Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

5. szám - Dr. Fleps Walter: Új laboratóriumi szennyvízvizsgáló készülék (respirométer). A készülék ismertetése

Dr. Fleps W.; Respirométer Hidrológiai Közlöny 1974. 5. sz. 219 respirométerrel Fig. 2. Determination of the TBOD of wastwater using two respirometers Talán nem érdektelen kissé bővebben megemlékezni a d) pontban említett TBOI meghatározásáról. Az eljárás a 2. ábra alapján érthető meg. Két respirométer reaktorába pontosan azonos minőségű és mennyiségű eleveniszapot töltünk és az endogén légzést ugyanazon regisztrálóműszer szalagján regisztráljuk (de lehet külön is!) Két egymással fedésbe hozható görbét kell kapnunk. Ezután (pl. 3 óra múlva) az egyik reaktorba ismert mennyiségű szennyvizet adunk az iszaphoz, és a regisztrálást folytatjuk. A szennyvizet tartalmazó reaktorban a légzés sebessége hirtelen megnő, és a két görbe előbb elválik egymástól, majd bizonyos idő múlva párhuzamosan fut tovább. Az ábráról leolvasható, hogy az a/t hányados az endogén légzés, az a + b/t hányados a szubsztrát légzés sebességét, míg a b/t hányados külön a szerves anyagok oxidációjának a sebességét adja meg. Ahol a két görbe párhuzamossá válik, ott az ábra szerinti c ordináta különbség a szubsztrát oxidációjára, míg a d szakasz az endogén légzésre fordított oxigén mennyiségét adja meg. A kettő összege a teljes biológiai tisztítás oxigénigénye, a TBOI, az adott eleveniszap koncentráció mellett. Bár a szakaszos üzemű készülék is sok hasznos felvilágosítást adhat, mégis hamarosan beláttuk, hogy — ha igazán használható adatokat akarunk szolgáltatni a tervező mérnöknek — a szakaszos üzemű respirométert folyamatos átfolyású respirométerré kell átalakítanunk. Az átalakításhoz az alábbi kiegészítő felszerelésre van szükség: — kb. 1,2 liter térfogatú, üvegből készült átfolyásos reaktoredény adagolócsapokkal, — kb. 1 liter térfogatú, üvegből készült átfolvásos ülepítőedény, — 2 csatornás perisztaltikus adagolószivattyú, teljesítmény 50 és 2000 ml/h között, — membránszűrő az iszapszaporulat méréséhez, a szűrőmembrán pórusátmérője 0,6 mikron. Az átfolyásos respirométert üzemkész állapotban a 3. ábra mutatja be, míg működését a 4. ábra alapján érthetjük meg. Az átfolyásos respirométer működése a szakaszos üzemű respirométerétől annyiban tér el, hogy mérés közben egy perisztaltikus adagolószivattyú előre meghatározott konstans sebességgel szállítja a vizsgálandó vizet az eleveniszapot tartalmazó reaktorba, ahonnan a tisztított szennyvíz ugyanolyan sebességgel távozik egy túlfolyócsövön keresztül az ülepítőedénybe, miközben a kiniosódott és leülepedett eleveniszapot ugyanaz a szivattyú visszaszállítja a reaktorba. A készülék eközben automatikusan méri az oxigénfelhasználást és annak sebességét. A levegő keringtetését a reaktor és a lúgos mosó között egy membránszivattyú végzi. A nyomás változását a nyomásszabályozó berendezés érzékeli, és a gázbürettából ugyanúgy egyenlíti ki, mint a szakaszos üzemű respirométer esetében. Az átfolyásos respirométer közönségesen a mindenkori szobahőmérsékleten és nyomáson üzemeltethető. Tudjuk, hogy 1 ml 20 °C-os, 760 Hgmm nyomású, vízgőzzel telített oxigéngáz súlya 1,3 Fig. 3. Mounting diagrams of flow-through * respirometer developed at VITUKI 4. ábra. Átfolyásos respirométer elvi rajza 1 átfolyásos reaktor, 2 gázmosópalack, 3 oxigénbtiretta, 1 adagolócsapok, 5 nyomásszabályozó manométer, 0 átfolyásos ülepftőedény, 8 szennyvizet tartalmazó mérőhenger, ö tisztított vizet felfogó mérőhenger, 10 perisztaltikus szivattyú Fig. 4. Scheme showing principle of flow-through respirometer 1. Flow-through reactor, 2. Gas-scrubbing flask, 3. Oxygen burette, 4. Feeding valves, 5. Pressure regulating gage, 6. Flow-through settling vessel, 8. Measuring cylinder containing the inffluent, 9. Measuring cylinder receiving treated water, 10. Peristaltic pump