Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

3-4. szám - Korszerű eszközök és módszerek a területi vízgazdálkodásban III. - Dr. Orlóci István: Regionális vízellátó rendszerek optimális fejlesztési programja

194 Hidrológiai Közlöny 1974. 3—4. sz. Dr. Orlóczi I.: Regionális vízellátó rendszerek feltételekkel, határozott jellemzője a település civilizációs színvonalának és a települési szerkezetben elfoglalt helyének. A fajlagos vízigény meghatározása érdekében feldolgozták a települések múltbeli vízfogyasztási adatait és azt tapasztalták, hogy ezek jól rendezhetők az alábbi összefüggés szerint: Qi = N

bq

k(e+ a.b + ßcs) ahol Qi az adott évi átlagos [m

3/nap] vízfogyasztás; N

b a település belterületi lakosszáma; q

k a közkutas fajlagos vízfogyasztás; e az ellátottság mértéke; b az udvari, vagy falikúttal rendelkező, (bekötött, de nem csatornázott) lakások aránya; a a ,,b" színvonalú ellátás relatív fogyasztása; cs a csatornával rendelkező fogyasztók aránya; ß a „cs" színvonalú ellátás relatív fogyasztása A Qi\Nb~qá — átlagos, fajlagos vízfogyasztás olyan jellemző, amelyben a település vízellátási-műszaki színvonalának tényezőit számszerűen, az egyéb (adathiány miatt bizonytalan értékű) tényezőket pedig ajt — tapasztalati értékei révén lehet figyelembe venni. Lényegileg hasonló módon határozták meg az ipari vízigényeket is. Csoportosították az üzemeket vízhasználati jelleg szerinti ipari modelleket szerkesztettek és a tapasztalati adatokból, a foglalkoztatott munkáslétszám, ill. a termelési érték alapján fajlagos vízfogyasztási értékeket számítottak. Ezt követően becsülték a foglalkoztatottság és termelékenység változását, jóslatokat tettek új üzemekre és ezen tényezőkből számították az ipari vízigényeket (ivó és általában ipari vízminőség bontásban). A települések és az ipar vízigényének fejlődését a 3. ábra szemlélteti. A mezőgazdasági üzemek ipari és állattenyésztési tevékenységénél jelentkező vízigény az ilyen jellegű fejlődés tendenciájának extrapolásával és az állattenyésztést befolyásoló tényezők (takarmánybázis, beruházási igények stb.) figyelembevételével becsülték. Az öntözési vízigények meghatározásához megállapították az öntözhető (domborzatilag, talajtanilag, üzemszervezésileg stb.) területeket és azt a hipotézist állították fel (agrárökonóiai megfontolások alapján), hogy ezek 20%-a 50 éven belül, 100 százaléka pedig 100 éven belül kapcsolódik be a tényleges öntözésbe. A vízigény több értékes meghatározásából következik, hogy a vízellátó rendszert a mértékadó helyzetek sorozatára kell tervezni. Természetszerű, hogy a terület egészére bekövetkező bármely igényérték az egyes településeknél különböző igények összességével realizálódik. Nyilvánvaló az is, hogy az igen nagy számú igény változatot — ha számíátstechnikailag ez végre is hajtható — nem kell figyelembe venni, hanem csak azokat, amelyek a műszaki rendszernél nagyságrendi eltéréseket okoznak. 1000 [m

3/nap] 300 200 M/nirnSÜ?.— 10004 1970 1SB0 1990 2000 2010 2020 [év] 3. ábra. A Pécsi Régió vízigény prognózisa c) Vízkészletek Az ívó, az ipari és a mezőgazdasági vízigények kielégítésére a területen felszíni és felszínalatti, ill. használt vízkészletek állnak rendelkezésre. A terület vízmérlege alapján meghatározták a még rendelkezésre álló felszíni készleteket a tározási lehetőségek figyelembevételével. A réteg-karszt- és partiszűrésű felszínalatti vízkészletet két csoportba osztották. Egyrészről meghatározták a települések közigazgatási területén egyedi vízművekkel igénybevehető készleteket, másrészről kijelölték — a vízforrások egészét mérlegelve — a regionális rendszer lehetséges víztermelési helyeit és ezek hasznosítható készleteit. A települések és ipari üzemek használt vizeinek (szennyvizeinek) mennyisége szorosan összefügg a vízellátás fejlődésével, ami az alapsémában az E — A visszacsatolásban jelentkezik. A készleteket minőségileg a közvetlen hasznosíthatóságnak megfelelően — „ivó"-, „ipari"- és „öntözővíz" — kategóriákba sorolták. A készletek feltárása és a tájékoztató vízmérleg alapján kijelölték a hasznosítható készletekkel nem rendelkező, tehát csak regionális vízművel ellátható területeket. d) A vízellátási rendszer műszaki változatai A vízigények helyi (egyedi) vízművekkel (ide tartozik a helyi készletre telepített vízmű, vagy a csak egy fogyasztási helyet szolgáló vízátvezetés) vagy pedig regionális rendszerrel elégíthetők ki. A vizsgálatnak az a célja, hogy mind az egyes vízigénvlő helyek, mind a terület egésze vonatkozásában meghatározzák a vízellátás optimális fejlesztését. Ennek érdekében törekedni kell az összes, lehetséges műszaki megoldás és ezek költségeinek meghatározására. A feladat terjedelme miatt reménytelennek tűnő szándék ezt a célt a jelenlegi tervezési módszerekkel elérni. A közel 150 fogyasz-