Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

5. szám - Dr. Laczkó Ágnes: Kútcsoportok egyes hidraulikai kérdései

HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 54. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 201—248 oldal Budapest, 1974. május Kútcsoportok egyes hidraulikai kérdései Dr. LACZKÓ ÁGNES' 1. Bevezetés A felszínalatti vizek közül mezőgazdasági célra gazdaságilag elsősorban a felszínközeli, illetve a talajvízkészlotet célszerű hasznosítani. A talajvízkészlet igénybevételénél azonban a hidrogeológiai adottságok következtében az egy kútból kitermelhető vízmennyiség nem minden esetben elegendő, általában több kút szükséges. Ilyen esetben, üzemgazdasági és beruházási okok miatt, célszerű a kutakat csoportosan telepíteni ós együttesen üzemeltetni. A kutak telepítésének ós üzemeltetésének feltételeit azonban olsősorban azok egymásrahatása határozza meg. A közeli kutak ugyanis egymás leszívási viszonyaira és vízhozamára is hathatnak, így a kútüzemnek vagy erőltetettebb leszívásokkal, vagy vízhozamcsökkenéssel (esetleg mind a kettővel) kell számolnia. A kutak, illetve kútcsoportok telepítésénél tehát mind műszaki, mind gazdaságossági szempontból szükséges az egymásrahatás részletes vizsgálata. Jelen tanulmányban, az elméleti ismeretek öszszegzésével, illetve továbbfejlesztésével, támaszkodva az öntöző csőkutakon végzett — legnagyobb részt saját — kísérleti mérési adatokra és figyelembe véve a kis mélységű öntöző kutakat jellemző viszonyokat, olyan műszaki összefüggéseket kívánunk meghatározni, amelyek alkalmasak: — a csőkutak együttműködésének jellemzésére és a lényegesebb hidraulikai folyamatok tisztázására, — a csoportosan működő kutak üzemének az egyedi kutak üzemével való összehasonlítására, — az elméleti, valamint kísérleti eredményekből megtehető legfontosabb üzemi, hasznosítási következtetések és javaslatok kidolgozására. Ismertetjük a vízszintszakadás szerepét a kutak egymásrahatásában. Megállapítjuk és matematikailag leírjuk az elszakadás és a kölcsönhatást jellemző hatásfok-tényezők kapcsolatát. * Közópdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság, Budapest. 2. Elméleti és kísérleti vizsgálatok kutakból alkotott rendszerek hidraulikai jellemzőinek meghatározására A tanulmányban a kutak különböző hidraulikai jellemzőinek az egymásrahatás következtében beálló változásait olyan módon vizsgáljuk, hogy az e témakörben eddig ismert eredményeket alapnak tekintjük és részeit egységes rendszerbe foglaljuk, illetve egyes vonatkozásokban tovább fejlesztjük. 2.1. Elméleti megfontolások Az együttmőködő kutak egymásrahatásának mértékét úgynevezett hatásfok tényezővel jellemezzük [38]. A hatásfokok megadják, hogy az együttműködő kutak az egymásrahatás következteben az egyedül működő kutakhoz képest milyen vízhozamcsökkenéssel, illetve depresszió vagy teljesítmény növekedéssel működnek. Aszerint, hogy a kút melyik hidraulikai jellemzőjével kívánjuk meghatározni az együttműködés mértékét, különböző hatásfokokról beszélhetünk. Tekintve azonban, hogy a kutak különböző hidraulikai jellemzői között összefüggés van, a különböző hatásfokok is összefüggésbe hozhatók. Vizsgálati feltételezések: — kismélységű, mezőgazdasági célt szolgáló olyan csőkutakkal foglalkoztunk, melyek kutankénti vízhozama az 1000 l/perc értéket nem haladja meg. A jelenlegi gyakorlat igényeit ez a határérték kielégíti, — a kútcsoportok kútjai azonos méretűek, szerkezetűek és az egyes kutaknál a rétegadottságok, illetve a kutak vízhozam depresszió összefüggései azonosak,