Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)
5. szám - Dr. Fleps Walter: Új laboratóriumi szennyvízvizsgáló készülék (respirométer). A készülék ismertetése
218 Hidrológiai Közlöny 1974. 5. sz. Dr. Fleps W.: Respirométer évi Budapesti Szennyvíztisztítási Konferencián számoltunk be [11]. A készülék, amelyet az 1. kép mutat be, a biokémiai folyamat során elhasznált oxigén mennyiségét térfogatosan méri konstans hőmérsékleten és nyomáson. Az elfogyasztott oxigént a készülék automatikusan pótolja egy oxigénnel töltött bürettából (az ábrán baloldalt), amelyen a fogyás vizuálisan is leolvasható, de emellett egy regisztráló műszer fel is rajzolja az oxigénfogyasztás időbeli lefolyását feltüntethető görbét. A készülék belső légtere teljesen zárt, és így a külső légnyomás változásai nem befolyásolják a készülék működését. Másrészt a készülék üvegedényzetének kettős fala között ultratermosztát konstans hőmérsékletű vize keringtethető, miáltal a hőmérséklet is kielégítő pontossággal a kívánt fokon tartható. A készülék működési elvét és felépítését az 1. ábra alapján érthetjük meg. Az alul üvegfrittel lezárt reaktoredénybe 100— 1000 ml vizsgálandó víz vagy eleveniszap tölthető. A gázmosópalackban kb. 100 ml lúgoldat foglal helyet, míg az oxigénbüretta 250 ml oxigén térfogatos mérésére van megfelelő beosztással ellátva. Egy membránszivattyú segítségével a reaktoredénybe és gázmosópalackba zárt levegő állandó körforgásban tartható e két edény között, ami egyrészt a szennyvíz állandó légtelítettségét, másrészt a biológiai folyamat során keletkezett széndioxidnak a lúgban való elnyeletését biztosítja. Amint a reaktor légterében az oxigén parciális nyomása annyira lecsökken, hogy a nyomásszabályozó manométer jobb szárában a víznívó kb. 1 mm-t megemelkedik és eléri a beépített platinaelektródot, egy kapcsolóerősítő berendezés megindítja a motort. A motor a dugattyús henger dugattyúját lefelé mozgatja és ezáltal vizet nyom át az oxigénbürettába, illetve ebből oxigént a reaktor légterébe mindaddig, amíg az eredeti nyomás helyreállt, amikor is a motor leáll. Közben a regisztráló szerkezet az idő függvényében felrajzolja a dugattyú elmozdulásával arányos oxigénfogyasztást. A szakaszos üzemű r^spirométerrel a már említett bonthatóságon, tc: us hatáson és tápsóigényen kívül még a következő vizsgálatok végezhetők: a) A teljes BOI-görbének, azaz. az oxigénfogyasztás időbeli változásának a felvétele. A BOI-görbe sokkal többet mond a szennyvízről, mint pl. a szokásos BOI s érték, amely csupán egyik pontja a gör ének. b) A szennyező anyagok lebontása során keletkezett széndioxid meghatározása. c) A lebontás során előálló iszapszaporulat meghatározása. A meghatározáshoz megfelelő membránszűrőre is szükség van! d) Egy respirométerrel hozzávetőleg, két respirométerrel elég pontosan meghatározható a szenyviz teljes lebontásához szükséges oxigén mennyisége, az úgynevezett teljes biokémiai oxigénigény (TBOI), illetve ezen belül külön az endogén légzésre fordított hányad, és külön a szerves anyagok oxidációjára fordított oxigén mennyisége. 1. kép. A VITUKI-ban kifejlesztett szakaszos üzemű respirométer Az ábrán baloldalt az oxigénbürettát, középen a gázmosó és kompenzáló edényeket, jobboldalt a reaktoredényt láthatjuk Fig. 1. Batch-type respirometer developed at VI TU KI The oxygen burette is seen to the left, the gas scrubbing and compensating vessels at the center, while the reactor vessel at the right-hand side of the picture 1. ábra. A VITUKI-ban kifejlesztett szakaszos üzemű respirométer elvi rajza 1 reaktoredény, 2 gázmosópalack, 3 gázbüretta, 4 kompenzáló edény, 5 nyomásszabályozó manométer, 6 kapcsoló-erősítő berendezés, 7 motor, 8 dugattyús henger, 9 regisztráló műszer, 10 membránszivattyú Fig. 1. Schematical diagram of the batch-type respirometer developed at VITUKI 1. Iteactor vessel, 2. Gas-scrubbing flask, 3. Gas burette, 4. Compensating vessel, 5. Pressure regulator, 6. Swith-amplifier, 7. Motor, 8. Piston with cylinder, 9. Recording instrument, 10. Membrane pump
