés megállapította, hogy a magyar Nagy-Al­föld ismeretesen gazdag a különböző fajta mélységi vi­zekben. A gázosodás ezeknek a mélységi vizeknek olyan ártalma lehet, amelyet elterjedt kifejezéssel élve akár környezeti ártalomnak is lehet nevezni. Ámbár a gázo­sodás mértéke nem katasztrofális, mégis számolni kell vele és szükséges hatásainak kiiktatása, tekintve, hogy néhány példa arra int bennünket, hogy a gázosodás bal­esetveszélyt is jelenthet, mint pl. a békéscsabai konzerv­gyári víztorony felrobbanásánál. A legjárhatóbb meg­oldás a gáztalanítók felszerelése, amelyre vonatkozólag a Kőolaj és Gázipari Tervező Vállalat javaslatot is tett. A Magyar Hidrológiai Társaság, a Vízügyi Tervező Vál­lalattal és az OVH Vízkészlctgazdálkodási Központtal közösen 1973. szeptember 24 és 27 között második al­kalommal rendezte meg Budapesten a „Vízgazdálkodási tervezés fejlesztése" konferenciát, amelynek célja a víz­gazdálkodási beruházások műszaki-gazdasági tervezésé­ben az utóbbi 10 évben elért eredmények ismertetése és megvitatása volt. (Folytatás a 223. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom