Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)
3-4. szám - Váncsa András Lajos: Egy Sajó hossz-szelvényvizsgálat szaprobiológiai értékelése
Hidrológiai Közlöny 1974. 3—4. sz. 168 Egy Sajó hossz-szelvény vizsgálat szaprobiológiai értékelése VÍIC8A ANDRÁS LAJOS* Előszó Felszíni vizeink védelmében rendszeresen vízminősítő vizsgálatokkal kell ellenőrizni a befogadók mindenkori állapotát és az azokba bevezetett kommunális-és ipari szennyvizek összetételét, valamint hatásukat a befogadók vízminőségére. Az ipari fejlődés fellendülése idején számos szerző vizsgálta a Sajó vízminőségét [1, 2, 3, 4, 8, 9, 10, 12, 16, 17, 18, 20] azonban az utóbbi években kevés tanulmány jelent meg ebben a — ma egyre fontosabbá váló — témakörben [5, 21, 22, 23]. Ezek alapján is megállapíthatjuk, hogy a Sajó vízminőségében jelentős javulás nem következett be, sőt esetenként rosszabb állapotok is vannak. Különösen nagy hatásúak a Sajó vízrendszerének vízminőségére az ipari szennyvizek [5, 23]. Az ide vonatkozó kormányrendeletek és az üzemek vízgazdálkodási tevékenységében bekövetkező változások lehetőséget teremtenek arra, hogy a Sajó vízminőségét megjavítsuk. E tanulmány készítésekor ** még a javulás nem jelentkezett, így a közreadott eredmények és az azokból levonható következtetések a jövőben hasznosak lehetnek. Bevezetés 1969. augusztus 14-én részletes hossz-szelvény vizsgálatot végeztünk a Sajó magyarországi szakaszán. A vizsgálattal arra kerestünk választ, hogyan alakul a Sajó szennyeződése és öntisztulása viszonylag alacsony vízállásnál. A vizsgálat része annak a rendszeres vízminőség ellenőrző tevékenységnek, melyet az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság Vízminőségvizsgáló Laboratóriuma több éve rendszeresen végez. A Sajó vizsgálataira vonatkozó irodalomból itt csak egyet emelek ki. SZABÓ jún. 1967-ben összeállított tanulmánya (20) az egyetlen olyan általam ismert — munka, amely hosszabb időn át (1952—1957 között) végzett biológiai vizsgálatok alapján minősíti a Sajót. Szervezet maximumot 1956-ban, minimumot 1955-ben észlelt. A maximum okát a terhelésben, a minimumot a nagy vízhozamú (árvízi) időszakban látta. Eredményeit átlagolva a Sajó vízminőségét az alábbiak szerint adja meg: Sajópüspöki alfa-beta — mezoszaprob, alfa — mezoszaprob Putnok alfa-beta — mezoszaprob Kazincbarcika beta — mezoszaprob Sajóecseg beta — mezoszaprob, — alfa mezoszaprob Miskolc alfa — mezoszaprob A Miskolc alatti mederszakaszról nem közöl értékeket. * Miskolc ** A tanulmány a Szerkesztőséghez érkezett 1972. VI. 6-án. Vizsgálati módszerek Mintavételi helyek Helyszíni ismeret és a korábbi évek vizsgálati tapasztalatai alapján 18 mintavételi helyen merítettünk vízmintákat. A mintavételi helyek tervezésénél az alábbi szempontokat vettük figyelembe (1. ábra). 1. Sajópüspöki közúti hídnál tudtuk vizsgálni az országhatárt átlépő vizet, mely csehszlovák szennyezéseket (mint alapszennyezést) hoz magával. 2. Hét község térségében (a Hangony-patak beömlése felett) a határtól bekövetkezett esetleges változások észlelhetők. 3. Putnoknál a Hangony-patak beömlése alatti szakaszon végbemenő változások megfigyelése lehetséges. 4. Dubicsány—Vadna között a Bán-patak beömlése előtti. 5. Sajókazánál a Bán-patak beömlése utáni állapot észlelhető. 6. Kazincbarcika felett a Borsodi Vegyi Kombinát (BVK) vízkivételi művénél kivett víz és a BVK feletti víz minősége állapítható meg, valamint az esetenként jelentős változásokat okozó kommunális szennyvizek hatása. 7. Kazincbarcika alatt a BVK szennyvizeinek közvetlen hatása figyelhető meg. A mintavételi hely felett beömlő Szuha-patak jellemző változásokat nem okoz. E térségben jelentős még a Borsodi Hőerőmű (BH) hatása is, amely nagy 1. ábra. A vizsgálati terület vázlatos helyszínrajza 1—18 sorszámokkal a mintavételi helyeket.fekete nyilakkal a fontosabb szennyezőket jelöltem az alábbiak szerint rövidítve: BL: Borsodnádasdi Lemezgyár; ÓKU: Ozdi Kohászati Üzemek; BVK: Borsodi Vegyi Kombinát és Borsodi Hőerőmű; EMV; Eszakmagyarországi Vegyiművek; LKM: Lenin Kohászati Művek; MISKOLC: Miskolc város kommunális és egyéb jellegű szennyvizei Abb. 1. Schematischer Lageplan des Untersuchungsgebiets Die Probenahmestellen sind mit laufenden Nummern von 1—18 und die wichtigeren Verunreinigungen mit schwarzen Pfeilen und folgenden Abkürzungen bezeichnet; BL: Borsodnádasder Blechfabrik; ÖKÜ: Metallurgiscne Betriebe. Özd: BVK: Chemisches Kombinat Borsod und Wärmekraftwerk Borsod; ÉMV: Chemische Werke Nordungarns ; LKM: Hüttenwerke ,.Lenin"; MISKOLC: Kommunale Abwässer sonstiges Charakters der Stadt Miskolc.
