Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

3-4. szám - Váncsa András Lajos: Egy Sajó hossz-szelvényvizsgálat szaprobiológiai értékelése

Váncsa A. L.: Sajó hossz-szelvény vizsgálat Hidrológiai Közlöny 1974. 3—4. sz. 169 mennyiségű vizet vesz ki a Sajó medréből és azt hűtésre használva adja vissza. 8. Sajószentpéternél az előbbi mintavételi helyekhez képest bekövetkezett változásokat és a Bódva beömlése feletti vízminőséget vizsgálhatjuk. 9. Sajóecsegnél a beömlő tiszta vizű Bódva hatása látható. 10. Szirmabesenyőnél az Északmagyarországi Vegyiművek (ÉMV) — jórészt toxikus jellegű — szennyvizeinek hatása észlelhető. 11. Miskolc felett az itt beömlő kommunális szennyvizek és a Szinva beömlése előtti viszonyokat ismerhetjük meg. 12. Felsőzsolcánál fenti beömlések hatását láthatjuk. 13. Sajóládnál pedig a teljes elkeveredésük utáni állapotot. 14. Ónod térségében a Hernád-ősmeder feletti. 1,5. Körömi-révnél annak beömlése alatti állapot vizsgálható. 16. Sajóörösnél a Hernád-ősmederben leérkező vízmennyiség elkeveredése utáni állapotot ismerhetjük meg. 17. Kesznyétennél a Hernád-alvízcsatorna és a Takta hatását, 18. A torkolat előtt 500 méterre pedig az elkeveredés utáni helyzetet és a Tiszába jutó vízminőséget vizsgálhatjuk. A mintavételi helyek folyamkilométer adatait (a torkolattól számítva) az 1. táblázat tartalmazza. Minták gyűjtése és feldolgozása A vízmintákat sodorvonalból, a felszín alatti mintegy 20 cm-es mélységből merítettük. Arra törekedtünk (az összehasonlíthatóság érdekében), hogy a pontmintákat lehetőleg azonos vízszálból merítsük. Vizsgálataink alkalmával a vízmintákból kémiai- és szaprobiológiai analízist végeztünk. 1. táblázat A mintavételi helyek folyamkilométer adatai a torkolattól számítva Mintavételi helyek Folyamkilométer 1. Sajópöspöki 130,6 2. Hét 126,6 3. Putnok 120,0 4. Dubicsány — Vadna 108,0 5. Sajókaza 102,0 6. Kazincbarcika felett 93,2 7. Kazincbarcika alatt 88,2 8. Sajószentpéter 81,3 9. Sajóecseg 73,0 10. Szirmabesenyő 64,6 11. Miskolc felett 55,9 12. Felsőzsolca 50,1 13. Sajólád 38,0 14. Onód 33,0 15. Körömi-rév 29,0 16. Sajókörös 16,0 17. Kesznyéten 8,0 18. Torkolat előtt 0,5 Ezen kívül külön gyűjtöttünk vizsgálati anyagot az algavegetáció megismerésére. (Az algológiai vizsgálatok eredményeit a későbbiekben külön tanulmányban mutatom be). A kémiai vizsgálatokat a vonatkozó előírások szerint az ÉVIZIG Vízminőségvizsgáló Laboratórium Dolgozói végezték el. A szaprobiológiai vizsgálatok 100 ml vízből PANTLE és BUCK [15] módszere szerint történtek, az egyes szervezetek szaprobioökológiai besorolását eredetileg LIEBMANN [11] szaprob rendszere alapján végeztük, átminősítésük SLÁDECEK [19] munkája alapján történt. A szaprobiológiai vizsgálatok során az életközösség megismeréséhez használt határozó- és szakirodalom alapján 72 taxont foglaltunk jegyzékbe. Ebből 53 bizonyult szaprob jellemzésre alkalmasnak. Vizsgálati eredmények ismertetése Vizsgálati körülmények, fizikai jellemzők A hossz-szelvény vizsgálat alkalmával változó felhőzet, időnként feltámadó szél jellemezte az időjárást. A levegő hőmérséklete 22,1—26,4 °C között volt. A határon bejövő víz színe sötétszürke, a Hangony és a Szinva alatt vörösbarna, a torkolatnál vörösszürke volt. A fontosabb fizikai jellemzőket a mellékelt 2. táblázat tartalmazza. Kémiai vizsgálati eredmények ismertetése A mellékelt 2. ábrán látható grafikont úgy szerkesztettem meg, hogy minden mintavételi ponton feltüntettem a vízhozam [Q m

3/sec] értékeket is. Jól látható, hogy a Sajó vízhozama az országhatártól Körömi-révig alig változik. Vízhozamán a Hangony, Bán, Bódva és Szinva vízmennyisége alig változtat. Körömi-révnél a Hernád-ősmederben lefolyó vízmennyiség hatására a vízhozam mintegy megkétszereződik, s így jut a Tiszába. Oxigén fogyasztás: a határon a víz 60,0 mg/l értékkel folyik át. Putnokig alig emelkedik, Dubicsány—Vadna térségében erősen csökken (15,2 mg/l), ez tart Kazincbarcikáig (10,4 mg/l). Innen fokozatosan, majd Szirmabesenyőnél hírtelen növekszik, Ónodnál éri el a maximumot (72,0 mg/l), Körömi-révnél lecsökken, majd Saióörösnél ismét megnövekszik, majd fokozatosan csökkenve 14,4 mg/l értékkel éri el a Tiszát. Oldott oxigén: az oxigén fogyasztással némileg ellentétesen változik. A határon 10,28 mg/l. Putnokig erősen csökken (5,04 mg/l), majd Kazincbarcikáig emelkedik (8,96 mg/l). Kazincbarcika alatt ismét csökken, Sajóecsegnél viszont megnő. Innen Felsőzsolcáig zuhanásszerűen csökken (minimum: 0,64 mg/l), majd a torkolatig meredeken ívelve növekszik (maximum: 16,16 mg/l). Oxigén telítettségi százalék: teljes egészében követi az oldott oxigén mennyiségi változásait. Minimum Felsőzsolcánál (0,0%!), maximum a torkolatnál (180,0%!). Az oxigén telítettség e nagy értékének kialakulása részben az itt már