Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

3-4. szám - Korszerű eszközök és módszerek a területi vízgazdálkodásban III. - Dr. Orlóci István: Regionális vízellátó rendszerek optimális fejlesztési programja

Dr. Orlóczi I.: Regionális vízellátó rendszerek Hidrológiai Közlöny 1974. 3—4. sz. 193 c) a vízkészletek és d) a vízellátási rendszer műszaki változatai és költségfüggvényei. a) A regionális vízellátó rendszer területe A természetföldrajzi adottságokat és a gazdasági tényezőket figyelembe véve a pécsi regionális vízellátó rendszert a Dunával, Drávával a Barcson átmenő É—D-i és a Sásdot érintő K — Ny-i vonallal határolták le (2. ábra). A terület saját vízkészlet forrásai mellett a határoló nagy vízfolyások biztos bázist jelentenek a távlati igények kielégítésére. A régió gazdasági, társadalmi központja Pécs. A vizsgált — közel 4000 km

2 nagyságú területen közel 300 település és több nagy ipari üzem van. Ezek mellett jelentős vízigénye lesz a mezőgazdaságnak is. b) A vízigények meghatározása A vízigény t meghatározó tényezők szoros kapcsolatban vannak a terület gazdaságával, amit a nemzeti jövedelem termelésében való részvétellel, ill. az abbóli részesedéssel jellemezhetünk. A nemzeti jövedelemre vonatkozó prognózis alapján és az annak elosztására vonatkozó gazdaságpolitikai koncepciók figyelembevételével mérlegelni lehet a terület egészének fejlődését. Ez egyrészről vonatkozik a lakosszám alakulására, másrészről az ezt foglalkoztató munkahelyek és a vízigények kielégítését szolgáló művek fejlesztésére. A vízigényt számos véletlenszerű tényező is befolyásolja, ezért számszerűsített értékei valószínűségi változóknak tekinthetők, amelyek a prognózis időszakában fokozatosan szélesedő sávot alkotnak. Az adott időpontokban jelentkező igények még valószínűsíthető értéksorát a „telítettségi" és a „minimális" szintekkel határolták le és közbeesőleg meghatározták a „maximális" és az „általános" fejlődéshez tartozó értékeket is. A telítettség, a mai technikai feltételekkel és erőteljes gazdasági beavatkozással elérhető színvonalat jelenti, amelyet csak a településekre vonatkoztatva értelmeztek. A terület egészére vonatkoztatott analóg kategória a „maximális" állapot. Az elmúlt 10—15 év tendenciájával határozták meg az „átlagos" értéksort és jelentős korlátozó események hatásaként következhet be a „minimális" állapot. Mindezek értelemszerűen azt jelentik, hogy a terület egészére bekövetkezhet a minimális, átlagos és maximális helyzet, amelyekhez a települések eltérő minimális, átlagos, maximális és telítettségi-állapota tartozhat. A települések fejlődési vizsgálatai adatokat szolgáltattak a lakosszámra, annak foglalkozási ágak szerinti — feltételezhető — megoszlására és a település igényelt, ill. reálisan becsülhető civilizációs tényezőire. Ezek lehetőséget adnak egyrészt a települési vízigények meghatározására, másrészt az iparfejlesztést illető további megfontolásokra. Ez utóbbi kiinduló elve az, hogy a területen a feltételezett nemzeti jövedelem hányadot meg kell termelni, ill. a lakosság ipari foglalkoztatottsági hányadának munkalehetőséget kell teremteni. A tervezés ez utóbbi megfontolásaira épült fel (a települési résszel összehangolt) az ipari vízigények prognózisa. A települések vízigényébe tartozik a városok, községek mindazon vízhasználati igénye, amelyek a lakosság és a település élettevékenysége során, a telepített ipari termelés kivételével jelentkeznek. Ebben a meghatározásban a „telepített ipar" azokat az ipari üzemeket foglalja össze, amelyek termelése és terméke elsősorban nem a település igényét szolgálja. így értelmezve az egy lakosra vonatkoztatott fajlagos vízigényt (amely tartalmazza a háztartási, köztisztaság, szolgáltató ipari, kereskedelmi, közlekedési stb. igényeket is), és bizonyos JE LM AGYA RAI AT: — Zárt vezeték Nyílt csatorna a Felszín alatti ,. ,. , o Felszíni } vízkivétel A Tározó • Vizfogyosztúhely 2. ábra. A Pécsi Régió vízellátási rendszere