Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

3-4. szám - Korszerű eszközök és módszerek a területi vízgazdálkodásban III. - Dr. Dávid László: A vízgazdálkosi rendszerek szerepe a vízkészletgazdálkodásban

188 Hidrológiai Közlöny 1974. 3—4. sz. Dr. Dávid L.: A vízgazdálkodási rendszerek szerepe 4. ábra. A napi vízigény eloszlási paramétereinek kapcsolata a vízzel ellátott területtel a május 6— aug. 5. közötti időszakban A vízgazdálkodási rendszerek vízkészletgazdálkodásának alapvető problémája a vízkészletek igények szerinti belső szétosztása. A szétosztás alapvető változói a rendszer bármely pontján a mindenkori vízkészlet, a vízigény és vízszállító (kiépítési) kapacitás. Mindhárom tényező változhat időben és így a rendszer vízkészletgazdálkodása a mindenkori egyensúly fenntartására kell törekedjen. A víz szétosztása számos speciális vízkészletgazdálkodási illetve azzal összefüggő üzemtechnológiai kérdést vet fel. Ezek közül csak néhányat említve, ide sorolhatjuk a vízkormányzás vezérlési módszereit (alsó, felső vagy vegyes vezérlés), az időben változó igények egyidejűségét. Nyilvánvaló, hogy néhány vízhasználónak egyenetlenebb, míg több vízhasználónak kiegyenlítettebb az igénye. Ez következik a vízigények mint valószínűségi változók eloszlási paraméterének meghatározására szolgáló ábrából is. A 4. ábra példaként az elsősorban mezőgazdasági területek vízellátására szolgáló vízgazdálkodási rendszerek normális eloszlású napi vízigényének paramétereit mutatja be a vízzel ellátott terület függvényében, míg az 5. ábra e paraméterek becslését teszi lehetővé a meteorológiai jellemzők és a vízzel ellátott terület függvényében. Látható, hogy nagyobb területek felé haladva csökken a szórás változásának üteme [8]. Erre hívja fel a figyelmet a vízgazdálkodási rendszerek vízfogyasztásának jellemzésére szolgáló egyenlőtlenségi tényező is [9]. A rendszerek vízkészletgazdálkodásában az igények egyidejűségét célszerű figyelembe venni a vízhasználatok jogi megalapozásánál és a vízjogi engedélyezési eljárásnál [4], A rendszerek vízkészletgazdálkodásának speciális problémái jelentkeznek a csúcsidőben, amikor az említett három vízkészletgazdálkodási tényező különösen kedvezőtlen kombinációba kerül egymással, azaz az igények nagyon nagymértékben megnőnek, a vízkészlet nem elégséges az igények kielégítésére, a műszaki kapacitás nem bírja a túlzott igények kielégítését. A csúcsidejű vízkormányzás üzemtechnológiai eszközein kívül célszerű az igények befolyásolására igénybe venni a közgazdasági, szabályozó eszközöket is, például az energiaellátáshoz hasonlóan a csúcsidejű vízfogyasztási pótdíj bevezetésével. Elsősorban a csúcsidőben, de előfordulhat más időszakban is, hogy a rendszer alapvető vízkészletgazdálkodási tényezőinek kedvezőtlen kombinációja folytán sor kerülhet vízkorlátozásra. Vízkorlátozás akkor lép fel, ha a VGR valamely körülmény miatt, hosszabb-rövidebb ideig nem tudja biztosítani a vízszolgáltatásra vonatkozó kikötött feltételeket és így a fogyasztók — az előidéző okoktól függetlenül — normális fogyasztási rendjükhöz képest korlátozva vannak. A vízkorlátozást hidrológiai, vízminőségi és üzemi okok idézhetik elő. Az első esetben nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű, második esetben pedig nincs megfelelő minőségű víz, azaz vízhiány illetve kedvezőtlen vízminőségi helyzet áll elő. Az üzemi korlátozást részben műszaki, részben szolgáltatói okok váltják ki. Az előbbit műszaki jellegű rendkíCsapadék [mm] S00 500 400 300 200 100 • Szolnok + TŰR MAGYARAZAT

: ^ 1 A csapadéka tenyészidei (04-01-09-30) csapadék területi átlagát jelenti 2. A száraz napok száma o háfom csapadékmérő állomás (Polgár, Debrecen, Túrkeve) á flog a a tenyészidöben 3. A nedves, száraz és átmeneti megjelölés tapasztalaton alapulá önkényes kritérium 4. A területi egyeneseken feltűntetett számok a rendszerben berendezett vizzel ellátható terűletet tüntetik fel 5. ábra. A napi vízigények eloszlási paramétereinek meghatározására szolgáló diagram